Jolán
-1 °C
7 °C

Némasági fogadalom 70 millió forintért

2017.06.27. 09:25

Összesen 19 országgyűlési képviselőnek nem volt mondanivalója 2017-ben, ők egyetlen alkalommal sem szólaltak fel a parlament tavaszi ülésszakán, írja a Magyar Nemzet. Köztük van a fideszes Bíró Márk is, aki már hetedik éve nem beszél az Országgyűlésben, mindezt havi 747 ezer forintért, így hallgatása óta már 70 millió forintot keresett képviselőként, írja a Blikk.

Bíró Márk listán került be a parlamentbe, tehát nincsenek választókerületi teendői, amivel esetleg még indokolni is lehetne a némaságát. Tagja ugyan a honvédelmi bizottságnak, de a jegyzőkönyvek szerint egy szót sem szólt, a kilenc ülésből pedig csak hármon vett részt a Blikk szerint. A parlamentben pedig nemcsak hogy a vitákhoz nem szól hozzá, de még önálló beadványai sincsenek.

A kitartó passzivitást viszont megfizetik: parlamenti képviselőként 70 millió forintot keresett eddig, ezenkívül a parlament állja a 180 ezer forintos belvárosi albérletét és a benzinpénzét. Mentségére legyen mondva, hogy a szavazásokon azért részt vesz, bár ezt muszáj megtennie, mert különben az igazolatlan hiányzásokkal arányosan csökkentenék a fizetését.

Bíró teljesítménye azonban még mindig elmarad a Fradi-vezér Kubatov Gáborétól, aki több mint tíz éve nem szólalt fel a parlamentben.

A fideszesek csak a függetleneknél aktívabbak

Mivel a Fidesz a legnagyobb párt, így nem meglepő, hogy ők adják a legtöbb néma képviselőt. Kubatov és Bíró mellett nem szólalt fel Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár és Kövér László sem, valamint az utóbbi időben inkább a botrányaikkal és kudarcaikkal kitűnő képviselők – Mengyi Roland, Simonka György, Farkas Flórián – is hallgattak. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként csak kétszer kért szót hárompercnyi beszédért, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig mindössze egyszer szólalt fel.

A Fidesz legaktívabb képviselője Lázár János volt, bár ő legalább második lett a sorban a 84 felszólalásával és több mint négy órányi beszédével. Rajta kívül viszont elég passzív volt a párt, Orbán Viktor kormányfő is csak valamivel több mint két órát beszélt a parlamentben tavasszal (18. legaktívabb képviselő).

Így, bár a január 1. és június 15. közötti időszakban 1194 felszólalással a Fidesz vezet, ha ezt lebontjuk képviselőnkénti átlagra, akkor mindössze a függetleneket előzik meg. E tekintetben az LMP-s politikusok voltak a legaktívabbak, a Jobbik és az MSZP képviselői pedig fej fej mellett állnak.

A DK tüntet, Vona Gábor nincs a top 50-ben

A legaktívabb képviselő  Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára volt, aki 159 alkalommal szólalt fel, összesen pedig csaknem kilenc órát beszélt, míg a legtermékenyebb ellenzéki politikus az MSZP-s Mesterházy Attila volt (4,5 órás beszédidő, 185 önálló indítványt, 82 felszólalás). 

Mesterházyval szöges ellentétben volt a teljes Demokratikus Koalíció, ami a Népszabadság bezárása óta – a kétharmados törvények kivételével – bojkottálja a parlamenti üléseket és szavazásokat. Ennek megfelelően nem szólalt fel a tavaszi ülésszakban Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint Vadai Ágnes, Oláh Lajos és Varju László képviselők sem. 

A frakcióvezetők közül Szél Bernadett (59 felszólalás) beszélt a leggyakrabban, őt követi a fideszes Kósa Lajos (19 felszólalás), a jobbikos Volner János (19 felszólalás) és a szocialista Tóth Bertalan (14 felszólalás). Ami pedig Vona Gábort, a Jobbik pártelnökét illeti, a top 50-be sem fért be, ugyanis csak csak húsz alkalommal kért szót. 

A felszólalások megoszlása egyébként nagyon egyenlőtlen, az ötven legaktívabb képviselőhöz tartozik ugyanis a beszédek több mint kétharmada.