Kristóf, Jakab
17 °C
24 °C

Orvos- és nővérhiány? Volt és van!

D  VG20130111005
2017.06.29. 08:01
A kórházakban tapasztalható nővérhiányról szóló legutóbbi híreket nagy elánnal igyekeztek cáfolni az állami irányítás alá vont intézmények. Pedig az orvos- és nővérhiány régóta létező probléma. Ezzel az üggyel az a két hete megjelent kormányzati elemzés is részletesen foglalkozik, amely a magyar egészségügy helyzetét mérte fel. Az EU átlagához képest 25 százalékkal kevesebb a magyar kórházakban az ápoló. Budapesten ugyan sokan vannak, de legalább kétezren nyugdíjhoz közeli korban vannak.

Hivatalosan valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, milyen mértékű egyes kórházakban a nővérhiány. Az elmúlt héten két olyan hír is megjelent, amit aztán gyorsan igyekeztek cáfolni a mára teljesen állami irányítás alá vont kórházak. A reakciókat mintha ugyanarra a sablonra írták volna a budapesti Jahn Ferenc Kórházban és a jászberényi Szent Erzsébet Kórházban. 

  • A Jahn Ferenc kórház azt közölte: a "sajtósugalmazásokkal ellentétben" nem történtek tömeges felmondások, a kórház ellátja feladatait, ahol örvendetes módon már eddig is több osztályt és kórtermet újítottak fel. Ezek a munkálatok a nyáron is folytatódnak. A kórház egyébként épp ezen a napon hirdetett meg három ápolói álláshirdetést. 
  • A jászberényi Szent Erzsébet Kórházban kórház főigazgatója saját magát cáfolta meg egy közleményben. A Szoljon.hu valahogy úgy értette, hogy a kórház igazgatója súlyos orvos- és nővérhiányról beszél, arról, hogy a jászberényi kórházban folyamatos létszámproblémák vannak, a rendszerből eltűntek a fiatal orvosok, és a nyári hónapokban részlegesen szüneteltetni kell egy-egy osztály működését. Az igazgató másnap kiadott közleményében viszont azt írta: szavait kiforgatták, rémhírt generált belőle a sajtó, az igazság ezzel szemben az, hogy a kórház rendesen ellátja a betegeket, és különben is egymilliárd forintos beruházás valósult meg, és éppen egy több mint 200 millió forint értékű műszerbeszerzésre készülnek (vajon mi köze mindennek a nővérhiányhoz?) 

Megjelentek hírek arról is, hogy a súlyos orvoshiány miatt a Nyírő Gyula Kórház zárja be a nyárra a belgyógyászati osztálya felét, szerdán pedig arról írt a Hvg.hu, hogy június végén bezár a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Geriátriai és Krónikus Osztályának férfi részlege a munkaerőhiány miatt, de ezt a kórház hivatalosan nem erősítette meg.  

Amúgy semmi különös nincs abban, hogy nincs elég orvos és ápoló. Így van ez tíz-húsz éve legalább. Abban sincs semmi különös, ha egy munkahelyről emberek mennek el egy jobban fizető állásba. A kérdés csak az, jön-e helyükre valaki. Egy kórházban azonban az átmeneti munkaerőhiány is komoly gondokat okozhat. Arról nem is beszélve, hogy az egészségügyi rendeletek komoly feltételeket határoznak meg arra, hány ápolónak, szakorvosnak kellene lenni az egyes osztályokon. Tudható, hogy ezt a legtöbb kórház alig-alig tudja teljesíteni. 

Az átmeneti vagy tartós munkaerőhiányról az egészségügyben most különösen nehéz adatokat beszerezni. A kormányzat láthatóan minden módon igyekszik elkerülni azt, hogy ez téma legyen a közéletben. Információink szerint a propagandaminisztérium irányelvei szerint a választásokig hátralévő időben kerülni kell minden, az egészségüggyel kapcsolatos negatív hírt. A nővér- és orvoshiányról amúgy épp két hete jelent meg egy elemzés, amely Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár és a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ megrendelésére készült.  

A Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Jelentése részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel 2015. december 31-ig lezárt adatokkal. Az elemzésből az derül ki, hogy ugyan 2011-hez képest 2015-re emelkedett az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, a klinikai végzettségű- és az általános ápolók létszáma, országos eloszlásuk igencsak egyenetlen. Épp ez okozhat egyes helyeken problémákat. A jászberényi kórházigazgató is arról beszélt eredetileg, hogy az egyetemi központokban sok az egészségügyi dolgozó, a vidéki kórházakba azonban alig jut megfelelő szakorvos. Ezt jól mutatja ez a térkép.

Orvosok létszáma 10 000 lakosra, megyénként (2015. december 31-i állapot)
Orvosok létszáma 10 000 lakosra, megyénként (2015. december 31-i állapot)
Fotó: MÉRTÉK - Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése

A térképen is jól látható, hogy Budapesten és az orvosi egyetemeknek otthont adó megyékben kimagasló az orvosok száma. A legkevesebb orvos Nógrád megyében volt. Ezen a térképen nem látható, de készült külön elemzés a fogorvosok országos eloszlásáról is. Ebből például az derül ki, hogy Budapest után Győr-Moson-Sopron megyében működik a legtöbb, ami egyértelműen az osztrák határ közelségével magyarázható.

Az orvoshiány általában bizonyos szakterületeken lép fel. Biztos emlékeznek arra a soproni urológus szakorvosjelöltre, aki azért fakadt ki egy Facebook-csoportban, mert egyedül kellett ügyelnie a sürgősségi osztályon. Egy januártól élő rendelet ugyanis minden kórház számára előírja, hogy legyen elég sürgősségi szakorvosi vagy aneszteziológusi, intenzív terápiás szakorvosi végzettségű szakember. Egy felmérés szerint ehhez  460 megfelelő szakképesítéssel bíró orvos hiányzik a rendszerből.

Ezek a nyers adatok azt nem mutatják, hogy sok orvos több helyen is dolgozik, a kórházak csak így tudják valamennyire teljesíteni a személyzeti előírásokat. 2015-ös adatok szerint az orvosok közül a legtöbben háziorvostan és belgyógyászat szakvizsgával rendelkeznek, ezt követi a csecsemő- és gyermekgyógyászat, a foglalkozás-orvostan, az aneszteziológia és intenzív terápia, a sebészet, majd a szülészet-nőgyógyászat és a pszichiátria szakvizsga. Beszédes adat az is, hogy az orvostársadalom folyamatosan öregszik:

az orvosok átlagéletkora 49 év, minden második orvos 50 év feletti.

Sok fiatal már eleve nem Magyarországon kezdi meg a pályáját. 

A kórházban az orvos egyedül nem tud dolgozni. A kórházi működést és a betegek gyógyulását jelentősen befolyásolja az ápolószemélyzet. Itt nagyobb gondok vannak. Magyarországon az EU átlagához viszonyítva nagyon nagy a lemaradás az ápolók létszámában: az EU átlagától kb. 25 százalékkal kevesebb nővér van. Egyes adatok szerint 16 ezer egészségügyi dolgozó hiányzik. 

Az ápolók feladata nemcsak a betegek hőmérőzése, fürdetése. A munkaerőhiány miatt egyre több feladatot kell átvenniük az orvosoktól: nekik kell kiporciózni az orvos által előírt gyógyszeradagokat, beállítani az infúziókat, ők szívják le a beteg lélegeztetőgépének a tubusát, figyelik a lélegeztetőgépek működését. Mindez nagy odafigyelést igényel és komoly felelősséggel jár.

Ugyan a béreket az elmúlt években jelentősen emelték és ez a következő években is folytatódik, most is a garantált bérminimum szintjén vannak csak. Érthető, hogy ha egy kisebb felelősséggel járó, de jobban fizető állás kínálkozik egy bevásárlóközpontban, sokan inkább emellett döntenek. A kórházban maradókra ezzel még nagyobb teher hárul. A nővérhiány miatt ma már a legtöbb helyen 12 órás műszakok vannak, a túlórákat sok helyen több hónapos késéssel fizetik ki. Sok ápoló és nővér emellett másodállást vállal, takarít, gyermekekre vigyáz, azaz végletekig leterhelten dolgozik a kórházban.    

Egészségügyi szakdolgozók létszáma 10 000 lakosra, megyénként (2015. december 31-i állapot)
Egészségügyi szakdolgozók létszáma 10 000 lakosra, megyénként (2015. december 31-i állapot)
Fotó: MÉRTÉK - Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése

Az egészségügyi szakdolgozók területi megoszlásában nincs olyan nagy egyenlőtlenség, mint az orvosoknál. Legnagyobb arányban Baranya megyében vannak, de Zala, Tolna, Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is 100 fölött van az arányszám. Az egészségügyi szakdolgozók aránya Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben a legkevesebb. Utóbbi két megye esetében figyelemre méltó, hogy esetükben az orvosok aránya is alacsony az ország többi megyéjéhez viszonyítva.  

A fővárosban és az egyetemi központokban ugyan sok az orvos, de itt a legrosszabb az orvosok és a szakdolgozók aránya: itt egy orvosra 1,9-2,8 szakdolgozó jut, miközben az országos arány 3,2. Hiába él Budapesten a legtöbb ápoló, itt is jól látszik az elöregedés:  Budapesten az 50 év feletti szakdolgozók aránya Heves megye után a legmagasabb, és még inkább igaz ez a 60 év fölöttiekre.

Ez jelenti, hogy jelenleg Budapesten közel 2000 szakdolgozó dolgozik nyugdíjhoz nagyon közeli vagy azt meghaladó korban.