Nem lesz népszavazás a civiltörvényről

Elutasította az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a civiltörvény, pontos nevén a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény hatályon kívül helyezésére irányuló népszavazási kezdeményezést.

A momentumos Kádár Barnabás kérdése így szólt volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

Patyi András NVB-elnök kifogásolta a kérdés megfogalmazását, mivel véleménye szerint a törvény hatályon kívül helyezése kihatna a pénzmosás elleni küzdelemre, és ezt a kérdésre esetlegesen válaszoló állampolgár nem feltétlenül venné figyelembe, amikor a teljes törvény megsemmisítéséről dönt. A pénzmosás elleni küzdelem a "civiltörvény" preambulumában is célként szerepel, így ha a teljes törvényt hatályon kívül helyeznék, Patyi értelmezésében ez a rész is megsemmisülne.

Litresits András, az MSZP delegáltja nem értett egyet Patyi András érvelésével, azt erőltetett, rossz indoklásnak nevezte. Mint mondta, a pénzmosás elleni küzdelemről nem ez az egy jogszabály rendelkezik, erről több Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződés is rendelkezik, így kár lenne azt gondolni, hogy a civil törvény hatályon kívül helyezésével megszűnne a harc a pénzmosás ellen Magyarországon.

A népszavazási kezdeményezés hitelesítését végül nem fogadták el. A kezdeményezés mellett csak két ember szavazott: Litresits és Bodolai László (LMP).

Az NVB a mai ülésén két további népszavazási kezdeményezés hitelesítésének elutasításáról döntött. Elutasította a kezdeményezést arról, hogy Magyarország kérje (vagy ne) a Hágai Nemzetközi Bíróságon az 1947-es párizsi békeszerződés megsemmisítését. Az elutasítás mellett szóló fő érv az volt, hogy arról nem lehet népszavazást tartani, mert a hadiállapot tiltott tárgykörnek minősül.

Szintén a mai ülésen döntött úgy az NVB, hogy zöld utat ad a magyarországi székelyek nemzetiséggé nyilvánítási eljárásának.