Lázár: Orbán nem találkozik négyszemközt Trumppal a NATO-csúcson
További Belföld cikkek
A manchesteri merénylet felidézésével indult Lázár János 89. Kormányinfója. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a hétfői, 22 halálos áldozattal, 59 sérülttel járó öngyilkos robbantás a bizonyítéka annak, hogy a kontinens biztonsági helyzete rosszabb, mint valaha.
"Azt gondoljuk, hogy az Európa elleni terrorcselekmények történetében új fejezet, hogy immár gyereket is célba vesznek a terroristák."
A nagy rendezvények Magyarországon is nagyobb biztosítást igényelnek – mondta Lázár, megerősítve, hogy nincs hír magyar áldozatról.
"A boldog békeidőknek vége: a terrorizmus ma már bármelyik európai ország életében hétköznapi veszélyt jelent. Ezért fontos a határvédelem. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ebben a biztonsági helyzetben bárki is Európa határain, ellenőrizetlenül lépjen be és folytassa az útját Európa felé. A határokat szigorúan kell ellenőrizni, szükség esetén akár lezárni." – mondta Lázár.
Szerinte tévedés, a több más ország által képviselt álláspont, hogy a bevándorlás akár ellenőrzött formában is hasznos lehet.
"A kormány áttekintette az ország védelmével kapcsolatos feladatokat: a bevándorlás továbbra is kockázati tényező" – mondta Lázár, megjegyezve, hogy a magyar kormány azt vallja, a bevándorlást meg kell állítani.
Határok jogi lezárása a kormány álláspontja szerint megfelel az EU elképzeléseinek és az emberi jogi szabályoknak, bár ezt az Európai Bizottság vitatja.
Brüsszel és a kormány között Lázár szerint három kérdésben feszül ellentét:
- Meg kell állítani a bevándorlókat vagy be kell engedni?
- Helyes az illegális bevándorló szabad mozgásának megakadályozása vagy sem?
- Helyes a határzár működése vagy sem?
„Most 300 ember várakozik a tranzitzónában, ami azt jelenti, hogy a Magyarországrta nehezedő nyomás érdemben csökkent az elmúlt hónapban.”
A kötelező kvóta megállítására vonatkozó magyar és szlovák törekvés Lázár szerint helyes, ezt bizonyítja az is, hogy 160 ezer illegális bevándorlóból alig több mint 16 ezer embert vettek át a tagországok.
Háromszorosára nő a katonai költségvetés
Kiemelte, hogy szükséges a magyar haderő erősítése: azt a célt tűzzük ki magunk elé, hogy Magyarország katonai védelmi kiadásait 2 százalékra emeljük. Ma 400 milliárd forintot költ a magyar honvédség támogatására és fejlesztésére.
Az angliai NATO-csúcs megállapodásának megfelelően ezt a következő években két százalékra fogja növelni a kormány. A GDP növekedésével számolva 2022-re a magyar katonai költségvetés az 1200 milliárd forintot is elérheti.
"Van, aki azért lett NATO tag, hogy ezzel csökkenthessék az ország védelmi kiadásait, Magyarország nem így gondolja" – mondta Lázár, aki szerint a magyar honvédségnek képesnek kell lennie határai védelmére egy regionális konfliktus esetén is.
Lázár emlékeztetett, hogy a kormány képviseletében Orbán Viktor csütörtökön találkozik a NATO-csúcson a katonai szövetség vezetőivel és az Egyesült Államok elnökével is.
Diplomáciai értelemben négyszemközti találkozóra nem kerül sor Donald Trump és Orbán Viktor között
– tette egyértelművé Lázár újságírói kérdésre. Az amerikai elnök csak 27 NATO-tagország európai kormányfőivel közösen találkozik "egy légtérben lesznek".
A demográfiai témára rákanyarodva megjegyezte: Ausztriában 68 ezer osztrák , és 19476 külföldi gyermek született tavaly, azaz "a határunktól nem messze a demográfiát alapvetően befolyásoló folyamatok zajlanak."
Három gyerek legyen az alap
"Ha nem tudjuk megállítani a születő gyermekek számát, akkor a munkaképes lakosság belátható időn belül csökken. 30 ezerrel kellene növelni a most 93 ezres születési számot."
Ez Lázár szerint épp annyi, amennyi abortusz van egy évben – de konkrétan nem utalt arra, hogy ez az abortusz szabályozásának szigorításának szándékát jelezné.
"Látszik, hogy ha több pénzt adunk, akkor több gyermek születik. Ha a gyermekvállalók több támogatást kapnak a költségvetésből, akkor több lesz a gyermek."
A miniszter szerint a diákhitel fele elengedhető lesz, ha két gyermeket vállal valaki, három gyermek esetén a diákhitel egészét elengedik.
Az nem derült ki, hogy ez az édesanyákra vagy az édesapákra is vonatkozik.
A program 2018-tól lesz érvényes. Az intézkedéscsomag 100 milliárd forintos tételt jelenthet a következő évben: a legnagyobb részt a Diákhitelek kedvezménye, a bölcsődeépítési program és a harmadik megszületendő gyermek esetében a jelzáloghitel egymillió forintos jóváírása teszi ki.
50 ezer forintos nyugdíjkiegészítés
Ha valaki ápolási munkát végzett a súlyosan sérült gyermek mellett, akkor havonta 50 ezer forint nyugdíjkiegészítést kap – a megkapott nyugdíjon felül. Ez 500 embert érint Lázár szerint.
"A kormány támogatja az elképzelést, hogy az ápolási díjon lévő, gondozást vállaló szülő esetében, ahol 20 éve gondoskodik az egyik szülő a súlyosan sérült gyermekéről, az 50 ezer forint kiegészítést kapjon. Ez biztonságot ad és elismeri azt a munkát, amit ezek a szülők tettek a gyermekeikért."
Soros jól lobbizott
"Az Európai Bizottságot és EP-t is sikerült bemozdítania" – mondta Lázár a lex-CEU kapcsán. A kormánynak csütörtökön kell válaszolnia az Európai Bizottság felvetései a CEU működését ellehetetlenítő törvénnyel kapcsolatban. "A legkomolyabb megkeresés a kötelezettségszegési eljárás, a CEU miatt." A kormány válaszol is a határidő utolsó napján, a válasz lényege:
Lázár szerint hisztériakeltés, habverés megy a CEU körül, hiszen más amerikai egyetemmel és az abban bejegyzési helye szerint illetékes állammal, Marylanddel sikerült megállapodni. És Kínával is, ami Lázár szerint annak bizonyítéka, hogy a CEU-val kapcsolatos kifogások politikai alapúak, Soros György mozgatja a szálakat.
Újságírói kérdésre visszautasította, hogy a kormány Soroshoz való hozzáállásában nyoma volna antiszemitizmusnak.
A kérdés annak kapcsán vetődött fel, hogy a közszolgálati televízió az iráni vezetőt idézte, aki szerint Soros György egy gonosz cionista.
"Nem kötelességem megvédenem bárkit a köztévében, de világosan kiderül a tudósításból, hogy ezt ki mondja. Leghatározottabban visszautasítom, hogy bennünket bárki bárhol antiszemitizmussal vádoljon" – ismételte meg a miniszter.
"Szerkesztőségek szerkesztési elveibe nem szólok bele, nem a kormány dolga, hogy szerkesztőségi elvekben állást foglaljon a kormány" – mondta az ATV.hu kérdésére is Lázár, tartózkodva attól, hogy pusztán véleményét elmondja arról, mennyire tartja helyénvalónak, hogy az M1 az iráni legfőbb vallási vezető két héttel korábbi nyilatkozatát adta le a napi híradóban amely szerint Soros György egy gonosz cionista.
"Annak, aki ezt a műsort szerkesztette, vállalnia kell a felelősséget. Ha hiba történt, vállalni kell a felelősséget. De politikusként nem szólok bele a szerkesztőség munkájába és most sem fogok – mondta miniszter, aki máskor nem feltétlenül ódzkodott szerkesztőségek minősítésétől.
Máskor nem fél minősíteni Lázár
„Amit Joó Hajnalka nevezetű újságíró kolléganőjük az elmúlt években írt, annak valóságtartalma nem érte el a tíz százalékot sem. Ezt személyes tapasztalatból is tudom mondani, a hülyeség mennyisége viszont a 90 fölötti kategóriába tartozik, már ami a százalékot illeti” – mondta alig két hónapja a miniszter a Hvg.hu újságírójáról.
"Az ügy nem arról szól, hogy Soros György milyen származású, a magyar felsőoktatást érintő törvények szabályairól szól, hogy a törvény minden egyetem számára azonos feltételeket szabjon. Nem világos számomra, hogy mit akar a CEU, mint akar az amerikai CEU, jól értem-e, hogy azt gondolják, van egy törvény, ami szerintük nem kell, hogy rájuk vonatkozzon."
Paksot nem állítja meg Soros
„Hátráltathatja-e a beruházás kezdetét, hogy a Soros György által támogatott Greenpeace megtámadta a környezetvédelmi engedélyezést?" – kérdezte a Blogstar.hu. Lázár egyértelművé tette, hogy nem módosul a beruházás 2018-as kezdete.
A portál még arra volt kíváncsi, mi érdeke fűződhet Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, hogy kiálljon a CEU mellett. Portál szerint meglepő, hogy így tett Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere és az MTA élén Lovász elődje.
„Ez nem meglepő, mindenki azt mond, amit akar” – mondta Lázár, megjegyezve, hogy a kormány sosem vonta kétségbe a CEU oktatásának világszínvonalát.
A kormány csupán "a CEU New York-i lábának kapcsán jogi kifogásokat fogalmaz meg." "A Közép-Európai Egyetemmel semmi kifogásunk sincs." A felsőoktatási törvény módosítása arról szól, kell-e a kibocsátó országban kampusszal rendelkeznie az egyetemnek "vagy elég egy offshore egyetem."
Lázár szerint a transzparencia és a versenyegyenlőség okán a kormány előírhat szabályokat, ezt a CEU-n kívül mindenki elfogadta, így a
"McDaniel liberális egyetem" is, amely kész volt tárgyalni a kormánnyal, ahogyan a bejegyzési hely szerint illetékes Maryland állam is.
Azt nem tette világossá, hogy továbbra is ragaszkodik-e a kormány ahhoz a CEU esetében, hogy ne csak New York állam, de a szövetségi állam is nyilatkozzon
"Meglátjuk, hogy mit mond New York állam." Kovács Zoltán kormányszóvivő viszont hozzátette: a törvény egyértelműen fogalmaz, megkívánja a szövetségi szintű szándéknyilatkozatot.
Polt felesége után lánya is az MNB-ben
"4,5 millió munkavállaló van Magyarországon, nem követem mindnek a sorsát. Nem tekintem ezt összeférhetetlennek" – mondta Lázár az RTL Klub kérdésére annak kapcsán, hogy a legfőbb ügyész Polt Péter lánya az egyetem után az MNB-hez került, ahol személyi ügyekben Polt Péter felesége illetékes. Lázár szerint e logika alapján Polt gyerekei sehol sem dolgozhatnának Magyarországon. "Nincs olyan munkahely Magyarországon, amely független lenne az ügyészség működésétől."
Azt elismerte, hogy a saját minisztériumába nem venné fel saját gyermekét, bár szerinte ez nem állítható párhuzamba a felvetett üggyel.
Nem akar szervízdíjat Lázár
A miniszter nem támogatja a 8-15 százalékos kötelező szervízdíjat. "Figyelemmel kísérem a tárgyalásokat és arra jutottam, hogy nagyon fontos érv, hogy drágító hatása lenne." Lázár szerint az áfa csökkentésének finanszíroznia kellene az éttermek esetében az éttermekben dolgozók bérigényeit. A borravaló önkéntességét szerinte meg kellene őrizni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
