Iván
17 °C
32 °C

Civiltörvény: az igazságügyi tárca szerint a Velencei Bizottság prejudikál

2017.06.19. 13:31

Értetlenségét fejezte ki az Igazságügyi Minisztérium amiatt, hogy az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottsága politikai feltételezéseken alapuló kritikákkal egészítette ki végső véleményét. Trócsányi László igazságügyi miniszter azt mondta: a Bizottság június 2-án ismertté vált előzetes véleményében megfogalmazott konkrét jogi tartalmat érintő javaslatok  közól ötből hármat az Országgyűlés elfogadott. A két el nem fogadott javaslat elutasításának indokairól Trócsányi László tájékoztatta a Velencei Bizottságot.

A Velencei Bizottság a civiltörvény magyarországi elfogadás után kiegészítette korábbi véleményét. Az alkotmányjogi szakértőkből testület pénteken azt közölte: a módosítások ellenére továbbra is aggályos a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekre vonatkozó magyar szabályozás. A Velencei Bizottság elismerte, hogy több ponton módosítottak a törvényjavaslaton, két pontban azonban nem változtattak:

  • a törvény számos kivételt tesz, a sporttal foglalkozó és a vallási egyesületek mellett nem vonatkozik a nemzeti kisebbségi szervezetekre sem, ez pedig megkérdőjelezi a törvénnyel kapcsolatos magyar álláspont hitelességét
  • fennmaradt az a kötelezettség, amely szerint a szervezeteknek valamennyi sajtótermékükön fel kell tüntetniük a külföldi finanszírozásukra vonatkozó adatokat aránytalan és felesleges egy demokratikus társadalomban. 

A testület emellett sajnálatát fejezte ki, hogy a törvény végleges elfogadása előtt nem tartottak nyilvános konzultációt az érintettek bevonásával. 

A szakértői testület pénteki ülésén Trócsányi László igazságügyi miniszter a szabályozás indokoltságát európai kontextusba is helyezve azt hangsúlyozta: a magyar kormány számára fontos az együttműködés az Európa Tanács szerveivel. A tárca közleménye szerint Trócsányi László a törvényjavaslatról április 24-én személyesen tájékoztatta Thorbjorn Jaglandot, az ET főtitkárát, és a Kecsmár Krisztián államtitkár által vezetett szakértői delegáció május 5-én egyeztetést folytatott a főtitkárság jogi szakértőivel.

A kormány javasolta az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslat parlamenti elfogadására csak a Velencei Bizottság előzetes véleményének beérkezése után kerüljön sor.  Trócsányi László, aki maga is hosszú éveken át a Velencei Bizottság tagja volt, az ülésen részletesen tájékoztatta is a testület tagjait, miért nem fogadják el két javaslatukat.

A  tárca furcsának tartja, hogy a Velencei Bizottság honlapján a törvénnyel kapcsolatos sajtóközlemény végén már egy másik, közelgő véleményére hívja fel a figyelmet. E szerint még ebben a hónapban delegációt küldenek Magyarországra, amely találkozni akar a Central European University, nem-kormányzati szervezetek (NGO), valamint a kormányzat képviselőivel. A küldöttség a megbeszélések után véleményt készít arról a törvényről, amely a Velencei Bizottság sajtóközleménye szerint "lehetővé teheti a Soros György által alapított egyetem októberi bezárását".

A tárca ehhez a szerinte "minden jogi alaposságot nélkülöző tájékoztatáshoz" nem kívánt kommentárt fűzni, de ezt prejudikációnak tekinti.

A Velencei Bizottság pénteki állásfoglalása szerint a múlt hét elején elfogadott magyar törvény csak részben felel meg a bizottság előzetes véleményében rögzített fő ajánlásainak. A szakértők elismerték, hogy a civil társadalmi szervezetek átláthatóságának biztosítása, a jogosulatlan külpolitikai befolyás, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása érdekében hozott szabályozás elvben jogszerű. A törvényes cél azonban szerintük nem használható fel arra, hogy nem kormányzati szervezeteket bélyegezzenek meg, vagy korlátozzák tevékenységüket. Ezt a hatást a szabályozás átláthatóságra irányuló jogszerű cél nem igazolhatja, húzták alá.

A szakértők elismerték, hogy három ponton módosított a kormány a javaslaton. A Velencei Bizottság  szerint az elfogadott módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy enyhítsék azokat az aggályokat, amelyek szerint a törvény aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent a szólásszabadsághoz, továbbá az egyesüléshez és a magánélethez való jog érvényesülésébe.