Cecília
3 °C
12 °C

Tízezreket buknak a legtapasztaltabb dadák

2017.08.22. 10:22
Ugyanazt a munkát végzi, mégis nagyságrendekkel több fizetést kap az a dada, aki főiskolán szerezte meg a tudását, mint az, aki csak szakközépiskolában vagy OKJ-n tanult, mert akkoriban csak erre volt lehetősége. A szakértő szerint a bölcsődékben sokszor ezek a kisgyermeknevelők a legjobbak, mégis az ő munkájukat fizetik meg a legkevésbé. Mindössze annyi a bűnük, hogy ők akkor tanulták a szakmát, amikor még nem volt főiskolai képzés, és már nem akarnak vagy tudnak visszaülni 10-20 év után az iskolapadba. Néhányan, a magasabb fizetés reményében most mégis megpróbálják megtanulni azt, amit már amúgy is tudnak. Az Abcúg cikke.

Sok bölcsődében a vezető próbálja arra sarkallni a régóta ott dolgozó kisgyermeknevelőket, hogy végezzék el a főiskolát, mert nem tudják elviselni, hogy a legjobb alkalmazottaik keresik a legkevesebbet. Ők egy régi rendszer áldozatai, akiknek még nem járt diploma a szakmájukhoz, most mégis megkövetelik tőlük, ha nem a létminimumot éppen csak biztosító életszínvonalon szeretnének élni.

130 mindennel együtt

„Hiába rakok bele 120 százalékot, nincs megbecsülve a munkám. Bárcsak megkaphatnám azt az összeget, amit egy diplomás kisgyermeknevelő megkap. Akkor tudnék félrerakni, így viszont semmit” – mondja Nagy Szilvi (nevét kérésére megváltoztattuk), aki 2005 óta dolgozik kisgyermeknevelőként, és még a főiskolát is elkezdte, hogy legyen esélye magasabb fizetésre.

Szilvi ugyan már nem a régi rendszerben tanult, OKJ-t végzett, mivel akkor ez volt a legmagasabb kisgyermeknevelői képzési forma. Fizetése meg sem közelítette a nettó 110 ezer forintot, ezért 2010-ben beiratkozott egy főiskolára. A munkája mellett kéthetente két napot kellett Szarvasra utaznia, félévente pedig egy hetet ott töltenie. Ilyenkor a szállást neki kellett fizetnie, amin úgy próbált meg spórolni, hogy pénteken hajnalban utazott, este pedig haza, majd szombat reggel újra vissza.

Sokszor a munka mellett, éjszaka vagy a vonaton tanult, mégis színötösre vizsgázott. A diplomáját mégsem kaphatta meg, még mindig ugyanabban a bérbesorolásban van, mert a nyelvvizsgát nem sikerült megcsinálnia. Szilvi azt mondja, hogy nem csak az nehezíti a nyelvtanulást, hogy alapvetően rossz a nyelvérzéke és a munka, illetve a kislánya mellett amúgy sem lenne ideje, hanem az is, hogy ebből a kevés fizetésből nem tud beiratkozni egy tanfolyamra vagy tanárt fogadni maga mellé. Az utóbbi időben szerencsére talált valakit, aki ingyen angol órákat ad neki, de még így is három év múlva lesz elég tudása ahhoz, hogy el tudjon menni nyelvvizsgázni.

Nem érti, hogy miért erőltetik azoknál a főiskolát, akik már több éve a szakmában dolgoznak. Amikor ő bekerült a főiskolára, akkor még a tanárok se voltak felkészülve az újonnan elindított csecsemőgondozó és kisgyermeknevelő szakra. Óvodapedagógusok tartották az órákat és a bölcsődékből érkező kisgyermeknevelő hallgatóktól próbáltak tudást összeszedni, amit aztán tananyagként adtak le.

„Nem a főiskolán lettem kisgyermeknevelő, nem adott a korábbi tudásomhoz pluszt” – állítja Szilvi, aki felháborítónak tartja, hogy ő, aki 11 éve dolgozik kisgyermeknevelőként még mindig csak 130 ezer forintot keres nettóban, a családi adókedvezménnyel együtt, miközben az a kisgyermeknevelő, aki kikerül az iskolapadból már majdnem annyit kap – 90-100 ezer forintot – mint ő.

„Attól, hogy valaki most szerzi a diplomáját, nem feltétlen jobb szakember mint az, aki a régi képzési rendszerben tanult. A szakmai felkészültségük ezeknek a kisgyermeknevelőknek nagyon sok esetben több, mert régen részletesebb és gyakorlatiasabb volt az oktatás. A két ember szakmai tudását egyszerűen nem lehet egy lapon említeni, de ezt a fizetési tábla mégsem honorálja” – vélekedik Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Az ötvenes korosztállyal szúrnak ki

Attól függően, hogy a bölcsődei kisgyermeknevelők milyen munkakört látnak el és milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, háromféle bérbesorolás alá eshetnek. Vannak azok a kisgyermeknevelők, akik valamilyen egyetemen vagy főiskolán szakirányú diplomát szereztek, vannak olyan középfokú végzettségűek, akik egy OKJ-s tanfolyamot végeztek el, illetve van több ezer olyan, akik még akkor kapták meg a szakképesítésüket, amikor se OKJ-s tanfolyamon, se egyetemen nem lehetett megtanulni a szakmát. Ők a középiskola négy éve alatt vagy ötödéven sajátították el a tudásukat.

Pozitív, hogy a kormány kiterjesztette a pedagógus életpályát a bölcsődei kisgyermeknevelőkre is, tehát ők is szerezhetnek egyetemen diplomát a szakmájukhoz. Ez azonban azt eredményezte, hogy óriási különbségek jelentek meg az ugyanazt a munkakört ellátó kisgyermeknevelők fizetése között. Szűcs Viktória szerint ez még önmagában nem jelentene gondot, hiszen egy most OKJ-s kisgyermeknevelői képzés és egy főiskola oktatási szintje között valóban van különbség.

A bértábla elsősorban azzal a hatezer, középfokú végzettségű kisgyermeknevelővel szúr ki, akik az egyetemi és OKJ-s képzés előtt tanultak. Ők ma többnyire az a 40-50 fölötti korosztály, akik érettségi után szakosítón vagy a négy középiskolai év alatt sajátították el a tudásukat, akik, ha akartak sem tudtak volna diplomát szerezni, ugyanis csak 2009-től indult ilyen szak a főiskolákon. A 2015-ös KSH adatai szerint több mint 7000 kisgyermeknevelőből körülbelül csak 900-nak van diplomája, a többiek mind középfokú oktatásban részesültek, ezért a bértáblában is alacsonyabb helyen vannak.

A folyamatos sztrájkok és tüntetések annyi előrelépést hoztak, hogy január elsejétől bevezették a bölcsődei pótlékot. Ezt a pótlékot azok a dolgozók kapták, akiknek nem volt diplomájuk. De még így is óriási a bérkülönbség a diplomások és nem diplomások között, ugyanis ezt a garantált bérminimum mellé kapják, ami 161 ezer forint, a pótlék pedig mindössze bruttó 19700 forint, ha a kisgyermeknevelő például már 20 éve dolgozik. Az OKJ végzettséggel rendelkezők valamivel jobban jártak, ők pótlékban 43995 forintot kapnak ugyanennyi tapasztalat mellett. Ez azonban még mindig semmi ahhoz képest, hogy például egy diplomával rendelkező, 18-20 éve dolgozó kisgyermeknevelő körülbelül 265 ezer bruttó fizetést kap, míg egy régebben végzett, diplomával nem rendelkező ugyanazért a munkáért a pótlékkal együtt csak körülbelül bruttó 180 ezer forintot.

Bevállalták a továbbtanulást

Nemcsak önmagában a bérfeszültség a probléma, hanem az, hogy sokszor sokkal nagyobb, elmélyültebb a tudása annak, aki már több éve bölcsődében van, de még a régi rendszerben tanult, mint annak, aki most került ki a főiskoláról. Ráadásul nagyon sok esetben, a régi kisgyermeknevelők tanítják be a főiskoláról frissen kikerülő hallgatókat annak tudatában, hogy 50 évesen sem fognak annyit keresni mint egy huszonéves diplomás.

Lengyel Viktória (A riportalany nevét kérésére megváltoztattuk.) '85 óta dolgozik bölcsődében eleinte mint kisgyermeknevelő, ma már mint a bölcsőde vezetője. Mivel ő is a régi rendszerben tanult, ezért hiába van 30 éve a szakmában, muszáj volt elvégeznie az egyetemet, hogy méltányos fizetéshez jusson. Ő az ELTE-re iratkozott be 2011-ben, amit egy nagyon nehéz időszaknak ír le. Már akkoriban is vezetőként dolgozott, mégis rengeteg nehézséget okozott neki a Neptun és a számítógépes programok kezelése. Ő is úgy érzi, hogy bár sok új elméleti tudást szerzett például szociológiából vagy pszichológiából, de sokat nem tett hozzá a szakmai tudásához az, hogy lett egy diplomája.

Viktóriának szerencséje volt a nyelvvizsgával, ugyanis 2016-ig engedményben részesültek a 40 év fölöttiek, anélkül is kaphattak diplomát, hogy nyelvvizsgáztak volna. Ezzel az enyhítéssel ma már nem lehet élni, pedig Viktória korábban épp emiatt döntött úgy, hogy bevállalja a továbbtanulást.

Német Csilla 14 éve dolgozik kisgyermeknevelőként, eleinte egy kórházban dolgozott csecsemő és gyermekápolóként, de végül a bölcsőde mellett döntve, elvégezte az OKJ-s képzést, hogy több fizetést kaphasson. Csilla a főnöke unszolására kezdte el a főiskolát, mert azt mondta az alkalmazottainak, hogy nem lehetetlen megcsinálni és a pénzért mindenképpen megéri.

Csilla idén kapta meg a diplomáját az ELTE-n 35 évesen. Neki leginkább az idő beosztása jelentett gondot, sokszor kellett szabadságot kivennie a főiskola miatt és csak éjszaka tudott tanulni.

„Ilyenkor az embernek már nem úgy fog az agya, mint 18 évesen. Ami félóra lenne, az egy óra lesz, mire felfogod, hogy egyáltalán miről van szó” – magyarázza.

Azóta van egy kisfia, de azt állítja, hogy ha hamarabb született volna, akkor mellette biztosan nem vállalta volna be a főiskolát. Csillának a nyelvvizsga is sikerült, 3 hónap alatt tanulta meg az eszperántót, de a legtöbb idősebb csoporttársa a nyelvvizsga miatt nem kaphatta meg a diplomáját. Annak köszönhetően, hogy Csilla hajlandó volt újra visszaülni az iskolapadba, szeptembertől 110 ezer forint helyett már 204 ezer forintot fog kapni.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy tudnak-e a problémáról és a jövőben kívánnak-e változtatni rajta. Válaszukban részletezték a már általunk leírtakat, miszerint a középfokú oktatásúak bérminimumának megemelésével és a bölcsődei pótlékkal igyekeztek csökkenteni a bérfeszültséget. Emellett 2018-tól bruttó 12 százalékos béremelésre számíthatnak a bölcsődei dolgozók, noha arra nem tértek ki, hogy ezt a béremelést minden kisgyermeknevelő vagy csak a középfokú végzettséggel rendelkezők kapják-e meg. Egy pályázatot is indítottak „Még jobb kezekben” címmel, amely kifejezetten a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőket támogatja a diploma és a nyelvvizsga megszerzésében egy bizonyos pénzösszeggel, amelyet a bölcsődék vezetőinek kell megpályázniuk.

A kormány tehát továbbra is erőlteti, hogy a több évtizedes tapasztalattal rendelkező kisgyermeknevelők visszaüljenek az iskolapadba, hogy arról tanuljanak, amit valószínűleg még a tanárnál is jobban tudnak.