Péter, Pál
19 °C
32 °C

A TASZ polgári engedetlenségbe kezd a civiltörvény miatt

04
2017.06.13. 12:20 Módosítva: 2017-06-13 14:48:54
A Társaság a Szabadságjogokért polgári engedetlenségbe kezd, és nem fogja betartani a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról elfogadott törvényt. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója az Indexnek azt mondta: meggyőződésük szerint ez a törvény nem állja meg a helyét sem Magyarországon, sem Európában, ezért szeretnék elvinni az ügyet a magyar bíróságokra, az Alkotmánybíróságra, az Európai Bíróságra és a strasbourgi emberi jogi bíróságra. A jogvédő szervezet vezetője azt mondta: ezután még részletesebben közzéteszik, honnan kapnak támogatásokat. A magyar államtól épp azért nem fogadnak el pénzt, mert a mindenkori kormányok ellen lépnek fel, korábban ezért tudták Orbán Viktort is képviselni egy ügyben.

Ez a beszélgetés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény elfogadása előtt egy nappal készült, de amikor megjelenik, már tudni fogjuk az eredményt. A döntés szinte borítékolható (és ez ma meg is történt). Mit tesz ebben a helyzetben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely a legélesebben tiltakozott a törvény elfogadása ellen?

A TASZ polgári engedetlenségi akció keretében bojkottálni fogja a törvényt. Nem fogunk eleget tenni a ma elfogadott jogszabálynak.

Ez pontosan miben nyilvánul meg, és milyen célt akarnak elérni ezzel?

Mi jogvédők vagyunk. Sokat gondolkoztunk azon, hogyan lehet egy rossz törvényt megtámadni, hogyan tudjuk a jogérvényesítés teljes spektrumát kimeríteni. Végül arra jutottunk: ezt úgy tudjuk legjobban megtenni, ha nem teszünk eleget a törvény előírásainak.

Nem fogjuk regisztrálni magunkat külföldről támogatott szervezetként, még ha a támogatásaink nagy részét onnan is kapjuk.

Így tudunk érvényt szerezni majd az álláspontunknak a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon, az Európai Bíróságon vagy a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Ez a törvény ugyanis nemcsak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti, hanem az európai jogot is, hiszen a nem magyar költségvetési szerveken keresztül érkező európai uniós források is külföldinek minősülnek.

Miért szánja el magát polgári engedetlenségre éppen a TASZ, ami mindig a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet?

Mert meggyőződésünk, hogy ez egy elnyomó törvény. Egyedül az a célja, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat, a kormányzati kommunikációval ellentétes véleményeket. Ki kell mondani: ez már nem egy normális állapot, amiben működünk, ezért mi sem úgy reagálunk. Egy alkotmányellenes vagy morálisan elfogadhatatlan törvénnyel szemben korábban is volt ellenállás a történelemben. A 12 pont soha nem jelenhetett volna meg, ha a márciusi ifjak betartják a cenzúratörvényt. A fekete polgárjogi mozgalom sikerében is fontos szerepet játszott, hogy hiába tiltották meg a feketéknek, hogy a busz elején üljenek le, voltak, akik ezt tudatosan és erőszakmentesen, mások jogait nem sértve nem tartották be. Mi sem sértjük senki jogát ezzel a lépéssel. Még a transzparencia igényét sem, hiszen minden hazai és külföldi bevételünket közzétesszük ezután is. A honlapunkon mostantól még jobban előtérbe helyezzük azt a részt, ahol a támogatásainkat tüntetjük fel.

Névjegy

Kapronczay Stefánia az ELTE jogi karán diplomázott, majd 2010-ben szociológia abszolutóriumot szerzett. 2005 óta dolgozik a TASZ-nak, 2008 márciusától 2012 augusztusáig a Betegjogi Programot vezette. 2012 augusztusa és 2013 júliusa között a Stanford Egyetemen volt ösztöndíjas, ahol emberi jogi munkával foglalkozó kurzusokat hallgatott és jogi diplomát szerzett. 2013-ban lett a TASZ ügyvezető igazgatója.

A TASZ honnan kapja a támogatásait?

A legnagyobb támogatónk a Nyílt Társadalomért Alapítványok (Open Society Foundations) és több más külföldi magánalapítvány. A magánszemélyektől és cégektől származó adományozás folyamatosan növekszik. Tavaly a bevételünk több mint 10 százaléka származott innen. Az a cél, hogy ez 2021-re 50 százalék legyen.

A TASZ éppen azért nem fogad el a magyar államtól semmilyen támogatást, mert a mindenkori magyar állammal szemben képviseli az állampolgárok érdekeit.

A most elfogadott törvény azonban azt mondja, hogy ha egy szervezet nem számol be a támogatásairól, nem regisztrálja magát külföldről támogatott szervezetként, az előbb ügyészi felszólítást kap, aztán még egyet, aztán 10 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki rá. 

A két ügyészi felszólítás után kerül bíróságra az ügy. Ez az első pont, amikor lehet kezdeményezni azt, hogy az Európai Bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz forduljon a bíró. Meggyőződésünk, hogy a törvény annyira jogsértő és alkotmányellenes, hogy erről könnyű dolgunk lesz meggyőzni a bírót. Csak el kell jutnunk odáig.

Ez mikor következhet be?

Az első kérdés az, hogy erről mikor szerez hivatalosan tudomást az ügyészség. Lép-e majd azért, mert én ezt most bejelentem ebben az interjúban, vagy valahogy az ügyész tudomására jut, hogy mi 2017-ben 7,2 millió forintnál több támogatást kaptunk külföldről. Formálisan egyébként erről akkor értesülhet a hatóság, amikor 2018. május 31-ig leadjuk a 2017-es évre vonatkozó beszámolónkat.

A javaslat eredeti verziója szerint végső soron fel is oszlathatták volna a szabályt be nem tartó szervezeteket. Ezt annyiban módosították, hogy az ügyész ilyen esetben " az arányosság követelményének figyelembevételével jár el".  Szándékosan el akarják vinni addig az ügyet, hogy feloszlassák az egyesületüket?

Elvileg a feloszlatás is egy szankció, de mint már mondtam: meggyőződésünk szerint ez a szabályozás nem állja meg a helyét jogállami keretek között. Mi azt gondoljuk, előbb fog elbukni ez a törvény, mint hogy a megszüntetésünkre sor kerülne.

A Helsinki is polgári engedetlen lesz

A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének.

A Helsinki Bizottság ezt fogja tenni:

  1. Annak érdekében, hogy jogainkat a különböző bíróságokon érvényesíthessük, mindaddig nem fogunk „külföldről támogatott” szervezetként regisztrálni, amíg erre bírósági döntés nem kötelez minket.
  2. Haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulunk alkotmányjogi panasszal.
  3. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárást indítunk.
  4. A magyar bírósági eljárásban indítványozni fogjuk, hogy a bíróság kérjen véleményt az Európai Unió luxemburgi bíróságához, mert álláspontunk szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az alapvető uniós szabadságokkal.
  5. Részt veszünk a civilek közös kampányában, hogy a magyar társadalom minden tagjához eljusson: a civilek a társadalom javára tevékenykednek, és az erős demokrácia egyik alappillére az erős, független civil társadalom.
  6. Tájékoztatjuk a legfontosabb nemzetközi szervezeteket és a külföldi közvéleményt a társadalom és a civil szervezetek putyini mintát követő megbélyegzéséről. 

Mi lesz, ha mégsem így lesz?

A TASZ nem attól TASZ, hogy egyesületként működik. Ez csak egy jogi forma. Ha az egyesület mostani formájában nem működhet tovább, azok az emberek megmaradnak, akik a mostani támadások hatására még jobban összekovácsolódtak. Mi hiszünk a szabadságban és az egyenlőségben, és ezután is végezzük a munkánkat.

Ez egy szellemiség. Ezt nem lehet megszüntetni, ezt nem lehet eltiporni.

Hasonló törvény született Oroszországban és Izraelben is. Gondolom, tanulmányozták ezeket. Az ottani folyamatokat nézve mire számítanak nálunk? 

Tanulunk ezekből. Például azt, hogy ügyvédi irodákként működhetnek tovább azok a korábbi civil szervezetek, amelyeket külföldi ügynöknek minősítettek. Az orosz szabályozás nagyon hasonló ahhoz, amit most Magyarországon megalkottak. Azt is látjuk, hogy Oroszországban és Izraelben sem állt meg a civilek elleni fellépés az első törvénynél. Jöttek az újabb és újabb szigorítások. Izraelben olyan javaslatról tárgyalnak, amely szerint a külföldi állam által támogatott szervezeteknek kétszeres összeget kell fizetniük közérdekű adatigénylés esetén. Számos esetben előfordul, hogy a külföldi „ügynök szervezetek” forráshoz való hozzáférését korlátozzák. Megtörténhet, hogy külföldről támogatott civil szervezet később nem lehet közhasznú. Ezzel elveszíti azt a lehetőséget, hogy az adó 1 százalékát felajánlhassák neki az állampolgárok. Valószínűleg ez a folyamat Magyarországon sem fog megállni ennél a törvénynél. Ezért most kell kimondanunk azt, hogy ezt nem lehet megcsinálni.

A kormányok előbb-utóbb megbuknak, a jogvédelem az emberi jogok ügye marad. Mi előbb jöttünk és tovább maradunk.

Gulyás Gergely azt mondta, csak hisztériát keltenek, és éppen az önök által számon kért átláthatóság ellen tiltakoznak.

Nyilvánvalóan az átláthatósággal semmi bajunk. Ezen a téren mi most is sokkal többet teszünk, mint amit a mostani jogszabályok előírnak. Az erre szolgáló formanyomtatvány nagyon nehezen érthetően összesíti a bevételeket, ezért mi erről egy egyoldalas kivonatot is készítünk, amiből jobban látható, mennyi a külföldi bevétel, mennyi a hazai. Nemcsak azt mondjuk meg, hogy honnan jött a pénz, hanem azt is, mire fordítottuk. Vannak olyan támogatóink, amelyek külön kérik, hogy a kiadványainkon jelenítsük meg őket. Mi az ellen tiltakozunk, amit a kormány 2013 óta csinál a független civil szervezetekkel. Mások mellett mi is megpróbáljuk felhívni a figyelmet olyan problémákra, mint az állami kiadások átláthatatlansága, a kórházi fertőzések ügye vagy a fogyatékkal élő gyerekek oktatásának visszásságai, de a kormány nem a problémákkal foglalkozik, hanem azzal, hogy megbélyegezzen minket és ellehetetlenítse a a munkánkat.

Miért tartják megbélyegzőnek a törvényt?

Ezt nem lehet elválasztani attól a kontextustól, amit a kormány tagjai képviselnek. A nyilatkozataikban a külföldi támogatás folyamatosan úgy jelenik meg, hogy az a magyar nemzet érdekeivel ellentétes tevékenységet jelöl. Nem véletlenül rótta fel a Velencei Bizottság is a törvény stigmatizáló, megbélyegző jellegét. A törvény nemcsak a TASZ helyzetét nehezíti meg, hanem a kisebb szervezetekét is. Ki akar majd együttműködni egy megbélyegzett szervezettel, ami a kormány szerint nem a magyar nemzet érdekeit szolgálja? Ügyfeleket is eltántoríthat attól, hogy jogsegélyt kérjenek.

A TASZ közéleti ügyekben is fellép, önöket már rég nem civil szervezetként, hanem politikai szereplőként kezelik.

Teljes félreértelmezése a demokráciának, hogy a kormányt megválasztjuk négy évre, az pedig azt csinálhatja, amit gondol, más pedig ne szóljon bele ebbe.

A köz ügyei igenis mindenkire tartoznak. Egy igazi demokráciában a megválasztott kormány a mandátuma alatt figyel a választók vagy akár a civil szerveződések visszajelzéseire. A nemzeti konzultáció, amikor csak egyféle válaszok lehetségesek, semmiképpen sem alkalmas erre.  

Eddig se volt túl rózsás a helyzet, de milyen válaszokra számíthatnak ezután a kormány részéről, ha bármilyen közéleti problémát szóvá tesznek? 

Bármit is mondunk, nyilván annyi lesz a válasz, hogy mi egy külföldről támogatott szervezet vagyunk, amelynek az a célja, hogy megdöntse a magyar kormányt. A TASZ 23 éve működik. Ez alatt az idő alatt mindig az aktuális kormánnyal szemben képviseltünk embereket és ügyeket, a kormányok túlhatalmával szemben védtünk állampolgárokat. 

Védtük a 2006-os tüntetések résztvevőit, és védtük Orbán Viktort is, amikor kritizálta az akkori igazságügyi minisztériumot, és indult ellene egy személyiségi jogi per.

A kormány a múlt héten több ponton változtatott a javaslaton: például csak egy évig kell viselni a külföldről támogatott szervezet megnevezést, és nem kell névvel, címmel beszámolni az 500 ezer forintnál kisebb összegű támogatásokról. Ezt miért nem tartják elfogadhatónak?

A múlt heti módosítás csak néhány apró változtatást jelent, de épp az általunk vagy a Velencei Bizottság által jelzett lényeges pontokon nem módosít. Ez csak kozmetikázás volt, hogy azt lehessen mondani, a kormány figyelembe vett néhányat a Velencei Bizottság javaslatai közül. Nem az a leglényegesebb pontja ennek a szabályozásnak, hogy egy civil szervezet egy vagy három évig viselje a külföldről támogatott címkét. Ha valaki arra kíváncsi, melyek a külföldről finanszírozott szervezetek, azt nem innen fogja megtudni. Ez a címke amúgy sem jelent semmit önmagában, hiszen „egy külföldről támogatott szervezet” lehet a legjobboldalibb német alapítvány vagy a legbaloldalibb amerikai alapítvány.  

Mi lenne akkor, ha a szervezetek ezután csak egyenként 499 ezer forintnyi külföldi támogatásokból élnének? Így nem kellene beszámolni a külföldi támogatásaikról.

Sok helyen gondolkodnak most azon, milyen módon lehet kikerülni a törvényt. Egyébként az sem egyértelmű, mit tekintünk egyáltalán külföldi támogatásnak, és mit jelent a közvetett vagy közvetlen támogatás. Mi van, ha a pénz magyar bankszámláról érkezik, de az angol nagybácsi küldte? 2017-ben azt is rendkívül nehéz megmondani egy cégről, hogy külföldi-e vagy magyar. Ennek a törvénynek egy csomó bizonytalansága van, amit szándékosan a jogalkotó keltett.

Miért?

Mert amikor majd alkalmazni fogják a bíróságok ezt a törvényt, ez tág teret nyit a különböző értelmezéseknek. Ez szelektív jogalkalmazáshoz is vezethet: bizonyos szervezetekkel szemben alkalmazzák, másokkal szemben nem.

Más civil szervezeteket is biztatni fognak polgári engedetlenségre?

Ez nyilvánvalóan nem csak a mi ügyünk. A TASZ a civil szféra különleges szereplője az ismertsége és a jogvédői szakértelme miatt. Minden civil szervezet maga dönti el, mit lép a törvény hatályba lépése után. Azt gondolom, egyik hozzáállás sem rosszabb, mint a másik, nagyon sokféle érvet mérlegelnek a szervezetek a döntéskor. Mi a saját bőrünket visszük vásárra, hogy a többi civil szervezetnek könnyebb legyen. Ha elbukik a törvény, merthogy meggyőződésem, hogy el fog bukni, abból nemcsak mi fogunk profitálni, hanem az egész civil szféra és a magyar állampolgárok is is. Ez egy példamutatás is: az elnyomással szemben igenis van lehetőség a cselekvésre. Azt az üzenetet akarjuk küldeni a polgároknak, hogy a mindenkori hatalom túlkapásaival szemben van eszközük fellépni.