Ellentmondásos népszavazással buktatnák meg a Fideszt

Hétfő délelőtt közös sajtótájékoztatón jelentették be az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutya Párt vezetői, hogy támogatják Vágó Gábor országos népszavazási kezdeményezését, azaz beszállnak a most kezdődő aláírásgyűjtésbe.

 A korábban az LMP-ben politizáló, majd az Átlátszónál újságíróként dolgozó Vágó arról kezdeményezett népszavazást, hogy az állami cégek vezetői ne kereshessenek többet, mint a köztársasági elnök. 

A népszavazást támogató pártvezetők komoly döntést hoztak azzal, hogy csatlakoztak Vágó kezdeményezéséhez, hiszen az aláírásgyűjtés segítése komoly erőforrásokat emészthet fel (elsősorban a kisebb pártoknál). Nem véletlenül, az MTI beszámolója szerint, mindenki sokat vár a népszavazástól:

• Molnár Gyula (MSZP): Az aláírásgyűjtés felkészülés 2018-ra, ezzel megtörhető a mítosz, amely szerint "a Fidesz leválthatatlan és az ország nem megjavítható". 
• Jancsó Andrea (LMP): Ez egy "közpénzmentő" népszavazás, amellyel nemet mondanak a Fidesz-kormányzásra. 
• Karácsony Gergely (Párbeszéd): a népszavazás a "2018-as parlamenti választás és az ellenzéki győzelem előszobája lehet". 
• Vágó Gábor: Novemberig több százezer aláírást akarnak összegyűjteni, hogy megmutassák, az Orbán-rendszer meg fog bukni egy népszavazáson. 

Kormánybuktató népszavazás a választások után? 

A kezdeményezés támogatóinak 120 napjuk van arra, hogy 200 ezer érvényes aláírást összegyűjtsenek. Ennyi kellene ahhoz, hogy az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak mindenképpen ki kelljen írnia a népszavazást. Az összegyűjtött aláírásokat legkésőbb november 21-én kell leadniuk, de nincs akadálya annak, hogy ez előbb megtegyék. Vágó szavai szerint novemberig mindenképpen gyűjtenek, korábban is 120 napos kampányról posztolt Facebookon.  

Az aláírások leadása után a Nemzeti Választási Irodának 60 napon belül kell ellenőriznie azok hitelességét. Ha tehát Vágóék kihasználják a rendelkezésükre álló időkeretet, akkor legkésőbb január második felében fog kiderülni, összejött-e a kellő számú érvényes aláírás. 

Az aláírások összeszámolása, hitelesítése után pár nappal később az NVI elnöke tájékoztatja a parlament elnökét, és a parlamentnek engedélyeznie kell a népszavazást, ha összejött 200 ezer érvényes aláírás (induljunk ki abból, hogy több pártnak együttes erővel ez nem okoz gondot, bár már láttunk ilyet). Ezután az államfő kitűzi a népszavazást a parlamenti döntéstől számított 70-90 napon belül egy vasárnapi napra. 

Ha Áder január végén kapja kézhez a népszavazásról szóló határozatot, akkor nyugodtan megteheti, hogy április végére tűzze ki a népszavazás napját. Azonban itt jön egy hatalmas bökkenő, amivel mintha nem számoltak volna a népszavazás támogatói.

A népszavazás egyik legfontosabb szabálya ugyanis a következő: "Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás. Ebben az esetben az országos népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni".

Eszerint nagyjából biztos, hogy

Nagyjából akkor lehetne reális esélye annak, hogy a választás előtt legyen népszavazás, ha augusztus végén leadnának elegendő érvényes aláírást. Ez elvileg nem lehetetlen (a Momentum és támogatói egy hónap alatt gyűjtöttek össze ennyit), viszont nyár közepén a politikai uborkaszezonban nem tűnik valószínűnek, illetve Vágó is arról beszélt, hogy novemberig gyűjtik az aláírásokat. 

Az ellenzéki pártok nyilván saját kampányt is fel akarnak fűzni az aláírásgyűjtésre, hiszen más értelme nagyon nincs egy olyan népszavazásnak, amelyet a választás után tűznek ki, ha kitűznek. 

Irreálisan alacsonyan húznák meg a bérplafont

Nemcsak a népszavazás várható időpontja miatt ellentmondásos a népszavazás, hanem az értelme miatt is. Juhász Péter, az Együtt elnöke arról beszélt a hétfői sajtótájékoztatón, hogy vannak olyan állami cégek, például a MÁV és a Posta, ahol 5 millió forint felett keresnek a vezetők. 

Ez elsőre sok pénznek hangzik, de az ennyi embert foglalkoztató multik élén legalább ennyit, de még többet is szokás keresni. Ehhez képest, egy sikeres népszavazás esetén az állami cégek vezetőinek bérét 1,5 millió forintban maximalizálnák, ami irreálisan alacsony lenne.

A népszavazással kapcsolatban nincs egység az ellenzék oldalon. A Jobbik egyelőre nem csatlakozott, a Momentum pedig az Index kérdésére azt írta, hogy nem is fognak, mert szerintük a közszférában a magánszférához hasonlóan versenyképes fizetésre van szükség, viszont a politikai kinevezetteket kirúgnák. 

A Fidesz pedig úgy reagált a hétfői bejelentésre, hogy a baloldal kettős mércét alkalmaz, ugyanis a kormányzásuk alatt nem jutott eszükbe az állami cégvezetők fizetését csökkenteni. "Nem volt ritka a havi 5 milliós, 7 milliós vagy ennél is magasabb fizetés, miközben a nyugdíjasoktól elvettek egy havi nyugdíjat, a közszolgáktól egy havi bért" - írták. 

A kormánypárt szerint a népszavazási kezdeményezésre vonatkozó szabályok egyértelműek, az emberek pedig majd eldönti, hogy akarnak-e ebben a kérdésben népszavazást vagy sem. 

Borítókép: Karácsony Gergely, Juhász Péter, Vágó Gábor, Jancsó Andrea és Molnár Gyula a Blaha Lujza téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón. Fotó: Bődey János.