Orsolya
7 °C
17 °C

Nem vizsgálják felül a hazug röszkei fordítás gazdájának többi munkáját

2017.05.22. 16:30

Más ügyekben nem merült fel szükségessége annak, hogy az ügyben érintett személy fordításait felül kellene vizsgálni

- közölte hétfőn a röszkei fordítási botrány ügyében az Index megkeresésére a Csongrád megyei főügyészség szóvivője, Szanka Ferenc.

Hétfő reggel jelentették be a fordítási botrány új fejleményét, hogy hamis tanúzás miatt vádat emeltek az arab fordító ellen, aki meghamisította a röszkei tömegzavargás miatt indult büntetőeljárásban az egyik megvádolt migráns nyilatkozatát. A 63 éves, büntetett előéletű budapesti fordítónő a vád szerint gyakorlatilag ellentétes értelművé torzította a kétoldalas, kézzel írt szöveget, melyet a tömegzavargásos ügy hatodrendű vádlottja, egy fiatal szír fiú írt még 2015 decemberében.

Az átköltés úgy lepleződött le, hogy a röszkei per egyik tárgyalásán felolvasták a magyar nyelvű iratot, és az elhangzottakat a bíróságon élőben fordította vissza arabra a vádlottak számára egy tolmács. A szír fiú nem ismert rá a neki tulajdonított szavakra, mire a bíró lektoráltatta az írásos fordítást, és mikor a lektorálás a fiút igazolta, feljelentést tett.

A röszkei migránsper tárgyalása
A röszkei migránsper tárgyalása

A hamis tanúzással vádolt fordítónő a Szituációs Nyelviskola Kft.-nek dolgozott, ez a cég állt szerződésben egy közbeszerzésen elnyert keretmegállapodás alapján a röszkei tömegzavargási ügyben illetékes Csongrád Megyei Főügyészséggel. Adódik a kérdés, hogy készített-e a vádlott más bűnügyekben is fordítást, és ha igen, elképzelhető-e, hogy nem egyedül csak a röszkei ügyben hamisította meg az eredeti szöveget.

A csongrádi ügyészségi szóvivő válasza alapján azért nem tartották szükségesnek a fordítónő többi munkájának a felülvizsgálatát, mert szerintük ha máskor is hamisított volna, az az alapügy bírósági tárgyalásán ugyanúgy kipattant volna, ahogy ebben az ügyben történt.

Az ügyészség szerint kiderült volna

"Mivel a bíróság által kirendelt tolmács szinte minden egyes esetben más volt ezekben az ügyekben, így szükségképpen ezáltal mintegy visszafordítva megtörtént az eredeti beadvány ellenőrzése – a vádlott anyanyelvén íródott beadványt fordíttatja le magyarra az ügyészség a vádemelést megelőzően, majd a tárgyaláson egy, a bíróság által kirendelt, jellemzően másik tolmács fordítja le a vádlott anyanyelvére azt" - írta Szanka Ferec.

"Ebben az eljárásban észrevételezheti a vádlott, hogy a fordító tevékenységével kapcsolatban kifogása van. Mivel más esetben sem egyetlen vádlott, sem a tárgyaláson jelen levő – jellemzően másik – tolmács ilyen észrevételt nem tett, a vádemeléssel érintett fordító fordításai felülvizsgálatának a szükségessége nem merült fel" - tette hozzá.

Hiányzott a konkrét gyanú

A hamis fordítás ügyében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség nyomozott (az elfogultság látszanának elkerülése miatt került hozzájuk az ügy Csongrádból). Ez a nemrég befejeződött nyomozás sem terjedt ki a fordítónő egyéb olyan arab-magyar fordítási munkáira, melyeket más bűnügyekben készített.

"A nyomozás tárgyát kizárólag a 2015. szeptemberi röszkei zavargások miatt folyó büntető ügyben adott fordítás képezte" - közölte kérdésünkre az illetékes Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes szóvivője, Négyessyné Bodó Marianna. A válasza szerint más ügyekben adott fordításokat azért nem vizsgáltak, "mert a mostani, a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség által folytatott nyomozásban nem merült fel arra vonatkozóan konkrét gyanú, hogy bármely más hatóságnál, más büntető ügyben készített volna a fordító hamis fordítást".

A Kecskeméti Nyomozó Ügyészségen más nem tett feljelentést ilyen bűncselekmény miatt a fordítónő ellen, és a helyettes szóvivőnek arról sincs tudomása, hogy más hatóságnál indult volna emiatt vele szemben büntető ügy.

A fordítási botrány hátteréről, lehetséges okairól itt írtunk részletesen.