A VIP az, ha egyáltalán bejutsz a kórházba

2012 májusában a magyarok mindössze az ötödik legsúlyosabb problémának tartották az egészségügy helyzetét. Tavaly ősszel viszont már a megkérdezettek 33 százaléka mondta azt, hogy az egészségügy az ország legsúlyosabb problémája, amely fontosabb, mint a bevándorlás és a gazdasági helyzet is.

Mindez a Political Capital és a Friedrich-Ebert-Stiftung szerdai konferenciáján hangzott el, amelynek témája az volt, mennyire van rossz helyzetben a magyar egészségügy, és mit érdemes tenni vele. Utóbbiról ellenzéki politikusok is vitatkoztak, a kormány képviselőit viszont hiába hívták, nem jelentek meg a rendezvényen, miközben szinte az összes ellenzéki párt képviseltette magát.

Már a politikusok is szenvednek az egészségügyben

A magyar egészségügy helyzetéről a közelmúltban jelent meg egy állami jelentés, amely lesújtó képet fest a magyar alapellátás és a kórházak állapotáról. A főbb megállapítások szerint tízezreket lehetne megmenteni egy jobb egészségügyi rendszerrel, mégis egyre kevesebbet költ a területre az állam. A háziorvosok elöregednek, egyre több körzetben betöltetlenek a praxisok, miközben csak tavaly közel hatszáz orvos hagyta el az országot.

Az ellenzéki kerekasztal-beszélgetésen hamar kiderült, hogy szinte minden politikusnak van egy személyes sztorija arról, mi is a baj a magyar egészségüggyel.

“Én egy évvel ezelőtt elmentem segédápolónak egy budapesti kórházba. Ott a legalját tapasztaltam meg, a szó szoros és átvitt értelmében is” – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. Például, hogy akkora a forrás- és az emberhiány, hogy a nővérek kötik be az infúziót az orvosok helyett, sőt olyat is látott, hogy a fiatal orvos helyett az éjszakás nővérnek kellett intubálnia egy beteget. “Borzalmas állapotok vannak” – mondta.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Szakács László arról beszélt, hogy igencsak meg volt lőve, amikor egyik péntek este begyulladt a füle. A baranyai képviselő azt mondta száz kilométer kellett autóznia, mire orvoshoz tudott jutni. “Nekem volt autóm, és tudtam tankolni, ez volt a VIP-szolgáltatás” – mondta, majd hozzátette, hogy Észak-Baranyában, ahol él, sok faluban csak egyszer megy a busz naponta, ezért bejutni egy kórházba igencsak nagy erőfeszítést igényel.

“Én a Nagykunságban élek, amely a legrosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkezik Borsod megye után az országban. Itt az a VIP-ellátás, ha egyáltalán be tudsz jutni a karcagi kórházba”

– mondta később Lukács László György, a Jobbik frakcióvezető-helyettese is.

Szakács szerint az emberek két dolgot várnának el az egészségügytől, legyen biztonságos és elérhető, azonban pont ez a két dolog hiányzik belőle. Egyre inkább elöregszenek a háziorvosok, miközben csak nagyon kevesen érkeznek a helyükre, a betegjogi rendszer pedig túl van terhelve,mindössze 21 ember foglalkozik országosan a közel százmillió orvos-beteg találkozás felülvizsgálatával.

Az MSZP-vel is együttműködne a Jobbik

Az olyan ellenzéki pártokat, mint például a Jobbik vagy az MSZP, néhány éve még a retorikájuk és a programjuk és élesen megkülönböztette egymástól, ezen a beszélgetésen azonban szinte minden résztvevő egyetértett abban, hogy az egészségüggyel sürgősen kezdeni kell valamit. Sőt, Lukács László György, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azzal indított, hogy szerinte az egészségügyet ki kell ragadni a napi politikai harcok szintjéről, a politikai pártoknak pedig egyet kell értenie abban, hogyan tudnák megreformálni a rendszert, másképp ugyanis nem fog menni.

Ehhez pedig a pártja hajlandó lenne megállapodni, akár az MSZP-vel is. Hozzátette, hogy az ellenzéki pártok között ebben a kérdésben szerinte konszenzus van. Utána viszont megjegyezte, hogy ez az együttműködés alapvetően a hatalmon lévőkön múlik, azaz a Fidesz-KDNP-n. De mit kellene tenni?

Már Pozsonyban is jobban keresnek az ápolók

Az egyik legtöbbet emlegetett pont a finanszírozási kérdés volt. Szabó Tímea szerint “tűzoltásszerű” béremelésre van szükség az ágazatban, mert egy ápoló jelenleg már Pozsonyban is többet keres, mint Budapesten, nem is kell Németországig elmennie. Szerinte a progresszív adórendszer bevezetésével és a korrupció visszaszorításával lehetne többszáz milliárdos pluszforrásokat bevonni rendszerbe.

Lukács László azt mondta, egy egyszeri átcsoportosításnál sokkal fenntarthatóbb megoldással kell előállni. “Nem adóemelésről beszélek, hanem hogy hol lehet hatékonyabbá tenni az egészségügyet” – mondta. Azt is hozzátette, hogy amíg hatvan milliárd forintból meg lehet szervezni egy választásokat eldöntő rezsicsökkentési kampányt, addig a kormánypárti politikusok nem fognak százmilliárdokat beleönteni az egészségügybe, az ugyanis kevésbé látványos.

Szerinte többek között ezért is kellene nyilvánossá tenni a kórházak teljesítményadatait. Ezt jelenleg azért nem teszik, nehogy nyilvánvalóvá váljanak a minőségbeli különbségek az egyes intézmények között. Ha viszont nyilvánvalóvá válnának, Lukács szerint az adott térségben élő emberek kikényszeríthetnék a képviselőjüktől a változást.

László Imre, a Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetjének vezetője, egykori kórházigazgató szerint a fő gondot a társadalmbiztosítási járulék megszüntetése okozza. Ezt ugyanis a kormány pár évvel ezelőtt adónemmé alakította, ez pedig lehetőséget teremtett arra, hogy az abból befolyó pénzeket végsősoron eltüntessék a költségvetésben, azaz a TB-ből befolyt pénzeket ne feltétlenül az egészségügyre fordítsák.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig azt mondta, az a pénz, amire az egészségügyben szükség lenne, megvan, hiszen az ország össznemzetgazdasági bevétele többtízezer milliárd forint.

“Pénz arra van, amire akarjuk”

– mondta.

Ő a problémát a szuperminisztréumi rendszerben látja, amelyben az egészségügynek nincs külön minisztériuma, így minisztere se. “Az egészségügy sorsa attól függ, milyen erős annak a személynek a lobbiereje, aki a területért felelős” – mondta. Abban azonban a többi politikus is egyetértett, hogy Balog Zoltán miniszter nem tudja kellő súllyal képviselni a területet.

Egy terrortámadás látványosabb, mint az elsorvadó egészségügy

“Miért van az, hogy minden kormánynak beletörik a foga bármilyen átalakításba? A feudális egészségügyi struktúrát hogyan lehetne lebontani?” – kérdezte a politikusokat a beszélgetés moderátora. Erre először az egykori kórházigazgató, László Imre válaszolt. Szerinte a főorvosok hatalmi pozíciója alapvető akadályát képzi az átalakításoknak.

Ő például amerikai mintára a saját kórházában bevezette azt a gyakorlatot, hogy az orvosok a gyógyítással foglalkozzanak, minden más ápolási kérdésben viszont a nővérek dönthessenek. Ezzel a változtatással jelentősen több fekvőbeteg ellátását tudtak bevállalni. Szerinte a példa azért nem lett ragadós más kórházakban, mert ezzel megnyírbálták volna a főorvosok hatalmát, és mivel a helyi politikusokat elsősorban ők kezelik, ezért nagy a lobbierejük.

“Semmilyen olyan változtatást nem lehet átvinni, amit az orvosok nem akarnak, először velük kell beszélni” – mondta Hadházy Ákos. Hozzátette, hogy még a jól fizetett orvosokkal is beszélni kell, mert nem az az ördögtől való, hogy ők sokat keresnek, a baj az, hogy van, aki csak százezret keres, pedig a tudása alapján több járna neki.

Hadházy szerint egyébként a figyelemfelkeltés a legtöbb, amit az ellenzék tehet. Például, hogy elmondják, hogy Magyarországon két és félszer többen halnak meg gyógyítható betegségben, mint a fejlettebb uniós államokban. Ez pedig 13 ezer embert jelent évente. “Egy terrortámadásnál össze lehet számolni a halottakat az utcán, ezeket a halottakat nehezebb” – tette hozzá.

(Címlap, borítókép és fotók: abcug.hu)