2023-tól csak az lehet vezető közszolga, aki Orbán kedvenc egyetemén végzett

2023. január 1-től csak az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég indult államtudományi mesterképzését - derült ki az Index birtokába került kormányzati előterjesztésekből. 

A Lázár János és Trócsányi László miniszterek által jegyzett tervezet szerint ez az előírás vonatkozna

• a minisztériumi vezetőkre, az államtitkárokra és helyettes államtitkárokra, 
• az állami intézményeknél dolgozó főigazgatókra és igazgatókra,
• a hivatalvezetőkre,
• a központi államigazgatási szerv vezetőjére,
• valamint a külképviseletek vezetőire. 

A javaslat szerint az említett pozíciók betöltésénél a jogász végzettség mentességet adna az NKE-s diploma megléte alól, azonban ezzel több minisztérium sem értett egyet. Így a dolog még nem lefutott. 

Update: Cikkünk megjelenése után vettük észre, hogy a tervezett törvénymódosítás csak a 2006 előtt szerzett jogász diplomával rendelkezőket mentesíti az államtudományi képzés elvégzése alól. A törvény tervezet ugyanis csak az állam- és jogtudományi doktori címmel rendelkezőknek ad mentesítést, 2006 óta azonban nem így hívják hivatalosan a jogász diplomát (noha a képzés tartalma érdemben nem változott).

Az intézkedés különlegessége, hogy nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes, már hivatalban lévő közszolgálati vezetőnek úgy kell készülnie, hogy meg kell szereznie a papírt 2023-ig, ha meg akarja őrizni pozícióját. A javaslat ki is tér arra, hogy "a 2017-ben, illetve 2018-ban megkezdett képzések már 2021-2022-ben befejezhetőek". Az államtudományi mesterszak képzési ideje 5 év, a másoddiplomás hallgatók esetén kreditbeszámítással 3-4 évre csökkenhet. 

A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkoir felvetette, hogy a jelenleg vezetői pozícióban lévők előnyben előnyben részesülhetnének a felvételi eljáráskor, az előterjesztők pedig ezt támogathatónak tartották.

Törvényt kell módosítani

Az egyik dokumentumból kiderül, hogy Lázár és Trócsányi tervének közigazgatási egyeztetése az idén augusztus 3. és 7. között zajlott, 16-án államtitkári értekezleten, 29-én pedig a kormány stratégiai kabinetjének ülésén is megtárgyalták. Az nem tudjuk egyelőre, hogy a szerdai kormányülésen is tárgyaltak-e róla, ezzel kapcsolatban kérdést küldünk a Miniszterelnökségnek. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Az egyik előterjesztéshez ("Az államtudományi képzési terület képesítéseinek a közigazgatásban történő bevezetésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról") elég a kormány döntése, a másik előterjesztésről ("Az okleveles államtudományi mester szakképzettség előírásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról") viszont a parlamentnek is szavaznia kell.

A változtatásra az egyik dokumentumban szereplő indoklás alábbiak miatt van szükség: "Az állam és a kormányzás szerepe a társadalmi és gazdasági problémák megoldásában világszerte erősödik. Az államépítés, a jó és hatékony kormányzás és a közszolgálat egyre fontosabb szerepet tölt be a nemzeti érdekek védelmében.

Az államépítés fokozódó feladata sürgeti a kormányzásban és a közigazgatásban szakmai vezetői feladatokat ellátó személyzet professzionális felkészítését, ezt a célt szolgálja az államtudományi mester szakképzettség bevezetése a közigazgatási vezetői előmenetel rendszerébe.

- olvasható a Lázár-Trócsányi-féle írásban. 

Az egyik tervezetben arra is kitérnek, hogy az NKE-s államtudományi diploma feltételt előnyt jelenthetne jegyzői, aljegyzői (illetve főjegyzői és főjegyző helyettesi) kinevezéskor. Vagyis: ha több jelöltet egyformán alkalmasnak találnak, akkor előre kell rangsorolni azt, aki elvégezte a képzést. 

Orbán a nemzeti érdekek képviseletét várja el

Orbán Viktor már februárban beszélt erről a tervéről. "Valamennyi állami vezető részesüljön államtudományi képzésben, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről, ez a kormány célja - mondta a kormányfő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) lapjának adott interjújában.

Orbán a Bonum Publicum Magazinnak úgy fogalmazott, hogy az államtudományi képzés átalakításával

olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képezni, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt.

A kormányfő a közszolgálati egyetemről (amelyet az ő irányítása alatt hoztak létre) akkor azt mondta, az intézmény 2010-es megalapítása hosszú távú válasz volt az elmúlt évtizedek problémáira: olyan szakembereket képez, akik új generációját adhatják annak az államnak, amelynek felépítésén a kormány megalakulása óta dolgozik. "Ennek az intézménynek ráadásul van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet."

"A szemünk előtt egy olyan állam képe lebeg, amely erős, méltányos és tisztelhető, mert minden szegletében a közérdeket rendeli a magánérdek elé" - mondta akkor Orbán Viktor.