Lukács
7 °C
22 °C

Mindent látni szeretne az állam

DMOHA20091221012
2017.08.08. 07:13
A nemzetbiztonsági bizottságban is napirendre kerülhet az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné, hogy egy a belügyi szervek titkos adatgyűjtésre alkalmas "megfigyelőrendszerhez" jussanak. A tervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökénél is kiverte a biztosítékot: azt állítja, hogy ha ebben a formában elfogadnák, komoly visszaélésekre adna lehetőséget.

Egy központi tárhelyszolgáltatót hozna létre a kormány, ahova az összes olyan kép-és hangfelvétel felkerülne, amiket a különféle szervek készítenek, legyen szó a közútkezelőről, rendőrségről, közterület-felügyelőről. Ezekhez az adatokhoz a rendőrségnek, a belső elhárításnak és a terrorelhárítóknak közvetlen hozzáférése lenne, azaz folyamatosan megfigyelhetnék azokat. Azt, hogy pontosan hol és ki tárolná ezeket az adatokat, egyelőre nem tudni. A tervezet a kormányra bízná a tárhelyszolgáltató kijelölését.

A tervezet módosítás Péterfalvi Attilánál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökénél is kiverte a biztosítékot. Máshogy nem nagyon lehet értelmezni azt az állásfoglalást, amit Péterfalvi a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárának írt. A levélben Péterfalvi arra a következtetésre jut, hogy ha ebben a formában fogadja el a parlament a törvényt, akkor egy olyan, titkos információgyűjtéshez felhasználható képi megfigyelőrendszer jön létre, amelynek felhasználását utólag nagyon nehéz lesz ellenőrizni. Ez magyarul azt jelenti, hogy egy olyan eszköz lesz az állam birtokában, amivel akár vissza is élhet. Nem biztos, hogy vissza is fog vele élni, de a lehetősége meglesz arra, hogy büntetlenül visszaéljen vele.

Jelenleg ugyan nincs ilyen központi tárhely, de a belügyi szervek - ha akarnak - most is hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz, csak meg kell keresniük a felvétel készítőit és meg is kell indokolniuk, miért akarják megszerezni az adatokat. Ha viszont a törvénytervezetet így ebben a formában elfogadják, akkor a belügyi szerveknek nem kell megkeresniük a felvétel készítőit (legyen az akár a rendőrség, a közútkezelő vagy bárki más), és még meg sem kell indokolniuk, miért kellenek nekik a felvételek. Ráadásul még csak bűncselekmény gyanúja sem kell ahhoz, hogy ezeket a felvételeket élő adásban nézegessék a hatóságok egy központi szerverről. 

Nem véletlen, hogy Péterfalvi az alábbiakat javasolja:

  1. az adatigénylő szerveket kötelezzék arra, hogy ügyszám vagy hasonló azonosító megadásával dokumentálják minden egyes adatlekérés célját és azoknak az adatoknak a körét, amit lementettek.
  2. egészítsék ki a törvénytervezetet egy passzussal, amely szerint hivatala ellenőrizheti az adatok felhasználásának jogszerűségét.
  3. bizonyos helyeken készült felvételeket további szigorítással használhassák csak fel a hatóságok. Ilyen helyek lennének például a templomok vagy a politikai gyűlések.

Bár a törvénytervezet szerint a tárhelyszolgáltató 15 napig tárolhatja az adatokat, ha pedig nem használja fel, akkor 15 nap után törölnie kell, arról, hogy a belügyi szervek által a tárhelyről "leszívott" anyagoknak mi lesz a sorsa, a törvénytervezet nem rendelkezik. A tervezetben mindössze annyit írnak, hogy ezek a belügyi szervek a tárhelyről származó adatokat tárolhatják. Tehát lényegében bármeddig. 

Mindezekből pedig az is következik, hogy ha például ha valamelyik szerv jogosulatlanul folytat valaki ellen titkos adatgyűjtést, és utólag ezt a jogosulatlan adatgyűjtés ki akarják vizsgálni, akkor még kevesebb esély lesz arra, hogy tisztázódjon, történt-e visszaélés. Nem marad ugyanis nyoma az adatok "elkérésének", mivel azokat nem kellene elkérni, a belügyi szerveknek folyamatos hozzáférésük lenne a szerverhez - legalábbis akkor, ha a törvénytervezeten nem módosítanak. 

A törvénytervezettel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozni fog - mondta az Index megkeresésére Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke. Ha minden igaz, akkor még augusztusban összeül a bizottság. 

A törvénytervezet egyébként a rendszerváltás előtti időkbe repítené vissza a belügyet és ez a szándék korántsem esetleges, ellenkezőleg: nagyon is tudatos. Még tavaly tavasszal volt a Belügyminisztériumban egy háttérbeszélgetés, ahol az akkor még hivatalban lévő rendészeti államtitkár, Tasnádi László egykori III/II-es kémelhárító a szocialista időket sírta vissza, mondván, hogy akkor még volt egységes priuszrendszer. A háttérbeszélgetésre annak apropóján került sor, hogy a kormány - Pintér Sándor kezdeményezésére - létre akart hozni egy "szupertitkosszolgálatot", ami a különféle titkosszolgálatok információit gyűjti be, elemzi, majd továbbítja a döntéshozók, elsősorban Orbán Viktor felé. Ez a szervezet végül TIBEK néven létre is jött