Botka régi sebbe vágta bele a baltát

Nem a szokásos háborúskodás kezdődött múlt héten az MSZP-ben, amikor Botka László miniszterelnök-jelölt kerek perec árulónak nevezte a párt egyik befolyásos elnökségi tagját, Molnár Zsoltot.

Bár kívülről úgy látszik, megint egy fölösleges balos marakodás szemtanúja az egész ország, Botka kijelentése egy köztük lévő súlyos stratégiai vitát, illetve egy régebb óta húzódó belső problémát hozott elemi erővel felszínre egyszerre.

Gyurcsánnyal összefogni kinek az érdeke?

Ahhoz, hogy megértsük, mi is zajlik az MSZP-ben, térjünk vissza tavaly őszre, amikor kialakulni látszott, milyen konstrukcióban indul a baloldal a választásokon. Az MSZP-s vezetés a színfalak mögött a DK-sokkal elkezdett beszélgetni/egyeztetni az egyéni jelöltekről, a számukra legfontosabb, nyerhető budapesti körzeteket nagyjából le is osztotta a két párt. A szocialisták részéről az egyeztetések vezéralakja Molnár Zsolt volt.

Ez a beszélgetés persze nem hivatalos keretek között zajlott, nem volt semmilyen elnökségi felhatalmazás, mint ahogy döntés sem született róla. Ennek ellenére a Magyar Időknek mégis kiszivárgott egy budapesti térkép, amely ugyan nem minden elemében fedte a valóságot (több jelölt neve nem stimmelt), arra azonban jó volt, hogy a szélesebb közvélemény is elkezdjen barátkozni az MSZP-DK összefogás gondolatával.

A háttérben egyeztető MSZP-s és DK-s politikusok akkor úgy gondolták: a 106 egyéni körzetben mindenképp össze kell fogni, közös jelölteket kell indítani, közös lista viszont nem feltétlenül szükséges.

Ez a konstrukció megfelelt Gyurcsány érdekeinek, hiszen a volt miniszterelnök jól tud kampányolni, és a legutóbbi EP-választás és időközi választások is bizonyítják, hogy szocialista szavazókat is meg tud nyerni magának egy külön DK-s listával. A közös egyéni jelöltekkel a frakciója biztosított a következő parlamentben. Molnár Zsoltnak azért felelt meg ez a fajta MSZP-DK összefogás, mert így a nyerhető nagyvárosi, elsősorban budapesti körzeteket magabiztosabban tudná nyerni az MSZP. A DK nélkül a híres szocialista bástya angyalföldi körzetet is nehéz hozni.

Botka Lászlónak az volt a problémája ezzel a konstrukcióval, hogy

Hiszen a külön listákhoz 27 egyéni körzetben külön kell indulni, azokban a körzetekben pedig, ahol a másik párt indul, nincsenek töredékszavazatok. Botka véleménye szerint ezzel a megoldással nem lehet legyőzni a Fideszt. Decemberi színre lépésével , Gyurcsány elutasításával így kapásból lesöpörte az asztalról a megállapodás-tervezetet. Botka szerint ha az MSZP szavazói nem látják Orbán leváltásának esélyét, nem lehet mozgósítani őket, vagyis az MSZP-Gyurcsány összefogás csak a DK-nak és persze a Fidesznek lenne jó.

Fideszes árulók a pártban?

És itt kapcsolódunk a másik elemi vitához, amely Botka és Molnár Zsolt között fennáll: fideszes kollaboráns-e Molnár Zsolt? Egyáltalán tényleg előfordulhat, hogy fideszes téglák dolgoznak a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki pártban?

Régóta keringenek erről pletykák. Több szocialista és a 2014-es összefogásban résztvevő balos vezető elevenítette fel azóta sokszor, hogy Molnár Zsolt a kampányban megmagyarázhatatlan, Fidesznek kedvező lépéseket tett. Például hogy visszatartotta a Rogán számára kedvezőtlen negatív kampányt. Ezért aztán elterjedt/elterjesztették Molnárról, hogy fideszes áruló.

A narratívát erősítette, hogy Ron Werber szocialista kampánytanácsadó később úgy nyilatkozott, Molnár adjon hálát Istennek, hogy nem nyitja ki a száját. Gyengíti viszont a dolgot, hogy bár Molnár kampányfőnök volt, egy ilyen horderejű döntést Mesterházy Attila pártelnök nélkül nem hozhatott volna meg. 

Molnárról a fideszes kollaboráció pletykája újra felerősödött pár héttel ezelőtt, amikor a háttérben többek szerint tevékeny részt vállalt, hogy a plakáttörvényt a szocialista módosítókkal együtt a Fidesszel közösen megszavazza a frakciót. Botka ezt Fidesz-MSZP alkunak minősítette, és az utolsó pillanatban megakadályozta.

Molnár olvasata az volt, hogy az MSZP előnyösebb helyzetet tudott volna kiharcolni magának a kampányra, Botka szerint viszont stratégiai hiba lett volna a Fidesszel együtt szavazni, ez csak a Jobbik malmára hajtotta volna a vizet. Botka nyert végül, a plakáttörvényt nem szavazták meg az MSZP-sek, de a szocialisták renoméját eléggé megtépázta a vita.

Botkában ekkor tudatosulhatott végleg, hogy Molnár veszélyezteti a stratégiai céljait, így nemhogy a kampánycsapatába nem szabad beengedni (emlékezetes, Tóbiás József bevette, ám Botka pár nappal később gyakorlatilag kihajította a stábból), hanem meg kell akadályoznia, hogy a párt egyik vezetőjeként a saját politikáját építse. A casus belli végül is egy nyilatkozat volt, amely szerint Molnár még mindig elképzelhetőnek tartja a külön listákat, szerinte hagyni kellene, hogy az LMP önállóan indulhasson és az MSZP nem vitathatja el, hogy Gyurcsány Ferencnek, a DK elnöknek a parlamentben a helye.

Botka a 168 órának erre mondta azt, hogy ellentétes az MSZP politikájával, majd jött az árulózás és kollaboránsozás. Mint az előbb láttuk, ez csak egy apropó volt, a valódi nézeteltérés mélyebb, régebbi keletű. Ahogy egy MSZP-s még a múlt héten képletesen megfogalmazta:

Laci nem egy új sebet nyitott az MSZP testén, hanem egy régi sebbe nyúlt bele, sőt, belevágta a baltát. Jó mélyre.

Botka délután Szegeden fogadja Molnár Zsoltot, hogy személyesen tisztázzák a vitát, ám az előzőek alapján aligha várhatjuk, hogy együtt kisétálnak, és kamerák kereszttüzében kézen fogva eltemetik a csatabárdot. Botka és Molnár Zsolt politikája az eddig látottak alapján kizárja egymást, egyiküknek háttérbe kell vonulnia a folytatásban. Egy MSZP-s forrásunk szerint az sem kizárt, hogy Botka most közli Molnárral, hogy nem lehet rajta a jövő évi választási listán. És többen azt is sejtetik, hogy Botka nem áll meg: nyíltan nekimegy és meg fogja nevezni azokat az MSZP-seket, akik nyíltan vagy a háttérben veszélyeztetik a céljait.

A Népszava azt írta, hogy Molnár Gyula MSZP-elnök keddre magához rendelte Botka Lászlót és Molnár Zsoltot. Hatszemközti találkozó viszont aligha lesz, a lényeges dolgok már hétfőn eldőlnek Botka és Molnár Zsolt között, Molnár Gyula majd csak a kész tényekkel szembesül.

(Borítókép: Balogh László/Reuters)