A legfontosabb dologért kell reménytelennek tűnő harcot vívniuk az állammal

Két éve zárult le Makó környékén a vízminőséget javító beruházás, amelyre 3,1 milliárd forintot adott az Európai Unió és több mint 600 milliót a magyar állam. A projekt eredményeként azóta több tízezer otthonában ihatatlan ivóvíz folyik a csapból. Előző cikkünkben bemutattuk, hogy a víz sárga és büdös, a lakosság elkeseredett, felelősök nincsenek, van viszont egy makacs szuperbaktérium, amelyet képtelenek kiírtani. 

Ebben a cikkben azt próbáljuk kibogozni, hogy meddig tarthat még az áldatlan állapot. A rövid válasz: jövő év elejéig biztosan, de valószínűleg tovább is.  

Kémiailag tökéletes, mikrobiológiailag nem

Műszaki felülvizsgálatokra van szükség, át kell alakítani a levegőztető rendszert, kell néhány új kutat fúrni - sorolta az Index kérdésére a kivitelezést végző egyik cég, a Keviép Zrt. ügyvezető igazgatója, hogy mi minden választja el a térség lakosságát az egészséges és tiszta ivóvíztől. "Önmagában nem elég az uniós projekt során telepített modern szűrőtechnológia, új vezetékekre is szükség van. 

Olyan ez, mintha kicserélnénk egy lerobbant autóban a motort, és azt várnánk, hogy ez megoldja az egész autó problémáját 

- érzékeltette a helyzetet Miklóssy Ferenc. 

A cégvezető szerint a pótlólagos beruházásokra már kaptak plusz 500 milliós forint EU-s forrást a kormánytól, azonban még nagyjából ennyire lenne szükség, hogy minden olyan kiegészítő beruházás megvalósulhasson, amely garantálná a rendszer stabilitását. A cégvezető kérdésünkre azt mondta, hogy "ha minden jól megy, 2018 elejére megoldódhat a probléma", azaz eljuthat a tiszta csapvíz az emberek otthonaiba. 

Pontos határidőt nem tudott mondani, mert az ELTE és a Pécsi Egyetem mikrobiológusaival még dolgoznak a javaslaton, amellyel kiiktathatnánk teljesen a rendszerből a Pseudomonas aeruginosa nevű föld-baktériumot. A megoldási koncepciót pár hét múlva fogják bemutatni a térség önkormányzatainak és a vízrendszer üzemeltetőjének, és majd csak azután kezdődhet a munka, hogy az érintettek elfogadták a tervet és forrást is kaptak rá. 

Azon vitatkoznak, hogy ki javítsa ki

Bár Miklóssy szerint 2018 elejére minden megoldódhat, az önkormányzati társulásban nem látják ennyire pozitívan a helyzetet. "Egyelőre nincs kiforrt elképzelés arra, hogyan lehetne megoldani a problémát" - mondta az Indexnek az egyik település polgármestere, aki azért kérte, hogy ne írjuk le a nevét, mert a társulás nem hatalmazta fel, hogy nyilatkozzon a projektről. 

A településvezető azt mondta, hogy a kormánnyal közösen 2018. december 31-ig hagytak időt arra, hogy a 3,7 milliárd forintból megvalósított ivóvízjavító-fejlesztést kijavítsák. Vagyis jövő év végéig kaptak haladékot, hogy az új technológiával megtisztított vizet elvezessék a háztartásokba. Ha addig nem sikerül megoldani a helyzetet, akkor az önkormányzatoknak 3,1 milliárd forintot kell visszafizetniük az Európai Uniónak. Ez akkora terhet jelentene a kistelepülések gazdálkodásának, hogy külső, kormányzati segítség nélkül azonnal csődbe mennének.

A polgármester szerint jelenleg azon megy a vita, hogy a felmerülő plusz költségeket a kivitelezőnek kell-e állnia, vagy külső forrást keressenek. A Miniszterelnökség megbízásából készült független szakértő vizsgálat arra jutott, hogy a tervezéskor és kivitelezéskor történt súlyos hiányosságok miatt nem jut rendes ivóvíz a lakossághoz. A kivitelezők a jelentést nem kívánják kommentálni, viszont - ahogy előző cikkünkben is írtuk - szerintük a projekt tervezésekor olyan vízminőségi adatokat kaptak, amelyek nem igazán feleltek meg a valóságnak. 

Még több pénz kellene, csak nem tudják, hogy mennyi 

Megkerestük az önkormányzati társulást vezetői makói polgármestert is. Farkas Éva Erzsébet a kérdésre, hogy "mikor várható, hogy az érintett települések mindegyikébe eljut a fejlesztés során beszerelt technológiával megtisztított csapvíz", konkrét válasz helyett az előző, szocialista városvezetésre fogta a helyzetet. 

"Amikor a jelenlegi városvezetés átvette a projektet a tervezés és a megvalósítás koncepciója már teljesen kész volt, és a kivitelezés is igen előrehaladt. Ez teljes egészében az előző szocialista vezetés, Buzás Péter polgármestersége alatt történt.

A tervezés és a kivitelezés koncepciójának változtatására az új városvezetésnek gyakorlatilag nem volt lehetősége. Egy hibás tervezésen alapuló elhibázott beruházást örököltünk meg

- írta a fideszes polgármester. Farkas szerint a kormány egy határozatban döntött az ivóvízminőség-javító projekt támogatásának növeléséről, szakaszolásáról és a projekt második szakaszában felmerülő költségek fedezetének biztosításáról. Az önkormányzati társulás így kapott több mint 559 millió forintot, a projektet pedig 2018. december 31-ig kell lezárniuk - erősítette meg. 

A plusz 559 millió azonban várhatóan nem lesz elég a projekt sikeres lezárásához, viszont azt még nem tudják, honnan kaphatnak végül elegendő pénzt. 

Ahhoz, hogy a megépített művek stabilan tudják biztosítani a megfelelő minőségű ivóvizet a kapott támogatáson felül várhatóan újabb források szükségesek, ennek felmérése, pontos meghatározása még nem zárult le.

- írta Farkas, aki hozzátette, hogy a társulásban lévő 17 önkormányzat önerőből biztosan nem tudja biztosítani a további plusz költségeket. 

Írásban megkérdeztük a térség országgyűlési képviselőjét, Lázár Jánost is, hogy mit tett eddig a helyzet megoldásáért. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha Lázár szerint egymilliárd forintból meg lehetne oldani a krízist, akkor miért nem finanszírozza ezt meg teljesen a kormány?

A kormánynak nagyjából 100 milliárd forintja van rendkívüli helyzetekre, ebből a keretből bármire költhet. Az elmúlt években ebből jutott a fociakadémiára, vizes vébére, hittanra, és még ezer dologra, de például 2015-ben a kormány a közmédia 47 milliárdos adósságát is simán átvállalta. Ha a makói polgármester szavaiból indulunk ki, akkor lehetséges, hogy az önkormányzatok azért nem kapták meg a szükséges plusz támogatást, mert maguk sem tudják, hogy pontosan mennyi pénzre lenne szükségük. 

A szabadságát töltő Lázár János helyett a Miniszterelnökség sajtóosztálya reagált a kérdéseinkre. De már az elején leszögezték, hogy mivel a projektet finanszírozó EU-forrás az NFM mellett működő szervezethez tartozik, a válaszaik "nem kellő mélységűek".  

"A kormány eleget kíván tenni uniós kötelezettségének, ennek keretében folyamatosan monitoringozza az érintett projekt előrehaladását. A kormány továbbá mindent megtesz a lakosságért és a EU norma betartásáért, amibe természetesen a szükséges és elégséges forrás biztosítása is beletartozik" - írta minisztérium. 

Az Alaptörvény nem védi meg őket, de van más, ami igen

Helyszíni riportunkon csalódott és dühös lakosokkal találkoztunk. Egyikük azt mondta, hogy folyamatosan panaszkodnak a politikusaiknak az áldatlan állapotok miatt, de hiába: "Olyan, mintha a fának mondanánk. Nem foglalkoznak ezek semmivel, ahogy esik, úgy puffan" - összegezte a helyzetet egy csanádpalotai nő. Bár a helyiek tehetetlennek érzik magukat, nem teljesen azok.

Ennek érvényesülését az állam többek között "az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával segíti elő" - áll az alaptörvényben. 

Egy általunk megkérdezett alkotmányjogi kutató (aki a konkrét makói eset mélyebb ismeretének hiányában nem kívánt névvel nyilatkozni) azt mondta, hogy az alkotmányos megközelítés gyenge lábakon áll, ugyanis a testi-lelki egészséghez való jog nem klasszikus alapjog. "Az államnak nyújtania kell ilyen egészséges életet biztosító szolgáltatásokat, de nem mindenkinek, hanem csak általában, ezért egyénileg ez a jog nem kikényszeríthető" - mondta. 

A szakértő szerint az önkormányzatokról szóló 2011-es törvény viszont már kellő jogalapot biztosíthat az érdekérvényesítéshez. Eszerint a helyi önkormányzatnak feladatai között van a "víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül".

A falu népe kontra állam

A makói térség vízellátását a közműhálózat üzemeltetője, az Alföldvíz Zrt. biztosítja. A cég honlapján azt írják, hogy ez az ország egyik legnagyobb "száz százalékában nemzeti tulajdonú víziközmű-szolgáltatója". A vállalat tulajdonosai a részvényesek, ami több száz Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, valamint Hajdú-Bihar megyei önkormányzatot takar. 

A vízellátás felelősei így végső soron az önkormányzatok lesznek - mondta az Indexnek egy közművekkel foglalkozó jogász, aki szerint a térségben kialakult helyzet körülbelül olyan, 

mintha füstjelekkel kommunikálnánk, miközben interneten keresztül is beszélhetnénk. 

- utalt ezzel arra, hogy több tízezer háztartásba nem jut jó minőségű csapvíz, ezért a lakosság kihelyezett konténerekből hordhat haza tiszta és egészséges csapvizet. 

A megkérdezett jogászok szerint az érintett lakosságnak két lehetősége biztosan van: 

1. Mivel két éve nincs rendes csapvíz az ingatlanjaikban, azok értéke jelentősen csökkent, ez pedig jogalapot nyújthat a vízellátás felelőseivel, azaz az önkormányzatokkal szemben. 
2. Mint az üzemeltetővel szerződött ügyfelek, a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi főosztályán kérhetnek állásfoglalást, hogy elégséges minőségű vízszolgáltatásban részesülnek el. A közművekkel foglalkozó jogász szerint nem valószínű, hogy a kihelyezett konténerekből biztosított ivóvíz megfelelne az előírásoknak. 

De hiába a lehetőségek, a térség lakosai közül valószínűleg csak nagyon kevesen vannak abban a helyzetben, hogy jogi vagy egyéb bürokratikus úton érvényesítsék az érdekeiket az állami szereplőkkel szemben. A legtöbben csak reménykedhetnek, hogy hamarosan megegyeznek egymással a kivitelezők, az önkormányzatok valamint az üzemeltetők, és az elképzeléseikre majd a kormány is áldását adja. 

Borítókép: Bődey János / Index.