Bence
10 °C
25 °C

Az a minimum, hogy megindokolják, miért ő lett az igazgató

biatorbagy
2017.08.09. 07:26
Több száz iskolában újítják meg a nyáron az igazgatói megbízatásokat, több helyen szülők, pedagógusok vagy az önkormányzat tiltakozik a döntések ellen. Itt egy újabb eset: a Biatorbágyi Általános Iskolában a szülői közösség nem ért egyet az újra kinevezett igazgató személyével, és az iskola szegregációgyanús gyakorlatával. Itt az önkormányzat meg sem hallgatta az ellenjelöltet. Szerettük volna megtudni a tankerületi vezetőtől, miért tartják mégis megfelelő vezetőnek az eddigi igazgatót, de választ nem kaptunk. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Indexnek azt mondta: az lenne a minimum, hogy az állam megindokolja a vezetői döntéseket.

Minden évben nyáron pályáztatják meg azoknak az iskoláknak az igazgatói helyeit, ahol lejárt a vezető 5 éves mandátuma. Most közel 500 helyen neveznek ki új igazgatót. A legtöbb iskolában egy pályázó van. A törvény ilyen esetekben lehetővé teszi, hogy pályázat nélkül hosszabbítsák meg valakinek a megbízatását, ha ezzel a fenntartó és a nevelőtestület is egyetért. Négyszáz iskolában már ki is nevezték az új igazgatót.

Minden évben ilyenkor kerül napvilágra néhány vitatott eset. Vagy a tantestület vagy a szülők, vagy az önkormányzat vagy éppen egyik sem elégedett a döntéssel, amit a tankerület javaslatára az oktatásért felelős államtitkár hoz meg. Van-e egyáltalán köze ahhoz a szülőknek és tanároknak, hogy ki lesz az igazgató az iskolában? Az iskolák 2013-as államosítása óta a kormány ebben teljesen új szemléletet képvisel: az állam a fenntartó és a munkáltató, tehát ő mondja meg, kik legyenek az igazgatók, pont úgy ahogy egy multicég leányvállalatainál is ez a gyakorlat. 

Csakhogy az iskola nem egy leányvállalat: ott igenis fontos a szülők, a tanárok szava is. Ha nem megfelelő igazgatót választanak, tanárok mennek el, a szülők más iskolába visznek gyerekeket, romolhat a színvonal - az ostor végül csakis ott maradó diákokon csattan. Bár a szülők és a pedagógusok az igazgatóválasztásnál ma legfeljebb véleményt mondhatnak egy-egy jelöltről, tiltakozásukra már több esetben megváltoztatták a központilag meghozott döntést. Nemrég épp a veronai buszbalesetet átélt gimnázium igazgatója esetében történt meg ez. Volt már példa arra is, hogy maga az önkormányzat lépett közbe a politikai üggyé terebélyesedő igazgatóválasztás miatt, persze ebben sokat számított, hogy 2014-ben már csak néhány hét volt hátra az önkormányzati választásokig. 

"Futottak még" tagozat Biatorbágyon

A teljes képhez tartozik, hogy az igazgatóválasztások akkor is komoly konfliktusokat tudtak okozni, amikor még az önkormányzatok nevezhették ki a vezetőket. A legnagyobb felháborodást ma az váltja ki, hogy a vezetői döntéseket az államnak nem kell megindokolnia. Érthető a szülők felháborodása, amikor számukra teljesen érthetetlen okból az addigi sikeres és kedvelt igazgató nem folytathatja a munkáját, valaki más kerül a helyére. Máshol pedig épp az okoz feszültséget, hogy a helyén tartják a nem éppen sikeresnek tartott vezetőt.

Ez utóbbi eset történt a Biatorbágyi Általános Iskolában. A 600 diákot befogadó iskolában az eddigi igazgató néhány évvel ezelőtt sajátos tagozatos rendszert vezetett be. A 3-4. osztályban szintfelmérőt iratnak a gyerekekkel. A tesztek eredménye és a jegyek alapján 5. osztálytól a 30 legjobban teljesítő, jó családi hátterű gyereket egy humán- vagy reál tagozatos osztályba gyűjtik. A többiek, közöttük sok hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és tanulási nehézségekkel küzdő gyermek a másik két osztályba kerül.

A jó osztályba kerülő gyerekek és szüleik ezzel feltehetően elégedettek, a többiek kevésbé. Volt szülő, aki az oktatási jogok miniszteri biztosához fordult amiatt, mert gyermeke a "futottak még" osztályba került tanulási nehézségei miatt, és mivel a nagy létszámú iskolában kevés a fejlesztőpedagógus, alig jutott idő és figyelem a gyerekére. Szülők is tiltakoztak a gyerekek beskatulyázása, a szegregációhoz vezető folyamatok és az iskola leépülése miatt, amit a tankerületnek is jeleztek, de választ nem kaptak. Más szülők egyszerűen úgy döntöttek: nekik elég ebből, és elvitték másik iskolába a gyereküket.

Ugyanaz a pályázat elég minden alkalommal?

Az igazgató kinevezése idén járt le. Ő és az iskola egy másik tanára adott be pályázatot a vezetői posztra. A szülői közösség mindent igyekezett megmozgatni, hogy az eddigi igazgatót váltsák le. A szülői szervezet ezért nem is támogatta az igazgatót újbóli megbízását. Érveik között szerepelt, hogy az igazgató mostani pályázata szinte szó szerint azonos a 2011-ben és a 2012-ben beadottal, de akkori ígéreteiből szinte semmit sem valósított meg. Felrótták neki, hogy motiválatlan, nem elég agilis az iskola fejlesztésében, nem ad be pályázatokat, nem fogékony a szülők problémáira, ötleteire. A szülői közösség szerint a másik pályázó mellett az szól, hogy szakmailag is alkalmasabb, gyermekközpontú szemléletet képvisel, és konkrét intézkedéseket akar tenni a problémás gyerekek fejlesztésére, jelentősen növelve a fejlesztő-felzárkóztató foglalkozások időkeretét.

A nevelőtestület megosztott volt a két pályázó megítélésében. A pályázókkal a biatorbágyi önkormányzat is foglalkozott, bár elég sajátos módon. A képviselő-testület oktatási bizottsága idén májusban zárt ülésen tárgyalt a pályázatokról, de az ülésre csak az eddigi igazgatót hívta meg, a másik pályázót meg sem hallgatta.

Úgy tudjuk, az eljárás szabálytalansága miatt a Pest Megyei Kormányhivatal is vizsgálatot indított. A kormányhivatal az Index kérdésére azt válaszolta: ők csak az önkormányzati bizottsági, képviselő-testületi döntések, és a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.  Ennek megfelelően most is zajlik az igazgatói pályázatok véleményezésével kapcsolatos bizottsági és testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek tanulmányozása. Arról azonban, hogy az igazgató pályázat elbírálása jogszerű volt-e, a Klebelsberg Központ és az Érdi Tankerületi Központ hivatott dönteni. 

Nagyon szerettük volna megismerni ezért az Érdi Tankerületi Központ álláspontját az ügyben. Kedden írásban küldtük el kérdéseinket, majd három napon keresztül naponta több alkalommal telefonon is próbáltuk elérni a tankerületi központ igazgatóját. Próbálkozásaink sikertelenek maradtak: sem szóban, sem írásban nem kaptunk semmilyen választ. Úgy tűnik, a tankerületi központ nem tartotta fontosnak, hogy megindokolja a döntését. Nem kaptunk választ a biatorbágyi polgármesteri hivataltól sem arra a kérdésre, miért nem tartották fontosnak a másik pályázó meghallgatását. Szerettük volna megszólaltatni az újra megválasztott igazgatót is, de ő sem vette fel a telefont többszöri hívásainkra. 

Mindenkinek jobb lenne, ha megindokolnák

Horváth Péter, a tanárok szakmai kamarájaként működő Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a napokban vetette fel, hogy mindenkinek jobb lenne, ha a fenntartó indoklást fűzne a döntésekhez. Horváth Péter az Indexnek azt mondta: alapvetően minden munkahelyen a fenntartó vagy tulajdonos dönt a vezető személyéről, ezzel önmagában nincsen semmi baj. Több száz igazgatói kinevezés közül minden évben kb. csak 10 szokott problémás lenni. Ezeknek a konfliktusoknak a nagy részét azonban el lehetne kerülni, ha legalább írásos indoklást adnának az iskolaigazgatók kinevezéséhez.

Horváth Péter szerint ez különösen fontos az olyan esetekben, amikor egyetlen pályázat van, az addigi vezetőt a tantestület és a szülők is támogatják, a fenntartó mégsem őt választja, hanem valaki mást bíz meg.

Az a minimum, hogy a pedagógusok és a szülők megtudhassák, miért nem rá esett a választás

- mondta Horváth Péter. A Nemzeti pedagógus Kar ezért szeptemberben egyeztetéseket szeretne kezdeni erről a kérdésről. Elképzelésük szerint mindez a vezetői életpályamodell része lenne. Horváth Péter szerint ugyanis épp a sok egypályázós iskola mutatja, hogy nem elég vonzó az intézményvezetői hivatás. A pedagóguskar javaslata szerint el kell ismerni a vezetők felelősségét és munkáját, ezért azt szeretnék, hogy aki vezető lesz, az automatikusan mesterpedagógus minősítést kapjon, ami egyben magasabb alapilletménnyel is jár.

Nagyrészt ezzel egybehangzóan nyilatkozott kedden Maruzsa Zoltán, az Emberui Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára is. Szerinte nemcsak az állami, hanem a céges vezetői kinevezések többségénél sincs hivatali indoklás. Ugyanakkor azt megjegyezte, mérlegelni fogják ezt a lehetőséget is, de ehhez törvénymódosítás szükséges.

Vitatott iskolaigazgatói kinevezések 

  • A budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatójának megbízatását tíz év után nem hosszabbították meg, pedig rajta kívül nem volt más pályázó. Tóth Gábor, a veronai busztragédiát átélt iskola igazgatója ezt egy emailból tudta meg, amit a tankerületi központtól kapott. Az emailben semmilyen indoklás nem szerepelt. A szülők kiálltak az igazgató mellett, mert szerintük a tragédia után összefogta a közösséget. Az eset sajtóvisszhangját látva Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arra utasította az oktatási államtitkárt, hogy változtassa meg a döntést és Tóth Gábor egy évig megbízott igazgatóként vezethesse tovább az intézményt.
  • A Dózsa György úti XIII. Kerületi Ének–zenei és Testnevelési Általános Iskola élére kievezett új igazgató ellen maga a szocialista vezetésű önkormányzat tiltakozott. Az önkormányzat szerint szakmailag alkalmatlan jelölt került egy angyalföldi iskola élére. A döntést az iskola pedagógusainak és alkalmazottjainak, a szülők véleményének és az önkormányzat állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. Az új igazgató korábban fideszes polgármester volt a Szabolcs megyei Újkenézen, de megbukott, Tanári diplomáját mindössze egy éve szerezte, és nincs az adott iskolatípusban szerzett gyakorlata, tapasztalata sem. 
  • A makói József Attila Gimnáziumot 22 éve vezető Rója István egyedül pályázott az intézmény igazgatói posztjára, de  pályázatát érvénytelenítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Rója a Magyar Nemzetnek azt mondta: amikor Lázár János Makón járt, megkérdezte tőle, miért írta alá azt a petíciót, amivel a miskolci Herman Ottó Gimnázium országos tiltakozást indított. A döntés elleni tiltakozásul az igazgatóval szimpatizáló tanárok, diákok és szülők kék szalagot kötöttek a gimnázium kerítésére.
  • csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium 2009-ben kinevezett igazgatója túl autonóm személyiség volt, nem jött ki jól a kormánypárti városvezetéssel, hamar rá is sütötték az ellenzékiség bélyegét, írta a Magyar Narancs. Meg is indult ellene az aknamunka, több feljelentés is érkezett az igazgató ellen a fenntartó református egyházhoz. Az igazgató végül három évvel mandátuma lejárta előtt lemondott. Helyére a csurgói polgármester felesége került.   
  • A keszthelyi Vajda János Gimnázium élére nem pályázott az eddigi igazgató, két tanár viszont indult a versenyben. A tantestület és szülők Rónaky Attila pályázatát támogatták. A másik induló esetében felmerült, hogy a jelenlegi igazgató korábbi pályázatából plagizált, ezért ő nem maradt versenyben. Végül - természetesen indoklás nélkül - Rónaky Attila pályázatát is elutasították. Augusztus elsején emiatt ellenzéki politikusok és aktivisták demonstráltak Keszthelyen.