Alakult egy új párt, és máris népszavazást akar

Lassan két kézen sem lehet megszámolni az ellenzéki pártokat, amelyek kíméletlenül harcolni akarnak Orbán Viktor és rendszere ellen, de ezzel párhuzamosan nem akarnak összefogni senkivel, hanem külön listán akarnak indulni külön egyéni jelölteket állítva persze.

Ilyen tervekkel vág neki a 2018-as választásoknak a Polgári Világ párt, amelyről már eddig is hallhattunk információmorzsákat, azonban hivatalosan múlt héten, augusztus 4-én jegyezték be. Hogy jobban be tudják azonosítani, Pukli István egykori iskolaigazgató pártjáról van szó, azonban nem ő lesz az elnöke, hanem Keresztény Zoltán 37 éves jogász, aki Amerikában egy média–tömegkommunikáció szakot is elvégzett.

Kereszténnyel a párt főhadiszállásán, a Buda-Cash egykori Ménesi úti székházában beszélgettünk a szervezet terveiről, és arról, hogyan is szeretnék megnyerni maguknak a magyar választókat.

Centrista jobbközép párt vagyunk, amely várja a polgári konzervatív és polgári szabadelvű magyarokat

– mondta Keresztény arról, hol is helyezné el a jobboldal-baloldal tengelyen a pártot. Szerinte 2018-ban „jórészt kiábrándult Fidesz-szavazók fogják a pártot választani” (2010-ben ő maga is Fideszre szavazott, aztán 2014-ben már nem talált megfelelő pártot), de az egykori MDF-esek és SZDSZ-esek is szimpatikusnak találhatják a pártot.

Várják a kiábrándult fideszeseket

A Polgári Világ olyannyira a jobbosokat célozza, hogy már kérte is a felvételét az Európai Néppártba (a Fidesz is ennek a tagja), és pozitív visszajelzéseket kaptak. Külföldről Keresztény a lengyel Donald Tusk-, illetve a szlovák Mikuláš Dzurinda-féle jobbközép pártokat tekinti példaképnek, de szintén szimpatikus minta számára a francia Emmanuel Macron gyorsan feltörő pártja.

Keresztény szerint több ismert jobboldali szakember is támogatja a pártot – egykori fideszes is akad közöttük –, neveket azonban egyelőre nem akart mondani.

A párt elnöksége viszont ismert: Pukli István mellett Kálovics Enikő, a Független Diákparlament egykori szóvivője, illetve Stelli-Kis Sándor ügyvéd, az Európai Parlament néppárti frakciójának egykori képviselői szakértője tagja még a pártvezetésnek.

Mivel a párt kiábrándult fideszesekre hajt, Keresztény szerint ezért önmagában „elképzelhetetlen” bármilyen összefogás a jelenlegi baloldali pártokkal. Hiszen ők más szavazókat szeretnének megnyerni. „Párbeszédre szükség van, de mi a saját utunkat szeretnénk járni.” A párt célja nem az összefogás, hanem az, hogy

2018-ban a Fidesz ne kerüljön többségbe a parlamentben.

A parlamentben, amelynek a terveik szerint a Polgári Világ is része lesz.

Az első akció: népszavazás

A párt már ki is gondolta az első akcióját, amely egyszerre igyekszik mozgósítani a választókat, és fejezi ki a párt értékrendjét: népszavazás az euróról. Hétfőn adják be a Nemzeti Választási Irodán a következő kérdést:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a kormányt, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozása érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai Átváltási Árfolyam-mechanizmus (ERM II.) rendszerébe?

Mivel a kérdés hivatalosan nem Magyarország pénznemére irányul, hanem az ERM II. rendszerre, így nem érinti az alaptörvényt a benyújtók elképzelése szerint.

Keresztény szerint „az euró bevezetése több mint egy pénzcsere”, „egy olyan európai szabályrendszerbe lépünk be, amely biztosítani fogja Magyarországon a gazdasági fejlődést és a demokráciát és a putyini Oroszországtól való függetlenséget”.

A párt ki is adott egy úgynevezett hitvallást, amely szerint „Magyarország számára az euró a jólét garanciája. Horgony, amely a kompországot végleg a nyugati parthoz köti”. „Legyen az euró bevezetése az európai Magyarország közös platformja, ezzel pedig egy társadalmi megbékélési terápia is.”

Az euró bevezetése a párt szerint arra is jó, hogy „pozitív üzenettel egyesítheti végre a magyarokat”. Bár több ellenzéki párt is egyetért az európaisággal, és élesen kritizálja a közeledést Putyinhoz, azok Keresztény szerint nem kínálnak utat ehhez. Ennek némileg ellentmond, hogy az MSZP alelnöke és EP-képviselője, Ujhelyi István a Népszava beszámolója szerint épp a múlt héten jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indít az euró bevezetéséért, vagyis ugyanazért, mint a Polgári Világ. (Ez az akció a beszélgetésünk után indult el.)

A választásokig nagy eséllyel nem lehet megrendezni ezt a népszavazást, de a Polgári Világban úgy számolnak, hogy jövő év elejéig, a kampány hivatalos kezdetéig összegyűjthetik a szükséges 200 ezer aláírást.

Az euró bevezetése egyébként döntően gazdasági kérdés, még akkor is, ha mára tökéletesen átpolitizálódott. A Polgári Világ is ezt a politikai hullámot (Európa vs. Oroszország) készül kihasználni, a kérdés gazdasági vetületéhez pedig irányultságának megfelelően jobbközép-centrista pártként áll, miszerint a görögök belső szerkezeti problémáik miatt kerültek többször is csődhelyzetbe az elmúlt években. Utóbbi nyilván a teljes igazság egy fontos szelete, de az „eurófória” ennek ellenére véget ért a 2010 utáni években, aminek csak az egyik oka a görög gazdaság elhúzódó válsága.

A pénzcsere fontosságával kapcsolatos korábbi konszenzus a fősodorhoz tartozó közgazdászok között is megbillent, jelenleg a görög válságtárgyalásokban főszerepet kapó trojka (IMF, Világbank, Európai Bizottság) szakértői sincsenek egységes állásponton a kérdésben. Az alapgond, hogy a kevéssé versenyképes tagállamok gazdasági fejlődését hátráltatja a drága euró, ami döntően a német gazdaság igényeihez lett igazítva. A korai bevezetés ezért hátráltathatja a felzárkózást az európai magországokhoz.

Válsághelyzetben ráadásul az eurót használó országok nem tudják a pénzüket leértékelni – hogy időleges versenyképességi előnyhöz jussanak –, ami rövid távon sokak szerint jobb megoldás az ismert megszorító gazdaságpolitikánál vagy a fizetések csökkentésénél. Szintén probléma lehet, ha egy nem kellően fejlett gazdaságot a pénzcsere után elárasztanak a stabilnak látszó olcsó euróhitelek, ebből ugyanis ingatlanpiaci lufi képződhet, aminek vannak árnyoldalai, ahogy azt több déli országban is láttuk az elmúlt években.

Az összes probléma és előny – mint például a mifelénk nem elhanyagolható stabilitás és kiszámíthatóság – tételes felsorolása helyett csupán érzékeltetni szeretnénk: az euró megítélése ma a közgazdászok között jóval vegyesebb, mint öt vagy tíz éve volt.

Keresztény azonban úgy spekulál: ha ősszel a német választáson várhatóan befutó Merkel segíteni akarja legerősebb európai szövetségesét, a francia Macront, akkor lazítania kell a németek által dominált eurózóna merevségén. Egy gyengébb euró ugyanis a magasabb infláció mellett nagyobb növekedést és több munkahelyet is jelent, amire a déli országoknak, köztük a franciáknak igencsak szükségük lesz a következő öt-tíz évben, ha meg akarják gátolni a helyi politikai szélsőségek előretörését. Ebben a helyzetben pedig talán nekünk sem lenne akkora áldozat az euró, ezért minden esetleges kényelmetlenségével együtt érdemes lenni felvállalni a bevezetést. 

Mennyiből? Kitől? Egyelőre titok

Egy új párt esetében mindig nagy kérdés, hogyan tudnak szervezetet építeni, és főleg az, hogy miből. Keresztény erről azt mondta, hogy már tavasszal elindították a regisztrációt, így jelenleg több mint száz tagjuk van – főleg a nagyvárosokból, de még Brüsszelben is van egy alapszervezetük.

Ami pedig az anyagi hátteret illeti: a pártot Keresztény szerint „azok a magyar vállalkozók támogatják munkával és a magánjövedelmükből, akik a szervezetben vagy körülötte dolgoznak.

Nincs mögöttünk oligarcha.

Viszont a kampányhoz szükségünk lesz a szimpatizánsok támogatására is. A honlapunkon majd lehet adományozni, ha elindul a népszavazási mozgósítás.”

A pártelnök reméli, hogy a párt növekedésével párhuzamosan több támogatójuk is büszkén a nyilvánosság elé lép majd.