István, Vajk
17 °C
22 °C

Oszter Sándor műtava jól felkavarta az állóvizet

DSC 6328
2017.08.04. 10:34
Az ügyészséghez, valamint az engedélyező hatóságokhoz fordult a Diósjenői Sporthorgász Egyesület, hogy állítsák le az Oszter Sándor telkén folyó építkezési munkákat. A színész ugyanis elhatározta, hogy villája terasza mellett három halastavat épít. Csakhogy ezzel a helyi horgászok szerint elveszi a vizet a község népszerű és védettség alatt álló horgásztava elől, kiszáradásra ítélve azt. De nem ez az egyetlen probléma.

Nem akartunk mi rosszat se a horgászoknak, se Oszter Sándornak

– mondta lapunknak a tóépítést kezdettől támogató diósjenői önkormányzat polgármestere. Tóth János a sokadik reklamációt kapja a helyiektől, hol a munkagépekkel elvágott vízvezeték, hol a szomszéd földjére rakott építési maradék miatt. 

Most a horgászegyesület zúgolódik, mert az Oszter-birtok kerti tavának feltöltése miatt nem kap vizet Diósjenő horgásztava, megindult a tó iszaposodása és apadása. Az önkormányzat ezért kihívta a tóépítést engedélyező katasztrófavédelmet, hogy ellenőrizzék, minden az engedélyben lefektetettek szerint zajlik-e.

„A teljes engedélyeztetési eljárásból kihagytak minket, pedig az érintettség miatt járt volna az ügyféli jogállás” – közölte lapunkkal Bottlik István, a Diósjenői Sporthorgász Egyesület elnöke. Az idén júniusban tudták meg, hogy az építkezés megindult, amikor elkezdődött a favágás a tavak helyén. A patak eleinte sáros vizet hozott a lenti horgásztóba, aztán el is apadt – jelenleg az egyik új tavat töltik a vizével.

Bottlik szerint a falu Börzsöny felőli végén, nagyobb magasságban fekvő három Oszter-tó a feltöltés után is veszélyezteti a lenti horgásztavat. A fenti tavak felfogják majd szerinte a patak vizének nagy részét, a szivárgás és a párolgás miatt a vízutánpótlás egyharmada elveszik, ezért a lenti horgásztó eliszaposodhat, lecsökken a vízszintje, végső soron meghalhat.

Csobbanni egy jót a teraszról

A horgászok nem rejtik véka alá a véleményüket: szerintük Oszter a saját erkélyéről akarja élvezni a kilátást a kertjében hullámzó tóra, ami szerintük "tipikus újgazdag magatartás". Kérdésünkre a polgármester sem tudta kizárni azt a lehetőséget sem, hogy a színész esetleg azért csinálta az egészet, hogy a teraszról csobbanjon egyet, de hozzátette, hogy a tó, a tanösvény turisztikailag hasznos lehet a településnek.

Oszter Sándor a nyolcvanas években költözött Diósjenőre. A helyiek örültek, hogy egy híres lakossal gazdagodhat a falu. A színész nagy villát építtetett a falu felső részén, az erdőhöz közel fekvő ingatlanán, majd kinézte a szomszédos telket is. 2000-ben sikerül is megvásárolnia az önkormányzattól, azzal a kikötéssel, hogy csak liget lehet rajta, építmény nem. Tóról szó sem volt ekkor még.

Oszter 2013-ban furcsa javaslattal állt elő: kérte az önkormányzatot, hogy járuljon hozzá a telek helyi természetvédelmi területté nyilvánításához, így vizes élőhelyet tud létrehozni rajta. Az önkormányzat nem akadt fenn azon, hogy Oszter egy majdan létrehozandó vizes élőhelyre kér előre védelmet, mert "a tervezett tereprendezés és kis tavak kialakítása jó elképzelés" (idézet a határozatból). 

A színész meg is kapta az önkormányzati hozzájárulást olyan kikötésekkel például, hogy a patak átfolyását biztosítania kell, a tavakhoz és a mellettük építendő tanösvényhez bejárhat bárki. A horgászok szerint itt követte el az önkormányzat az első nagy hibát, ugyanis saját helyi építési szabályzata mondja ki: a Jenői-patak teljes folyásán a település védett vízműterületnek számít, a patakmedertől 6-6 méterre építmény elhelyezése tilos. Márpedig a tavakhoz szükséges gátak mik lennének, ha nem építmények?

Jönnek az unkák és a gőték, meg a szúnyogok

Oszter az önkormányzat hozzájárulásával a kezében elindította a vízjogi engedélyeztetést, aminek a végén megkapta Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság engedélyét a tavakra. Az engedély előírta, hogy az önkormányzatnak tájékoztatni kell a beruházásról a lakosságot.

A horgászok szerint ez nem történt meg, a polgármester pedig nem emlékszik, volt-e tájékoztatás vagy sem. A horgászegyesület azt is nehezményezi, hogy kihagyták őket az engedélyeztetési eljárásból, holott a horgásztó egy része országos tájvédelmi körzet, és az egyesületnek a természetvédelem is a tevékenységi körébe tartozik. Véleményük szerint nem volt előzetes hatástanulmány, az igazgatóság nem mérte fel, hogy a tóépítés hogy érinti majd a lenti tavakat.

Az engedély amúgy kiemeli, hogy a létesítendő tó potenciális élőhely lehet kecskebéka, pöttyös gőte, vöröshasú unka számára, ezért kívánatos. Azzal az engedélyben nem számolnak, hogy pár száz méterrel feljebb a patakon már kialakítottak régebben két kisebb tavat, amit szinte senki se használ ma már, így sokkal ideálisabb az unkák számára, mint egy kerti tó egy villa mellett. Az engedélyben azt is hozzáteszik, hogy nemcsak békák és gőték telepedhetnek meg a tónál, hanem csípős szúnyogok (például gyötrő szúnyog) is, a környék többi lakóival ebből később konfliktus lehet.

Tóth János polgármester  az engedélyt illetően széttárta kezeit: ha az igazgatóság szakemberei rendben találtak mindent, akkor az önkormányzat sem tehetett másként.

Kerti tó közpénzből, magántelken?

Hogy a történet még faramucibb legyen a vízjogi engedély kiadása után két évig nem történt semmi, kivéve azt, hogy Oszter cége, a Xandrosz Bt. használatba adta a majdani tavak telkét a Legendák Völgye Alapítványnak. Az alapítvány pedig beadta pályázatát egy vissza nem térítendő uniós támogatásra. Azaz lefordítva: közpénzből akartak finanszírozni egy magántelken álló villa terasza elé építendő kerti tavat.

És micsoda indokkal! Az alapítvány "roncsolt vizes élőhely rekonstrukciójára" kért pénzt. Nem tudni, hogy a roncsolt vizes élőhely kifejezést a pályázók a még érintetlen, de majd kiásandó patakmederre vagy a majd markolókkal szétroncsolt környezetre értették, de bárhogy is, a rekonstrukciót szükségesnek gondolták. Egy olyan ingatlanon, ami azért lett 2013-ban védett, mert 2017-ben mesterséges tó épül rajta. 

Hogy sikerült-e végül pénzt szerezni, nem tudni, mert a KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0067 számon futó projekt nem található meg már az interneten. Az illetékes miniszterelnökséget is megkerestük az ügyben, hátha ott tudják, mi lett a sorsa, de egyelőre nem kaptunk választ. 

Töltik a tavat

Magáról a pályázatról onnan lehet tudni, hogy az időközben a Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz beadott határidő-módosítási kérelemben szerepel. A vízjogi engedély ugyanis két év elteltével lejárt. A főigazgatóság zokszó nélkül meghosszabbította az engedélyt. A horgászegyesületet természetesen erről sem értesítették.

A megújított engedély alapján júniusban tehát megindult a munka. Jelenleg markolóval mélyítik az egyik tónak szánt gödröt az Oszter-rezidencián, a másik tó már töltődik. Helyszíni bejárásunkkor kerestük Oszter Sándort, aki nem tartózkodott otthon. A színészt kerestük e-mailen is a múlt héten, egyelőre nem kaptunk választ.

Mi csak a település javát akartuk, szabadkozott Tóth János polgármester, aki szerint túlzott a horgászok aggodalma. Az épülő tavak felszíne ugyanis véleménye szerint a lenti horgásztónak csak a töredékét teszi ki, ezért nem veszélyeztethetik annak vízellátását. A polgármesternek az a válasza a horgászok által hiányolt, számon kérhető garanciákat tartalmazó településrendezési szerződésre, hogy az engedélyben szereplő kikötések tartalmazzák a garanciákat. 

A feltételezett jogszabálysértést, miszerint az önkormányzat saját építési szabályzata ellenében adott hozzájárulást a tavakra, Tóth János azzal magyarázta, hogy a jogszabály alkotásakor valószínűleg nem tóra gondolt, aki az építmény kifejezést használta. Előzetes hatástanulmány tudomása szerint sem készült, de a tavakról egyeztetett a patakot kezelő Ipolymenti Vízgazdálkodási Társulattal, ők is támogatták az ötletet. Végül közölte, Oszter Sándor semmilyen presszionálással nem élt.