Visszaadtuk Kazahsztán diktátorának a rabot, akivel leszámolna

Az Index értesülései szerint visszaküldték Kazahsztánba azt a rabot, akit jogvédők szerint koncepciós perben állítana bíróság elé az ország diktátora. Az ügyet követő Open Dialogue Foundation (ODF) információi szerint Jerzan Kadesovot július végén adta át a magyar állam a kazah igazságszolgáltatásnak. Azóta nincs hírük róla.

Bár Kadesov csak az ügy sokadrendű vádlottja, sorsa mégis érdekes, mivel ha a civil szervezet híre igaz, az arra utal, hogy a magyar kormány jelenleg is kész áthágni az európai normákat és emberi jogi kötelezettségeit, hogy olajban és ásványkincsekben gazdag diktatúráknak kedvezzen.

A szövevényes történetet hosszasan összefoglaltuk cikkünkben. Röviden: Magyarország a kazah elnök leszámolási ügyének melléksodrába kerülve vesz részt a koncepciósnak tűnő ügyben.

A Kazahsztánt 1984 óta vezető keménykezű diktátor, Nurszultán Nazarbajev politikai ellenfelével, Muhtar Abljazovval akart leszámolni. A kazah BTA bankot vezető ellenzéki politikusnak és munkatársainak menekülniük kellett az országból. Kazahsztán az Interpollal kezdte köröztetni az EU-ba menekült banki vezetőket. Anglia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Csehország is hasonlóan kezelte a sikkasztással megvádolt kazahok ügyét.

Eleinte elfogták a körözött banki vezetőket, majd nem ritkán többéves jogi procedúra után nem adták ki őket Kazahsztánnak. Ezt tanácsolta egyébként az ENSZ, az Amnesty International és a Human Rights Watch is.

Ahogy cikkünkben levezettük, nem azért tagadták meg a kiadatást, mert a vádlottak feddhetetlenek. Az indoklás szerint a hatóságok attól tartottak, hogy Abljazovról és munkatársairól nem elfogulatlan bírói testületek döntenének, sőt, kínzás vagy akár halál is fenyegetheti őket Kazahsztánban. Ilyen esetben pedig nemzetközi egyezmények tiltják a kiadatást, hiszen még a bűnösöknek is joguk van a tisztességes tárgyalásra.

Kedveskedünk a diktátornak

Magyarország már az ügy korai szakaszában is a kazah félnek kedvezett. A fogdában Kadesovot ugyanis személyesen látogathatták meg a kazah állam emberei. Sőt, bekapcsolták neki egykori főnöke, a Törökországban elfogott és Kazahsztánba szállított Zsarimbetov telefonját is. Ugyanakkor az ODF szerint a magyar állam nem járult hozzá, hogy a férfi védelmével megbízott szervezetek találkozhassanak a férfival.

Az üggyel foglalkozó ODF azt állítja, hogy Kadesovot a magyar fél tudtával és segítségével megfélemlítették. Ez és a Kadesov védelmével foglalkozó szervezet távol tartása pedig szerintük arra enged következtetni, hogy Magyarország a színfalak mögött összejátszik a kazah rezsimmel.

Ahogy előző cikkünk előtt, most is küldtünk kérdéseket a Belügyminisztériumnak, de levelünket válasz nélkül hagyták.