Ilona
18 °C
34 °C

Börtönbe kell menniük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezetőinek

DSZZS20170601005
2017.06.08. 09:41

Három, illetve két es fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit csütörtökön. A harmadfokú ítélet jogerős.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék. 

A fellebbezések miatt a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben tavaly októberben másodfokon jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt. Egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás. 

Az ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is, így esetükben harmadfokú tárgyalás kezdődött a Kúrián, amely csütörtökön jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte őket.

A csereszerződés, ami messziről bűzlött

Tátrai Miklós és Császy Zsolt közleménye az ítéletről

"Méltó lezárása annak a folyamatnak, amiben politikai megrendelésre készült a vád, és amelyben a politikai irányítás alá került ügyészség jelölte az eljáró bírót. Egyenes következménye annak, hogy az egész eljárás során lábbal tiporták a védekezéshez fűződő jogunkat, mind az ügyészség, mind a bíróság pártosan járt el. Az eljárás során előbb az ügyészség által kiválasztott Szolnoki Törvényszék egy alkotmánysértő, törvénysértő, koncepciózus eljárásban börtönbüntetésre ítélt minket. A másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla éppen ellenkezőleg döntött: azt állapította meg, hogy senki nem követett el bűncselekményt, nem volt hamis értékbecslés, nem okoztunk kárt és nem is állt szándékunkban kárt okozni – sőt éppen ellenkezőleg, az állam érdekében jártunk el. Mai döntésével a Kúria a Szolnoki Törvényszék álláspontját tette magáévá. Annak ellenére, hogy a Szolnoki Törvényszék célja nem az igazság kiderítése, hanem a vádnak megfelelő ítélet meghozatala volt. Ennek érdekében a bíróság · a védelem indítványait vagy el sem bírálta, vagy indoklás nélkül utasította el, · a bíróság a védelem által felkért igazságügyi szakértőt meg sem hallgatta, · a bíróság tucatnyi olyan tanú vallomását vette figyelembe, akiket csak az ügyészség kérdezhetett, a védelem nem, · az első fokú ítéletben a bíróság a tanúk vallomásait több esetben meghamisította, a tárgyaláson történteket megmásította, · olyan „tanúk” „vallomására” hivatkozik, akiket ki sem hallgatott, · úgy hallgatott ki tanút, hogy sem a vádlottak, sem védőik nem voltak jelen, · mivel pedig ez sem volt elég a bűnösségünk kimondásához, egyszerűen kitalált történeteket, és ezek alapján döntött. Mindezeket a hiányosságokat, problémákat a Szegedi Ítélőtábla csaknem 40 oldalon át helyesbítette, írta át az ellenkezőjére tavaly októberben. Ennek ellenére a Kúria most úgy látta, hogy a botrányos I. fokú eljárásban meghozott botrányos ítélet jogerőre emelkedhet, és bűnösségünk megállapítható. Az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy politikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen. Ez az első olyan eset, amikor a bíróság magát tartotta alkalmasnak arra, hogy az állam (gazdaságpolitikai) érdekét megállapítsa, a Kormány álláspontját évekkel később felülbírálja, és ez alapján bűnösséget állapítson meg. Ez rendkívül veszélyes, a jogállam kereteit szétfeszítő precedens. Ez a per pontosan ugyanígy folyt volna le a Rákosi-rendszerben vagy a Kádár-éra hajnalán is. Mondvacsinált okokból, jogszabályoktól és iratoktól függetlenül, az ügyész által kijelölt bíró előtt, kizárólag a vádirat alapján. Bár lehetőségeink immár végképp korlátozottak, minden hazai és nemzetközi jogi lehetőséget meg fogunk ragadni arra, hogy ezt a szégyenteljes eljárást semmissé tegyük. Tartozunk ennyivel magunknak, és tartozunk ennyivel Magyarországnak is."

A Sukoró-sztori 2008 nyarán kezdődött, amikor a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a későbbiekben építendő M4-es autópályához szükséges terület biztosításához úgy döntött, hogy 70 hektár Sukoró külterületén fekvő, állami tulajdonú ingatlant elcserélnek 183 hektár albertirsai és pilisi külterületi ingatlanra. A csereszerződést az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. még aznap aláírta Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, egy befektetőcsoport képviselőjével. (Két nappal később új földtörvény lépett életbe, amely korlátozta a földcseréket. Blum az állami tulajdonban lévő pilisi és albertirsai földterületet 2007 májusában vásárolta meg.)

A sukorói telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra, a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra értékelte, a befektető az év végén átutalta a különbözetet. Az ügylet földhivatali bejegyzését megakadályozta, hogy az illetékes ügyész eljárási hibára hivatkozva óvást emelt, így az eljárást újra kellett kezdeni.

2009 januárjában nyilvánosságra került, hogy a Blum által képviselt befektetőcsoport a Velencei-tó melletti partsávon 2600 munkahelyet teremtő szállodát, kaszinót, üdülőközpontot kíván építeni egymilliárd euró befektetéssel, King's City elnevezéssel. Civil jogvédő szervezetek és környezetvédő egyesületek tiltakoztak a szerintük tájidegen épületek és környezetkárosító terv ellen.

A Gyurcsány-kormány kiemelt beruházása volt

Pár hónappal később a Gyurcsány-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a King's City projektet. (A kormányrendeletet 2010. szeptember 23-án helyezte hatályon kívül az Orbán-kormány.) Júniusban Bajnai Gordon miniszterelnök vizsgálatot kért a kaszinóváros és az azzal kapcsolatos ingatlancsere miatt. 

Ekkortájt a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást kezdett ismeretlen tettes ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. A főügyészség által kirendelt igazságügyi szakértői jelentés októberre készült el, eszerint a csereszerződésben a sukorói területeket 732,7 millió forinttal alul-, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat csaknem 562 millió forinttal túlértékelték, 

így a szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint vagyonvesztés érte volna az államot.

Ősszel aztán aláírták a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós szerződést a King's City befektető csoporttal. Ezzel egy időben Oszkó Péter pénzügyminiszter a felmerült aggályok miatt arra utasította az MNV Zrt.-t, hogy a befektetőknél kezdeményezze az eredeti állapot helyreállítását, ha ez nem vezet eredményre, értékaránytalanságra hivatkozva bíróságon támadja meg a saját maga által kötött szerződést.

Bilincs került Tátrai és Császy kezére

2010 nyarán a rendőrség őrizetbe vette Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, akiket a sukorói földcsere ügyében gyanúsítottak meg különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel. Az előzetes letartóztatást három hónappal később megszüntették.

Majd egy évvel később az Országgyűlés felfüggesztette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogát, akit október 3-án - Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője feljelentése alapján - hivatali visszaéléssel gyanúsított meg a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozást 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntették. (A külföldi befektetők 2008. május 21-én egyeztettek a parlamentben a tervezett beruházásról, a kormány delegációját Gyurcsány Ferenc vezette. A kormányfő támogatta a tervet, de szerepét a cseréről hozott döntésben nem lehetett bizonyítani.)

A Fővárosi Ítélőtábla 2012 nyarán jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, amit november 13-án a Kúria is megerősített.  A Központi Nyomozó Főügyészség eközben vádat emelt Tátrai és Császy, Markó Andrea, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.

A büntetőper 2013. január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, de az illetékesség hiánya miatt az ügyet a Fővárosi Törvényszékre tette át, amely azonban saját illetékességének hiányát állapította meg, végül a Kúria úgy döntött, mégis a Szolnoki Törvényszéknek kell az ügyet tárgyalnia.

Tátrai Miklós a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi igazgatója az ellene hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a sukorói telekcsere ügyében indult büntetőper nyilvános tárgyalásán a Kúrián 2017. június 1-jén.
Tátrai Miklós a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi igazgatója az ellene hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a sukorói telekcsere ügyében indult büntetőper nyilvános tárgyalásán a Kúrián 2017. június 1-jén.
Fotó: Szigetváry Zsolt

Időközben a Székesfehérvári Törvényszék jogerősen felmentette a közokirat-hamisítás bűntettének vádja alól Joav Blumot. Az üzletembert még 2009-ben vádolta meg az ügyészség azzal, hogy 2008-ban jövőbeni tervei miatt állandó lakosként jelentkezett be Sukoróra, de életvitelszerűen nem tartózkodott ott. A felmentő ítéletet 2013. szeptember 17-én a Kúria is megerősítette.

A washingtoni per

2014 őszén a magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás ügyében a beruházási viták rendezésének nemzetközi központja Washingtonban. A nemzetközi választott bíróság elutasította az izraeli befektetők keresetét és 100 milliárd forintos kártérítési igényét, és megállapította: az ügyben a magyar állam jogszerűen járt el, nem szegett meg beruházásvédelmi egyezményt, és nem tette lehetetlenné a befektetők magyarországi működését. (A pert a Lauder befektetői csoportba tartozó Vigotop nevű, ciprusi bejegyzésű társaság indította, mert álláspontjuk szerint a magyar állam megsértette a ciprusi-magyar befektetésvédelmi egyezményt, amikor közhatalmi eszközökkel hiúsította meg a Lauder csoport kaszinóberuházását Sukorón.)

Első fokon elítélték őket

2015 őszén az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében találta bűnösnek Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, utóbbit bűnsegédként ítélték el, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták. Tátrait négy év, Császyt halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Markó Andreát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették, V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Az ügyészség az első- és másodfokú vádlott ügyében súlyosbításért fellebbezett, Markó Andrea és F. Zsolt esetében új eljárást javasolt. Az első- a másod- és az ötödfokú vádlott felmentésért fellebbezett.

Másodfokon felmentették őket

Tavaly ősszel a Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette Tátrait és Császyt a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete alól, Császyt a magánokirat-hamisítás vádja alól is felmentették bizonyítottság hiányában. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyva jogerősen felmentette Markó Andreát, a V. Bálint ügyvédre kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt kiszabott pénzbüntetést 300 ezer forintra enyhítette. Az ügyész Tátrai és Császy esetében fellebbezést jelentett be.

A Fidesz örül az ítéletnek

A Fidesz üdvözli a Kúria ítéletét, mert - mint azt a közleményükben írták - "a bűnözőknek a börtönben a helye". A párt szerint "Gyurcsány és a szocialisták követték el minden idők legkorruptabb kormányzását, lopták a nemzeti vagyont és visszaéltek hatalmukkal". A Fidesz szerint ezt a mai sukorói jogerős ítélet is bizonyítja.

Idén áprilisban kezárult a meghiúsult sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos polgári pernek a késedelmi kötbérrel kapcsolatos része, miután a Kúria elutasította a magyar államnak a jogerős részítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét. A 2010-es kormányváltást követően megindult bírósági eljárásban a magyar állam 1,245 milliárd forint késedelmi kötbért és 900 millió forint meghiúsulási kötbért követelt a KC Bidding Befektetési és Szolgáltató Kft.-től, továbbá 936 millió forint tőke erejéig a készfizető kezességet vállaló Roland S. Laudertől. A jogerős részítélet szerint az elsőrendű alperes cég 88,179 millió forint késedelmi kötbér megfizetésére kötelezett. A Sukoró-ügy 900 milliós meghiúsulási kötbérre vonatkozó részében folytatódik a per.

(Borítókép: Tátrai Miklós a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi igazgatója (j háttal) és Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató az ellenük hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a sukorói telekcsere ügyében indult büntetőper nyilvános tárgyalásán a Kúrián 2017. június 1-jén. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)