Jenő
3 °C
8 °C

Orbántól olyat kérdeztek, amire nem volt válasza

2017.06.23. 15:26 Módosítva: 2017-06-23 16:14:58

Orbán beszél

A csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján, mielőtt kérdezni lehetett volna, Orbán Viktor először hosszan ismertette a történteket. Legfontosabb eredménynek azt nevezte, hogy

sikerült megállapodni a közös európai hadsereg alapjainak megteremtéséről és az oda vezető útról.

A korábbi ódzkodásokkal szemben, mint mondta, most teljes egyetértés volt abban, hogy minden tagállam részt vesz az együttműködésben. Létrehoznak egy alapot a hadi kiadások fedezésére és a védelmi kiadások terén az ésszerű tervezhetőség megteremtésére. Magyarország is most kezdi megteremteni a saját védelmi iparát, ezért "földrajzi kiegyensúlyozottságra" van szükség, hogy a kevésbé szerencsés országok – mint mi – is labdába rúghassanak.

A másik nagy eredménynek az "internet-ipar" bevonását nevezte a terrorellenes küzdelembe, ami alatt vélhetően egy a vállalati szférát is érintő, alakuló cyberbiztonsági együttműködést értett.

A harmadik eredmény az unió klímavédelem melletti elkötelezettségének megerősítése, miután az USA nemrég kilépett a párizsi klímavédelmi egyezményből.

Orbán a piacvédelmi intézkedésekről beszélt. A schengeni övezeten belül ismét megnyílt határokhoz hasonlította a magországok protekcionista, vagy uniós szóhasználatban "fragmentációs" tervezetét. Ez a kétsebességes EU-val kapcsolatos vita. Az országcsoportok álláspontjai az ügyben szerinte nem áthidalhatatlanok, további konzultációk lesznek.

"Izgalmasnak és érdekesnek" nevezte a V4-ek és Emmanuel Macron francia elnök tárgyalását, de nem tért ki arra, hogy szóba került-e Macron minapi, vélhetően Magyarországra is vonatkozó felvetése, hogy egyes országok szupermarketnek tekintik az EU-t.

Szerinte a felsorolt megállapodások mellett

továbbra is a migráció témája uralta a csúcstalálkozót.

Üdvözölte, hogy most konstruktív mederben zajlott a tárgyalás, végre nem az  ellentéteken volt a hangsúly. Így nem volt szó a szerinte oktalanul beengedett migránsokról, tehát azokról, akik már itt vannak. Ezután mégis hosszan ismertette e véleménykülönbségeket, az ügy kezelésének és az eltérő kulturális identitások összefüggéseit.

Ezzel összefüggésben lehetetlennek nevezte, "hogy más határozza meg, hogy kikkel élünk együtt. Ez az ország identitásának a kérdése, és eszünk ágában sincs az identitásunkat megváltoztatni". Egyértelművé tette, hogy

Magyarország nem fogja betartani az EU Bírósága ítéletét, amennyiben az jogszerűnek ítéli a brüsszeli kvótadöntést.

A csúcstalálkozón történtekre visszatérve ismertette, hogy a migráció külső összefüggéseiről volt szó: a kibocsátó és a tranzitországokkal való együttműködésről. Orbán az olasz és a német álláspontot tartja helyesnek: az EU-nak "le kell mennie" Líbiába, ott kell megoldani a problémát, az ország északi és/vagy a déli határainál.

Közös lista kell a biztonságos harmadik országokról, ennek összeállítása most sem sikerült, de nem tesznek le róla. Orbán fontosnak tartotta kiemelni, hogy az olasz kormány szerint az olasz vizeken az embercsempészek együttműködnek a menekülteket segítő civil szervezetekkel, NGO-kkal.

A miniszterelnök biztatónak nevezte és többször visszatérve hosszan méltatta, hogy konstruktív, pragmatikus volt a légkör, így hatékony volt a csúcstalálkozó. Ennek fényében új uniós reformkorban reménykedik, ami a szeptemberi német szövetségi választások után kezdődhet el.

Orbán válaszol

A brüsszeli miniszterelnöki sajtótájékoztatók szokásos koreográfiája szerint a hazai független média képviselői végre kérdéseket tehettek fel Orbánnak, aki itthon megközelíthetetlen a nem kormánypárti sajtó számára.

Az RTL Klub-nak Orbán elismerte, hogy

a polgári engedetlenség ma is lehetséges Magyarországon,

ám felhívta a figyelmet arra, hogy az következményekkel, szankciókkal jár. Ezzel végre sikerült feloldani a 2007-es, a fideszes képviselők által elkövetett Kossuth téri kordonbontás, illetve az ellentmondásos civiltörvény ellen polgári engedetlenséggel tiltakozó civil szervezetekkel kapcsolatos elutasító kormányzati nyilatkozatok közötti ellentmondást.

Arra a kérdésre, hogy mit tesz, ha az Európai Bíróság Brüsszelnek ad igazat, és jogszerűnek minősíti az 1294 menekült befogadásáról szóló uniós határozatot, a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy amíg ő kormányoz, ezt a direktívát Magyarország nem fogja végrehajtani.

Ezen majd fogok gondolkodni

– ütötte el Orbán a 444 kérdését, hogy lát-e párhuzamot aközött, hogy a magyar kormány a menekültkvótával kapcsolatos uniós előírást nem hajlandó végrehajtani, míg pár hazai civil szervezet a külföldről támogatott szervezetekre vonatkozó friss törvény ellen hirdetett polgári engedetlenséget.

A Direkt36 azzal szembesítette Orbánt, hogy egy 2001-es interjúja szerint arra kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami közbeszerzésekben. Az elmúlt években azonban, miként azt a tényfeltáró műhely megírta, Orbán Győző cégei több uniós közbeszerzésben is beszállítók voltak.

Orbán azt hangsúlyozta, hogy a mindenkori törvényeket kell betartani. A megismételt kérdésre kijelentette, hogy most is fontosnak tartja, amit akkor, majd azt javasolta, hogy

a kérdést az apjának tegyék fel.

Végül azt hangsúlyozta, hogy ha apja, miként azt az újságíró állítja, nem az állammal áll szerződésben, hanem az annak dolgozó vállalkozókkal, akkor állami megrendelései továbbra sincsenek.

Az ATV arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy korrektnek, az alkotmányossággal összeegyeztethetőnek érzi-e, hogy a parlament ma feles törvényként fogadta el a kétharmadosként megbukott plakáttörvényt. Orbán válaszában először a jogalkotás alkotmányos kereteit ismertette, majd annyit közölt, hogy nem lát az ügyben trükközést.

A kormányfő nem akart abban a szerinte történelmi kérdésben állást foglalni, hogy amikor a Klebelsberg-kastély átadásán Horthy Miklóst kivételes államférfiúnak nevezte, figyelembe vette-e, hogy a kormányzó írta alá a numerus clausust és két zsidótörvényt. Annyit közölt,

nevetséges, hogy ha a kultuszminiszter Klebelsberg Kúnót meg az őt megbízó miniszterelnököt "jófiúnak" lehet nevezni, akkor a miniszterelnököt kinevező Horthyt nem.

A Hír TV a ma elfogadott plakáttörvény kapcsán azt firtatta, hogy kapott-e a Fidesz kedvezményt a reklámjai, plakátjai kihelyezésekor a 2010-es választási kampány idején. Orbán ezt a kérdést is megkerülte: szerinte a F idesz mindig betartotta a törvényeket, amit az is bizonyít, hogy az Állami Számvevőszék mindig mindent rendben talált.