Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Így halunk meg mi, magyar nők és férfiak

cc.gif
Magyarországon az elmúlt években sokat javult a várható élettartam, európai összehasonlításban mégis a legrosszabbak közé tartoznak a halálozási mutatóink. Most is sokkal több középkorú férfi hal meg, mint nő, demográfiai elemzések azonban mégis a 40–59 éves nőket látják igazán veszélyben. Míg ugyanis a férfiak halálozási mutatói jelentősen javultak, a középkorú nők körében változatlanul aratnak a daganatos betegségek. Ha nem akar sokat olvasni, elég csak megnézni az adatvizualizációinkat. Megtudhatja, miért nem a rák a legveszélyesebb, és azt is, mi köze a politikának az emberi élet hosszához.

Húszévesen a csajokról és a pasikról beszélgetünk. Harmincévesen a karrierről, az összeköltözésről, a házasságról, a gyermekvállalásról. Negyvenévesen sokan a házassági válságokról, a válásokról, a kiégésről, a munkahelyváltásról. És ötvenévesen? Örök vicc a baráti társaságokban, hogy na, akkor már úgyis mindenki csak a betegségeivel és a gyógyszereivel jön. Bármilyen viccesen hangzik is ez, a nagy számok elég jól mutatják ezt a tendenciát.

A múlt héten mutatták be azt az 1200 oldalas jelentést, ami a magyar egészségügyi rendszer teljesítményére és a rendszerben meglévő jelentős különbségekre világít rá. Kíváncsiak voltunk arra, mikor és milyen betegségben halnak meg a magyar férfiak és nők. Szerettük volna megtudni, milyen különbségek vannak országosan, sőt európai összevetésben a halálozásban. Miért halnak meg többen Békésben, mint Győr-Moson-Sopron megyében?  Mi az oka, hogy a közvetlen szomszédunkban az osztrákok jóval tovább élnek, mint mi. És vajon milyen kilátásaink vannak nekünk, mostani harmincas-negyveneseknek? Mennyire lesz igaz ránk a nagy számok törvénye?

Magyarországon nagyon pontos haláloki statisztikák készülnek. Ezek alapja a halottvizsgálati bizonyítvány. Ezekből egy példányt kötelező elküldeni a Központi Statisztikai Hivatalnak. A KSH munkatársai a nemzetközi standardoknak megfelelően dolgozzák fel az adatokat, így készül el a Magyarország területére vonatkozó haláloki statisztika. Az Index közvetlenül a KSH-tól kapta meg azokat a számokat, amelyek alapján az itt látható adatvizualizációk készültek.

Sokáig élhetünk

Magyarországon 1956 óta béke van. Az ember elég nagy eséllyel indul el reggelente úgy, hogy nem fogja eltalálni egy eltévedt golyó, nem lép aknára, és nem kap bombatalálatot a háza. A születéskor várható élettartam szinte töretlenül emelkedett a kilencvenes évek eleje óta, a csecsemőhalálozás körülbelül a felére esett vissza, a magyar férfiak és nők egyre tovább élnek. 

A mai fiatal korosztály nagy eséllyel számíthat arra, hogy megéli a 70 éves kort. 2015-ben a férfiaknál a születéskor várható átlagos élettartam 72 év volt, a nőknél 79. Gyermek- és fiatalabb korban legfeljebb súlyos betegségek, balesetek és öngyilkosság miatt veszítik életüket az emberek. Fontos eredmény, hogy a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma 1987-től csökkenni kezdett, és közel 20 év leforgása alatt megfeleződött. Ugyanígy csökkent a motoros balesetek száma is, és a fiatalok körében összességében csökkent a halálozás. 

Miért mindig a rák? 

Ma tehát leginkább krónikus betegségekben halunk meg. A köztudatban még ma is jóval erősebb a daganatos betegségek „marketingje”:  öreg leszek, aztán úgyis meghalok rákban – mondjuk lemondóan, és mélyen beleszívunk a cigibe. Pedig egy évben 100 haláleset közül több mint 50-et nem rák, hanem valamilyen szív- és érrendszeri betegség okoz, míg a daganatos megbetegedések csak” kb. 25-öt.  

Mi okozza mégis, hogy a rákot sokkal fenyegetőbbnek érezzük? Mindezt úgy, hogy az orvostudomány fejlődésével már Magyarországon is

egyre kevésbé igaz az az tétel, hogy a rák diagnózisa egyenlő az ember halálos ítéletével.

Ebben a csalóka érzékelésben fontos szerepet játszik, hogy a rák fiatalabb korban arat, mint a stroke vagy az infarktus. A statisztikák jól mutatják, hogy a munkában és a családban is aktív középkorú, 40–59 éves nők körében például a daganatos megbetegedések okozzák a legtöbb halált. A szív- és érrendszeri megbetegedések jellemzően 60 év felett végzetesek, és idősebb embernél valahogy könnyebben fogadja el a társadalom ezt a tényt. 

Miért éppen a nők?

A középkorú korosztályban persze számszerűleg is jóval több férfi hal meg rákban vagy keringési megbetegedésben, mint nő. A 40–59 éveseknél a férfiak halandósága több mint két és félszerese a nőkének. A statisztikusok szerint a kritikus csoportot mégis a nők jelentik. Miért? Ahogy a következő grafikonokon látható, az elmúlt években egyre kevesebb középkorú férfi halt meg szív- és érrendszeri betegségekben. 

A férfiak esetében a daganatos halálozás aránya is jelentősen csökkent, a nők esetében azonban alig.

Ma már több nő hal meg, mint férfi

Régi tétel, hogy Magyarországon több férfi hal meg, mint nő. Ez 2010 óta már nem igaz. Ez volt az első év, amikor a női elhunytak száma meghaladta a férfiakét. Ennek két oka van:

  1. A férfiak halandósága jelentősen javult.
  2. A társadalom elöregedésével egyre népesebb az idősebb korosztály, ebben a korcsoportban halnak meg többen, itt viszont túlsúlyban vannak a nők, mert a férfiak addigra már meghalnak.
Ha tehát valami igaz dolgot szeretnénk ebben az összefüggésben megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk: a férfiak korán halnak. 

Egy 2000 és 2012 közötti adatokat elemző KSH-tanulmány szerint ennek hátterében részben az is áll, hogy a középkorú és idősebb nők közül egyre többen dohányoznak. Mindezt a felgyorsult emancipáció, a nemi szerepek közti határ elmosódása, ezáltal a megemelkedett mértékű stressz, a női életstílus „elférfiasodása” is okozhatja, olvasható a Wéber András és Faragó Miklós által jegyzett tanulmányban. A nők jelentős része ebben a korban egyedül marad, mert elválnak vagy a velük élő férfi idő előtt meghal. Ez alapvetően változtathatja meg családi kötelékeiket. Az új helyzettel való megbirkózás magasabb stresszel járhat, ez pedig sok dohányos nőt fokozott dohányfogyasztásra is késztethet. Hiába sikerült tehát az emlőszűrés elterjedésével a nőknél csökkenteni az egyik rákfajta veszélyét, ha a dohányzás a másik oldalon súlyos következményeket okoz: 

amit a nők az emlődaganatok okozta halálozások számának javulásával megnyertek, azt elvesztették a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú elváltozásai okozta halandóság romlásával.  

Ha javítani akarunk az igen kedvezőtlen halandósági viszonyokon, a fenti számokból egyértelműen következik, hogy a legfontosabb beavatkozási területet épp a középkorú nők jelentik. Mivel a fiatalabb korosztályban amúgy is alacsony a halálozási arány, annak javításától nem várható számottevő hosszabbodás az életkilátásokban, mondta az Indexnek Wéber András, a KSH tanácsosa.

Területi különbségek

Vajon mennyire számít, ki hol él? Két alapadat a születéskor várható élettartamok alapján:

  • az életkilátások Budapesten a legkedvezőbbek;
  • a legrövidebb élet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élőkre vár.

2012-ben egy Borsodban született fiú újszülött 4,6 évvel számíthatott rövidebb életre, mint a fővárosban világra jött társa. A jelentős különbségeket mutatja, hogy

míg Budapest II. kerületében angliai szinten van a várható élettartam, addig a Bodrogközi kistérségben a férfiak rövidebb életre számíthatnak, mint Moldovában.

Ha csak a nyers halálozási arányszámokat néznénk, megtévesztő eredményt kapnánk. Ezekből például az derülne ki, hogy Békés megyében az országos átlagnál 30 százalékkal többen halnak meg szív- és érrendszeri betegségben. Ez a mutató azonban nem küszöböli ki a területi szinten igen változó korösszetétel hatását, magyarázta Wéber András. Ezen indikátor szerint 2015-ben az ország legrosszabb ezer lakosra jutó halálozási arányszámát éppen Békés megye mutatta. Erre a megyére azonban különösen jellemző a fiatalabb korosztályok elvándorlása. Békés megyét nagy arányban idősek lakják, ezért is jelezhet ez a mutató magas halandóságot.

A kutatók ezen hatások kiküszöbölésére ezért úgynevezett standardizált halálozási arányszámokat használnak, amikkel jobban képet lehet kapni a megyénkénti halandóság valódi különbségeiről. A jelentős területi eltérések hátterében több ok áll: az eltérő jövedelemszint, amire erős hatást gyakorol az iskolázottság, a különböző életminőség és az egészségtudatosság szintje. Az eltéréseket befolyásolhatja az is, hogy az ország különböző területein milyen a hozzáférés az egészségügyi rendszerhez, és milyen az ott kapott ellátás színvonala. 

Nézzük meg a fenti térképeket, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halandóságot mutatják megyénként. Látható, hogy 2014-ben elsősorban Budapesten és Baranya megyében volt jobb a helyzet az országos átlagnál, és Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a legrosszabb. Itt nem lehet figyelmen kívül hagyni az egészségügyi ellátásban lévő jelentős különbségeket.

Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy egy stroke-ot kapott ember mennyi idő alatt kerül értő kezekbe egy megyei jogú városban, egy klinikai központban, Budapesten vagy egy kis faluból. A stroke esetében 3 órán belül kellene megfelelő (vérhígító vagy katéteres) kezelést kapnia a betegnek. Ha ezt időben nem kapja meg, egyre nagyobb az esély a halálra vagy a tartós rokkantságra. A múlt héten megjelent egészségügyi jelentés szerint míg Budapesten átlagosan 12 perc alatt el lehet érni egy sürgősségi ellátóhelyre, a Dél-Dunántúlon ez 23 percet, Észak-Magyarországon pedig 20 percet vesz igénybe. 

Míg a halálos szív- és érrendszeri betegségek jellemzően a nyugat–keleti tengely mentén oszlanak el, a halálos daganatos betegségek területi eloszlásában nincs jól megmagyarázható különbség. Külön figyelemreméltó, hogy az országos trendekkel ellentétben Budapesten az egyik legmagasabb a nők daganatos halálozása, a férfiaknál pedig országos összehasonlításban az egyik legalacsonyabb. Ezt a helyzetet mindenképpen érdemes lenne alaposabban górcső alá vennie egy kutatásnak.

   

Természetesen nem lehet mindig mindent csak az egészségügy számlájára írni. Az első pont az, hogy az ember figyel-e az egészségére. Mit eszik, mennyit pihen, mennyit mozog, alkohol és cigaretta helyett mivel képes csökkenteni az életében jelenlévő stresszt? Eljut-e szűrésre, vagy maga felismeri-e a kezdődő betegséget? Elmegy-e a háziorvoshoz? Ott el tudja-e mondani megfelelő módon a problémáját? Az orvos felismeri-e a veszélyt? Eljut-e ezután megfelelő szakorvoshoz? És így tovább. Az iskolázottságnak ebben fontos szerepe van. Egy alapfokú végzettségű férfi 12 évvel él rövidebb ideig, mint egy felsőfokú végzettségű férfi.  

Boldog Nyugat-Európa

A magyar halálozási statisztikák összehasonlítása Európával nem ad túl hízelgő képet. Bár vannak javuló tendenciák, a KSH kutatói szerint

az ország adottságaihoz és fejlettségéhez mérve rendkívül magas nálunk a halálozás, a halandósági viszonyok a legrosszabbak közé tartoznak Európában. 

Magyarország – Bulgáriával és Romániával együtt – a legrövidebb életkilátásokkal rendelkező közép-kelet-európai országok egyike. Területileg ugyanide tartozik Ausztria is, ahol 2011-es adatok szerint a várható élettartam az uniós átlagnál is magasabb volt. Egy 2011-ben született magyar csecsemő 75,1 életévre számíthatott, 6,1 esztendővel kevesebbre, mint osztrák kortársa.

Az egykori kelet- és nyugatnémet tartományok különbsége is azt bizonyítja, hogy ezt a különbséget az életkilátásokban nemcsak a földrajzi elhelyezkedés határozza meg, hanem a politikai rendszerek is hatással lehetnek rá, mondja Wéber András. A keleti blokk országaihoz hasonlóan mi, magyarok is nagyon rossz egészségügyi helyzetet örököltünk.

A szocialista rendszerek népességeit általánosságban epidemiológiai válság jellemezte: Magyarországon a várható élettartam a férfiak körében 1966 és 1993 között folyamatosan csökkent. Ebben szerepet játszott az egészségtelen életmód, a rossz táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás magas aránya is. Nemzetközi összehasonlításban például a régióban Bulgária után a magyar társadalomba ágyazódott be a legmélyebben a dohányzás, olvasható a KSH tanulmányában. Régiós összehasonlításban a szlovákoknál és a cseheknél a legalacsonyabb a társadalom nikotinfüggősége, míg Szlovéniában ugyan a legkevesebben dohányoznak, de a fogyasztás mértéke ott kiemelkedően magas.

Összességében az epidemiológiai krízis okai a diktatórikus rendszer jellemzőiben keresendők, magyarázza Wéber András. Részben az egyéni életmódtényezőkben, főleg az alsóbb rétegeket érintő túlzott dohányzásban és alkoholfogyasztásban, részben rendszerszinten, a zárt társadalomban, ahol nem voltak meg a halandóság csökkentéséhez szükséges feltételek. Az életmód megváltoztatáshoz, a fizikai környezet minőségének javításához és a korszerű és költséges orvosi technológiához szükséges erőforrásokat a válságba került gazdaság nem volt képes előteremteni – derül ki Józan Péter kutatásaiból.

Nem létezett ekkor egészségügyi kampány vagy stratégia, ami a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás veszélyeire hívta volna fel a figyelmet. Semmilyen intézkedés nem történt, ami ezeknek az egészségkárosító magatartásformáknak a visszaszorítását célozta volna, teszi ezekhez hozzá Wéber András. Ezek a legális drogok szolgálták annak a stresszes életmódnak az oldását, amely a szocialista iparosítás időszakában alakult ki, amikor munkások tömegeit mozgatták az ország egyik feléből a másikba ingázó vonatokon a munkásszállókra.

Míg Nyugat-Európában a második világháború óta töretlen a várható élettartam emelkedése, Magyarország ebből a súlyos krízisből csak 1994-ben tudott kilépni, a tőlünk keletebbre lévő országok pedig még később. Azóta folyamatos a javulás a várható élettartamban a férfiaknál és a nőknél is, de a férfiaknál jobban tapasztalható a felzárkózás a nyugat-európai átlaghoz. A nők 40 éves korban várható élettartamában azonban leszakadás van.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)