Figyelték a magyarok a halálfurgon bandáját, mégsem léptek

Valószínűleg meg lehetett volna akadályozni annak a 71 menekültnek a halálát, akik 2015 augusztusában megfulladtak egy magyar rendszámú hűtőkamionban Ausztriában, írja a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és két német regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja. A magyar hatóságok lehallgatták az embercsempész banda telefonjait, de nem léptek közbe, mert a beszélgetéseket későn fordították le és értékelték ki.

A Süddeutsche Zeitung ezt írja:  

• A magyar hatóságok a tragédia előtt 13 nappal, 2015. augusztus 13-án kezdték el lehallgatni az embercsempészek telefonjait.
• A nyomozati aktákban több száz oldalon olvasható a lehallgatott beszélgetések leirata. 
• A lap szerint a teherautó bolgár sofőrjei már a tragédia előtti "fuvaroknál" is többször arra panaszkodtak a telefonban, hogy kiáltozást és dörömbölést hallanak a teherautó szállítóteréből. Az egyik ilyen hívásnál a sofőr bepánikolva ezzel hívta fel egyik ismerősét: "Lécci, szólj az embereknek, mert szét fogják verni az autót. Nagyon hangosan dörömbölnek". Ismerőse erre azt mondta neki: előre megmondták a menekülteknek, hogy ne dörömböljenek, de a szállítótérben lévő emberek valószínűleg nem kapnak levegőt.
• A Süddeutsche Zeitungnak megvan annak a telefonbeszélgetésnek a leirata is, amelyben a halálkamion sofőrje az embercsempész banda főnökét hívja azzal, hogy kiáltozást és dörömbölést hall a teherautóból. Azt kérdezte, álljon-e meg és adjon-e vizet az embereknek. A banda afgán főnöke ezt megtiltotta. Ez egy másik telefonbeszélgetésből derül ki, amelyben a főnök az egyik emberének ezt mondja: "Elő nem fordulhat, hogy kinyitja az ajtót". Szavai szerint a sofőrnek nem szabad megállnia, folyamatosan haladnia kell. "Ha meghalnak az emberek, tegye ki őket valahol Németországban az erdőben".  
• A tragédiáért felelős bűnszervezet legalább 28-szor csempészett embereket Nyugat-Európába. 
• Hűtőkamionokat is használtak, és ugyan a 2015. augusztus 26-án történt eset előtt nem halt meg senki, de több ember orvosi kezelésre szorult, mert elájult a zsúfoltságban.
• Az embercsempész utak során több sofőrt elfogtak Németországban, Ausztriában és Magyarországon, és lefoglaltak számos bizonyítékot. 
• A bűnszervezet két vezetője, egy afgán és egy bolgár állampolgárságú férfi legalább 2015 július eleje óta ismert volt a magyar hatóságok előtt, de nem tartóztatták le őket, így tovább folytathatták embercsempész tevékenységüket.

A német lap szerint a magyar hatóságok túlságosan későn kezdtek hozzá a lehallgatott felvételek lefordításához és elemzéséhez, ezért valószínűleg nem tűnt fel nekik az embercsempészek életveszélyes tevékenysége. A magyar illetékesek többszöri érdeklődésre sem adtak felvilágosítást arról, hogy pontosan mikor értékelték ki a felvételeket, írja az MTI.

Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője a Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR munkacsoportjának azt mondta:

Ha a magyar hatóságoknak lett volna esélyük a rettenetes cselekmény megakadályozására, akkor meg is tették volna ezt, de a rögzített beszélgetéseket csak azután tudták lefordítani és kiértékelni, hogy ez a tragikus eset megtörtént.

Schmidt azt is elmondta, hogy nem figyelt állandóan valaki fülhallgatóval a felvételeket készítő berendezéseknél, mivel az utakat hajnali 3 óra és 5 óra körül bonyolították le. 

Másfél nappal később találták meg a furgont

2015. augusztus 26-én hajnalban indult el Kecskemétről Budapest, majd Ausztria felé a hűtőkamion, amibe Mórahalom közelében terelték be a 71 menekültet. A belülről nem nyitható rakterű, sötét és szellőzés nélküli teherautó 9-10 óra között lépte át az osztrák határt, majd 30-40 kilométerre a magyar határtól, Parndorf közelében félreállt. 

A sofőr és társa elmenekült, a teherautót másnap találták meg az osztrák A4-es autópályán a leállósávban Parndorf és Neusiedl között, a Bécs felé vezető oldalon. A Kronen Zeitung akkori beszámolója szerint a teherautó rakteréből csöpögő folyadék és a szörnyű szag egy autópálya-karbantartónak tűnt fel, ő értesítette a rendőrséget.

Amikor a rendőrök odaértek, a teherautó hátsó ajtaja nyitva volt, de nem volt túlélő. A hűtőkocsiban talált 71 menekült – köztük 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek - közül a legidősebb áldozat 54 éves, a legfiatalabb 10 hónapos volt. A menekültek még Magyarország területén haltak meg.

A nyomozás gyakorlatilag csak nemrég, másfél év után zárult le, a rendőrség áprilisban tett vádemelési javaslatot. Ezt követően idén májusban jelentette be a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség (ők korábban a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészségtől vették át az ügyet) a vádemelést, a vád: emberölés és bűnszervezetben elkövetett embercsempészés. A 11 vádlott között afgán, bolgár és libanoni állampolgár is van. A magyarok segítséget kaptak az osztrák, a német és szerb hatóságoktól, valamint az Europoltól és az Eurojusttól is. Az első tárgyalásra júniusban kerül sor Kecskeméten.

A csempészek megmenthették volna a menekülteket

A vád szerint a bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt és levegőtlen furgonokba zsúfolva. A szervezet 30 éves afgán vezetője az utakkal mintegy 300 ezer eurót keresett. 

A bűnszervezetben szervezőként részt vett még egy 31 éves bolgár férf, aki a szintén bolgár állampolgárságú embercsempész sofőrök főnöke volt, valamint egy 51 éves, bolgár-libanoni kettős állampolgár, aki a járműveket és az ideiglenes rendszámokat szerezte be. A többi vádlott sofőrként és a csempészjárműveket kísérő, ún. előfutóként vett részt a bűncselekményben. A kamiont egy 25 éves bolgár férfi vezette, előfutóként pedig egy 38 éves bolgár férfi kísérte. 

A vádirat szerint a menekültek mintegy fél órával az indulás után dörömböléssel és kiabálással jelezték, hogy nem kapnak levegőt, amelyet a sofőr és előfutója is hallott. A problémát bolgár főnökük közvetítésével telefonon jelentették a bűnszervezet afgán vezetőjének, ám többször is azt az utasítást kapták, hogy ne nyissák ki a raktér ajtaját, ne foglalkozzanak a fuldokló emberekkel, hanem minél hamarabb jussanak el Nyugat-Európába.

A szállító és az előfutó – bár segíthettek volna a sértetteken – teljesítették a főnökük és az afgán vezető utasítását. Ennek az lett a következménye, hogy a raktérbe bezárt 71 sértett az indulástól számított 3 órán belül, még magyar területen gyötrelmes körülmények között megfulladt.

A rendőrök is megmenthették volna?

Közvetlenül a furgon megtalálása után a magyar rendőrség szóvivője azt mondta, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány aznap délután egyeztetett az osztrák rendőrség vezetőjével és "felajánlotta segítségét, hogy mielőbb a tettes nyomára bukkanjanak". Papp Károly az akkori közlemény szerint az NNI-t bízta meg azzal, hogy együttműködjön az osztrák hatóságokkal. 

Arról egy szó sem esett a nyilvánosságban sem akkor, sem a tragédiát követő időszakban, hogy az NNI valójában már régóta rajta volt az embercsempészeken. Az, hogy a magyar hatóságok a tragédia előtt telefonlehallgatást is végeztek - az NNI megbízásából a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat -, többek közt a tragédia napján is, a 168 Óra egy májusi cikkéből ugyanakkor már kiderült. 

A lap úgy fogalmazott, hogy „a bandát már figyelték a hatóságok, de a tragédiát nem tudták megakadályozni″. A cikkben szerepelt a következő mondat is egy, a tragédia napján felvett telefonbeszélgetést idézve: „A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által 6 óra 5 perckor rögzített beszélgetés szerint Samsooryamal (az elsőrendű, afgán állampolgárságú vádlott) azt az utasítást adta csempésztársainak, hogy ha az utasok a raktérben meghalnak, akkor tegyék ki őket Németországban."

Borítókép: Roland Schlager / MTI / EPA.