Jenő
3 °C
8 °C

Zászlóégetőből az EU rajongója lett a Jobbik

vna
2017.05.31. 10:43
Egy uniós akcióra, a bérunió kérdésére fogja felfűzni 2018-as kampányát a Jobbik. A dolog azért meglepő, mert Vona Gáborék öt éve még kiléptek volna az EU-ból, és ostorral fenyegették az Európai Bizottság elnökét. A néppártosodás azonban mindent megváltoztatott: most uniós szintű aláírásgyűjtés kezdődik, és a jobbikosok azt fogják elmagyarázni a választóknak, nem ördögtől való több jogot adni az EU-nak, ha ettől nőnek a bérek. A Jobbik-terv megvalósításának azonban több komoly akadálya is van.

Ha 2012 januárjában, amikor a Jobbik színpadán ünnepélyesen elégettek egy EU-zászlót, valaki odalép Vona Gáborhoz, és azt mondja neki, öt év múlva arról fogja győzködni az embereket, hogy írjanak alá egy uniós kezdeményezést, a Jobbik elnöke valószínűleg a hasát fogta volna a nevetéstől.

Vona Gábor ekkor jelentette be, hogy szerinte az országnak ki kell lépnie az EU-ból, a kérdésről pedig népszavazást kell tartani. Sőt, a Jobbik elnöke  José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének azt üzente: ha beteszi a lábát az országba, akkor „megtekerik az orrát, és karikás ostorral fogják kizavarni".

Azóta viszont a lehető legnagyobbat fordult a világ a Jobbikkal. Mi is több cikkben beszámoltunk a néppártosodásról, illetve Vona Gábor új stratégiai tervéről, amellyel a baloldali szavazókat szeretné a Jobbikhoz csábítani a 2018-as választáson. Ennek a stratégiának egy újabb állomása kristályosodott ki, miután az Európai Bizottság befogadott egy olyan jobbikos kezdeményezést, amelynek sikerében maguk a jobbikosok sem hittek.

Mi ez a béruniós kezdeményezés?

A Jobbik tavaly indított úgynevezett európai polgári kezdeményezést az európai bérunióért, amelyhez sikerült maga mögé állítania a régió hét országából hét pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt. A kezdeményezést a következő országokkal írták alá: Horvátország, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Észtország, Románia, Lengyelország. 

A kezdeményezés célja, hogy egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai. Egy év alatt 1 millió aláírást kell összegyűjteni az EU-s tagállamokban, és ha ez sikerül, akkor az Európai Bizottság, majd az Európai Parlament is napirendre tűzi a kérdést. Más jogi kötőerejük ugyanakkor nincs az összegyűlt aláírásoknak, vagyis a kezdeményezés hatását csökkenti, hogy semmilyen törvény- vagy rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő egyetlen uniós szerv vagy tagállam számára sem. Az ilyen kezdeményezések lényege inkább az, hogy felhívja a figyelmet egy kérdésre, amelyet aztán hónapokon át napirenden tud tartani.

A bérunió tervéről van szó, amelynek lényege hivatalosan: az uniós országok bérszínvonalának kiegyenlítése és az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének kiharcolása. Egyszerűbben: hogy egy magyar dolgozó (pénztáros, rakodó, vagy egy ápoló, orvos, tanár is) ugyanannyi pénzt kapjon, mint az ugyanezt a feladatot végző nyugati társa.

Arról, hogy miért nem keresünk annyit, mint a nyugatiak, érdemes amúgy megnézni ezt a videónkat.

A Jobbikban se gondolták volna

Amikor a Jobbik elindította a kezdeményezést tavasszal, információnk szerint csak annyit reméltek a dologtól, hogy sikerül némi nemzetközi kapcsolatot építeni a téma segítségével. Amikor aztán május 16-án az Európai Bizottság befogadta a kezdeményezést, a Jobbik vezetőinek pupillája nyílt a legtágasabbra. „Meglepett, nem erre fogadtam volna" – ismerte el Vona Gábor, a Jobbik elnöke is egy keddi sajtóbeszélgetésen.

A jobbikos vezetés ugyanakkor gyorsan átlátta: vissza nem térő lehetőséget jelent a számukra, hogy a választókkal érzékeltessék, alapvetően megváltozott a pártvezetés viszonya az Európai Unióhoz. A Jobbik úgy döntött, hogy az egy évig tartó aláírásgyűjtésből kiindulva a bér és a bérunió lesz a Jobbik 2018-as választási kampányának központi témája. Ezt Vona Gábor is megerősítette az említett sajtóbeszélgetésen.

A bérunió kérdéséből, az egyenlő bér hiányából ugyanis levezethető szinte az összes probléma, amely a jobbikosok szerint a mai magyar közállapotokat jellemzi: az elvándorlás, a korrupció, az oktatás és az egészségügy rossz színvonala például. Így arra számíthatunk, hogy a jobbikosok az akcióikat, fórumaikat, megszólalásaikat a nyugat-európaihoz képest alacsony bérszínvonalra fűzik fel, és a politikusaik arról fognak beszélni, mit tennének a béremelésért.

A Jobbiknak nem olyan egyszerű egy EU-s akcióval kampányolni

Az alacsony bérekre való panaszkodás népszerű téma Magyarországon, biztosan mindenki tapasztalta már maga körül, hogy a magyarok mennyire szeretnek panaszkodni arra, hogy keveset keresnek. A Jobbik ezt a hangulatot akarja meglovagolni, ám a kampányukat várhatóan nehezíteni fogja három probléma. 

1. Ha sokan aláírják, attól még nem lesz magasabb a bér

A Jobbiknak először azt kell majd aláírásgyűjtés közben elmagyaráznia, hogy nem igazán lesz kézzelfogható, az emberek pénztárcáját közvetlenül érintő hatása, ha sikeres a kezdeményezés. Egy ilyen európai polgári kezdeményezés ugyanis az égvilágon semmilyen jogi kötelezettséget nem ró a tagállami parlamentekre, kormányokra, de még a multikat sem kényszeríti arra, hogy ugyanannyit fizessen egy bécsi és egy soproni pénztárosnak.

Vagyis úgy kell mozgósítania a Jobbiknak az embereket, hogy azt nem tudják kommunikálni, hogy ettől rögtön nő a bérük. A jobbikosok erre azt fogják a tervek szerint válaszolni, hogy „kis támogatás kis nyomás, nagy támogatás nagy nyomás az EU-n”. Vagyis ha sok aláírás gyűlik össze, rákényszeríthető az EU-ra, hogy szabályozza ezt a kérdést.

2. A Jobbik átadna jogokat az EU-nak? Nem kizárt

És itt rögtön adódik is a második probléma. A Jobbikban nem magától értetődő, hogy egy uniós akcióval kampányol, és az EU-tól vár megoldást egy olyan mindennapokat érintő kérdésre, mint a béremelés. Emlékezzünk, 2012-ben még ki akartak lépni az EU-ból. Vagyis a jobbikosoknak egyértelműen ki kell állniuk a kampányban az EU mellett, és Vona Gábor ezt a kommunikációt meg is kezdte.

Kedden például több újságíró füle hallatára azt mondta a Jobbik elnöke: „abszolút elkötelezett” az EU mellett,

mi támogatjuk Magyarország EU-tagságát.

Népszavazást sem tartana már a Jobbik elnöke, csak akkor, ha kialakul egy új struktúra, és új alapszerződést fogadnak el. Vagyis a Jobbik már nem kilépést szeretne, hanem belülről megváltoztatni az EU-t. Ez lényeges váltás az előző ciklushoz képest. 

„Még megérjük, hogy a Jobbik lesz az EU legfőbb támogatója” – mondta mosolyogva egy jobbikos parlamenti képviselő. Az állítás olyannyira nem vicc, hogy a háttérben azt is suttogják már jobbikosok, hogy nem tartanák ördögtől valónak azt sem, ha az EU-nak tagállami hatásköröket adnának át a bérekkel kapcsolatban.

Ha attól emelkedne érdemben egy magyar ápolónő bére, hogy átkerülnek tagállami kompetenciák Magyarországtól, ám legyen, el tudom fogadni

– vélte egy jobbikos. Hozzátette persze, hogy ezzel párhuzamosan más, most EU-s hatásköröket vissza kellene kérni.

A Jobbik erősödő EU-párti elkötelezettsége annyiban semmiképp nem meglepő, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 73-74 százaléka az uniós tagság fenntartásának a híve, és ezen a kormány kemény Brüsszel-ellenes kampánya sem tudott változtatni.

A nagy kérdés tehát, hogy a jobbikos, illetve a többi ellenzéki szavazó hogyan fogadja majd a Jobbik EU-hoz való, érdemben új viszonyát. Egy éve van Vona Gábornak ezt az egészet megértetni a szavazókkal.

3. A Fidesz közben minimálbért emel

El is érkeztünk a harmadik problémához, amelyet a többi párt reakciója jelenthet. A baloldal, sőt a Fidesz is érinteni fogja a kampányban a bérszínvonal kérdését, vagyis a Jobbik nem egyedül focizik majd ezen a pályán. 

Botka László már hetekkel ezelőtt elkezdett a megélhetési minimummal és a nőknek adott egyenlő bérrel kampányolni, a Fidesz pedig már bejelentette, hogy jövőre is emelkedik a minimálbér. Főleg ez utóbbi kormányzati intézkedés hatását lesz nehéz kompenzálni, hiszen míg a Jobbik csak beszélni fog az európai bérekről, a Fidesz a bejelentések szerint 2018-tól emelni fogja a minimálbér és a szakmunkás bérminimum mellett az ápolók, a rendőrök, a katonák, a mentők, a szociális, a felsőoktatási és más területeken dolgozók bérét is.

A Fidesz ezzel párhuzamosan ráadásul el is kezdte támadni a jobbikos béruniós akciót. Kövér László házelnök például azt az érvet hozta fel a bérunió ellen, hogy szerinte a kelet-európai alacsonyabb keresetek valójában versenyelőnyt jelentenek az érintett országok dolgozóinak. A külföldön dolgozók pedig így tudják otthon maradt családtagjaikat támogatni. Vagyis a Fidesz ezért biztosan harcolni fog a kezdeményezés ellen.

A Jobbik akciójának tehát már most látszanak a gyenge pontjai. Annyi viszont biztos, Vona Gábor komolyan és visszafordíthatatlanul eltér az eddigi jobbikos iránytól: jobbikos EU-gyűlölet helyett jobbikos EU-akció következik. A Jobbik néppártosodása a kampányban mindenképp új szintre lép.