Orbán demokráciája már a fideszeseknek is sok

A magyar választóközönség gyenge hármas alát ad a demokrácia itthoni működésére: ötfokú skálán 2,7-es átlagosztályzat jött ki arra a kérdésre, hogy „mindent összevetve, Ön mennyire elégedett Magyarországon a demokrácia működésével?”. Az emberek kevesebb mint negyede adott négyest vagy ötöst, ennél többen osztottak egyes vagy kettes osztályzatot.

Az Index és a Závecz Research májusi telefonos közvélemény-kutatásában ezer embert kérdeztünk meg reprezentatív mintavétellel a demokrácia fontosságáról, annak magyarországi működéséről, és arról, hogy annak mely elemeivel a legelégedettebbek és elégedetlenebbek. A kutatás eredményei megerősítik, hogy egyre nagyobb a törés Budapest és vidék, valamint a tanultak és az alacsonyabb végzettségűek között. A fővárosiak az átlagosnál jóval alacsonyabbra értékelik a magyarországi demokráciát, míg a fideszesekre és az idősebbekre a demokráciával való nagyobb elégedettség jellemző.

Pedig nem arról van szó, hogy tömegeknek lenne már elvileg is elegük a demokráciásdiból: a válaszolók nagy része a demokráciát úgy általában fontosnak tartja, csak a magyar viszonyokkal kevésbé elégedett. Ezt mutatja, hogy a demokrácia léte csaknem annyira fontos (4,7-es átlag az ötös skálán) a megkérdezetteknek, mint az egzisztenciális biztonság (4,8). Az ország függetlensége is fontos elvárás, de az valamivel a létbiztonság és a demokrácia mögött marad (4,3). A demokrácia minden társadalmi rétegben rendkívül fontos, figyelemreméltó azonban, hogy a legalacsonyabb érték a 30 alattiaknál található: 4,4. Eszerint a fiataloknál a legnagyobb a demokráciából való általános kiábrándulás.

Nem meglepő, de karakteres, hogy mennyire élesen különbözően látják az országot demokratikusnak vagy nem demokratikusnak az egyes pártválasztó csoportok. A DK-sok és a kis baloldali pártok szavazói nagyjából már buktatnának (1,6-1,7-es átlag), az MSZP-sek és a jobbikosok 2,3-ra osztályozták a magyar demokrácia állapotát, míg a fideszesek sokkal jobb, 3,5-ös átlagosztályzatokat adtak.

Ahhoz képest, hogy a demokráciát elviekben mennyire magasra értékelik az emberek, szembeötlő, hogy milyen alacsony, összességében gyenge-közepes jegyeket adtak Magyarországnak a demokráciaskálán. A 2,7-es országos átlag önmagában is ezt mutatja, de a budapestiek például ennél is gyengébb, 2,3-as osztályzatot adtak.

A demokrácia tényleges értékelését és elvi fontosságát együtt kezelve (utóbbiból kivonva az előbbit) létrehoztunk egy „demokráciadeficit” mutatót is. Ennek a demokráciadeficit-indexnek az értéke mínusz 2, azaz az emberek átlagosan 2 érdemjeggyel alacsonyabbnak értékelik a demokrácia aktuális állapotát, mint amekkora elvárásokat támasztanak vele szemben.

Ez az eltérés különösen a DK és a kisebb balliberális pártok támogatói körében magas (előbbi csoportban -3,3). Rajtuk kívül még az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Momentum táborában is jelentős mértékben elmarad a demokrácia észlelt valósága az elvárásoktól (-2,5; -2,6-nyi átlagpontkülönbség). A fővárosiak demokráciadeficitje (-2,4), a diplomások, valamint az ötvenes korosztály csalódottsága (-2,2) is meghaladja az átlagot. A Fidesz táborának is van azonban hiányérzete a demokrácia gyakorlatával kapcsolatban: ennek mértéke ugyan kisebb az átlagosnál, de ha a demokrácia érvényesüléséről van szó, így is egy teljes osztályzattal (-1,1) adnak rosszabb jegyet a létező orbánizmusnak annál, amit megfelelőnek tartanának.

Nem csak általában vizsgáltuk, hogy mennyire látják demokratikusnak az emberek a mai Magyarországot, néhány tényezőre külön is rákérdeztünk a bíróságok függetlenségétől a szabad médiáig. A megadott öt kérdés közül a kormány gazdasági részrehajlásáról a legrosszabb az emberek véleménye: az ötfokú skálán 4,2-es átlagban értenek egyet azzal az állítással, hogy „a kormány előnyben részesíti a hozzá közel álló üzletembereket”. A bírói függetlenséggel kapcsolatban is inkább a kritikus értékelés jellemző (2,6). A médiaszabadságról, a kormány következmények nélküli bírálatának lehetőségéről, valamint a szabad és tisztességes választások megvalósulásáról az egyesített vélemény közepes.

Azt is megnéztük – regresszióanalízissel –, hogy a demokrácia-összetevők közül melyik határozza meg leginkább az összértékelést. Az eredmény: az emberek gondolkodásában a demokrácia fokmérője a szabad és tisztességes választások léte, valamint a szólásszabadság korlátozás és félelmek nélküli megvalósulása – ezek kellenek ahhoz első- és másodsorban, hogy úgy érezzék, az ország demokratikusan működik.

Ha együtt vizsgáljuk a létező demokráciáról alkotott véleményeket, két markáns csoportot látunk. Van egy nagyon kritikus csoport, ide tartoznak azok, akik szerint Magyarországon nem érvényesül a demokratikus minimum sem. Azokat soroltuk ide, akik az ötből legalább négy tényező esetén negatív értékelést adtak, ők a teljes lakosság 13 százalékát teszik ki. A másik oldalon azok állnak, akik a demokrácia maradéktalan megvalósulását érzékelik, az ő arányuk 10 százalék.

A magyarországi demokrácia működését a politikai hovatartozásuk szerint ítélik meg elsősorban az emberek, ezenkívül azonban az iskolai végzettségnek és a településtípusnak is van befolyása: az érettségizettek és a diplomások, valamint a fővárosiak körében a demokrácia működését illető erősen negatív hangok elterjedtebbek (15-20% közöttiek), mint más rétegekben. A hazai demokrácia nagymértékű érvényesülését főképpen a Fidesz hívei érzékelik, de körükben is csak 22 százaléknyi ez a csoport. Rajtuk kívül még a 60 év felettiek és az alacsony iskolázottságúak körében átlag feletti (17, illetve 14%) a demokrácia összetevőivel való elégedettség mértéke.

Borítókép: tüntetés a CEU ellehetetlenítése ellen 2017 májusában. Fotó: Huszti István.