Az olvasók segítettek megfejteni a lottóhúzás rejtélyét

A múlt héten számoltunk be róla, hogy egy család három tagját mostanában minden második lottóhúzásnál is gyakrabban sorsolják be a 25 számhúzó-jelölt közé (aki jelölt, 30 ezer, a közülük kisorsolt számhúzó egymillió forintot zsebel be). Hogy ez véletlen, annak nagyon kicsi az esélye: vagy heti közel negyedmillióért kell hozzá lottózni, vagy valamilyen hiba van az elvileg atombiztos rendszerben.

Az Indexnek a család feje ez utóbbira utalt, amikor azt állította, hogy kiismerte a rendszert, és ezt meglovagolva játszik valamiféle szisztémával. Ám az égvilágon semmi konkrétumot nem árult el. Mi arra gyanakodtunk, hogy sok száz szelvénnyel játszik, de bizonyítékunk nem volt rá.

Először nézzük, hogyan okoskodtak az olvasók.

1. A kukabúvár

Messze a legtöbben arra gyanakodtak, hogy főhősünk a lottózókban eldobált nyeretlen szelvényekkel jelentkezik számhúzó-jelöltnek. Ez azonban, azon túl, hogy így – egymás esélyeit csökkentve – rengetegen játszhatnák ki a rendszert, eleve nem lehetséges: a (legalább ezerforintos) szelvényekkel a számhúzás hetén, szombat éjfélig lehet pályázni a következő heti lottósorsolásra. Vagyis amikor valaki vasárnap vagy hétfőn begyűjtené az eldobált szelvényeket a lottózóban, a rendszer a lottószelvény egyedi azonosítója alapján már nem fogadja el a jelentkezéseket.

2. A trükkös lottóárus

Többen a lottózók dolgozóira gyanakodnak. E teória szerint a lottózóban az eladó rögzíti (például egy kamerával felveszi) a jelentkezésre alkalmas szelvényeket, és azok adataival ő maga (vagy akinek az adatokat megadja) pályázik számhúzónak. Ez elvileg tényleg lehetséges, csakhogy nem lehetne évekig háborítatlanul űzni.

A Szerencsejáték Zrt. rendszere ugyanis azt is kiszűri, ha valaki olyan azonosító számmal jelentkezik, amivel korábban már pályáztak. Egy vizsgálat gyorsan beazonosítaná a lottózót, ahol ez rendszeresen megtörténik, és az érintett lottóárusnak elég hamar kéne kellemetlen kérdésekre válaszolnia. De amint azt mindjárt mutatjuk, a megoldás más sebből is vérzik.

3. A trükkös, de óvatos lottóárus

Ez az előző teória továbbfejlesztett változata, mely szerint a lottóárus csak azoknak a játékosoknak a szelvényszámával jelentkezik (vagy kufárkodik) sutyiban, akiket ismer, és ezért tudja, hogy sosem jelentkeznek számhúzónak. Persze nem tűnik életszerűnek, hogy valaki több száz, legalább négyjátékos szelvénnyel játszó ötöslottózóról tudja biztosan, hogy sosem jelentkezik számhúzónak.

Ám nem elég tudni, hogy ki az, aki biztosan nem pályázik, de közülük is csak azok jönnek szóba, akik tuti visszajönnek a lottózóba leellenőrizni a számokat, és ott dobják el a szelvényt. Azt ugyanis a kisorsolt számhúzó-jelöltnek a sorsolás helyszínén, a játékban való részvétel feltételeként be kell mutatnia. Mindenesetre ez az út, bár a gyakorlatban nehezen, de legalább elvileg járható.

4. Az algoritmus hibája

Vannak, akik arra gyanakodnak, hogy a számhúzó-jelöltek sorsolásához használt matematikai képlet az, ami nem teljesen véletlenszerűen működik: az eredmény valamilyen mintázatot mutat, és ezt kiismerve növelni lehet a kisorsolódás esélyét. A sorsolás menetéről előző cikkünkben részletesebben írtunk, de a rendszer lényege az, hogy számhúzónak a játékot visszaigazoló lottószelvény számával (pontosabban annak egy részével) lehet jelentkezni, a sorsolás alapja viszont az a sorszám, amit a rendszer a jelentkezés sorrendjében ad.

Egyik informatikus olvasónk elmélete szerint a számmező elején nagyobb az esély a kisorsolásra, ezért például ha valaki, amint a rendszer fogadja, azonnal jelentkezik, nagyobb az esélye a játékba kerülésre. Megkérdeztem egy szakértőt, aki szerint egy lineáriskongruencia-alapú véletlenszám-generátor (ilyet használ a Szerencsejáték Zrt.), ha jól van paraméterezve, ebben a játékban semmilyen trükkel nem játszható ki, a nyerés statisztikai esélyét nem lehet növelni.

5. A Szerencsejáték Zrt. csókosa

A lottóhúzással és a lottót szervező állami céggel kapcsolatos elméletek, pláne összeesküvés-elméletek sorának se vége, se hossza – ebben az esetben is kaptunk pár tippet. Ezek közül a legreálisabbnak az tűnt, amelyik azon az ésszerű felvetésen alapult, hogy a jelöltnek kisorsolt 25 jelentkező közül feltehetőleg nem mindig jelenik meg mindenki. Olvasónk szerint – aki régebbi, személyes tapasztalatra hivatkozott – a stúdióban ott várakozott pár ember ("a hoszteszek ismerősei"), akiknek a rend kedvéért szintén volt négyjátékos szelvényük, és akik közül valaki ilyenkor beugrott, mivel "nem maradhat üres hely".

A Szerencsejáték Zrt. válasza azonban lehűtötte a kedélyeket:

• A kisorsolt számhúzók közül csak azoknak a nevei kerülnek be a sorsológömbbe, akik a sorsoláson meg is jelennek.
• Ha nem jön el minden játékos, kevesebb név kerül a gömbbe, tartalék számhúzó nincs.
• A gömbbe kerülő neveket az adás előtt egyenként, a nézőtéren tartózkodó játékosokkal közösen ellenőrzik le.

A NAV is vizsgálódott

A visszajelzésekből kiderült, hogy az Indexet riadóztató olvasó mellett (legalább) két másik is kérdezősködött az ügyben a Szerencsejáték Zrt-nél. Amikor (az Indexhez hasonlóan) nem kaptak igazán megnyugtató választ, a lottószervező cég felügyeletét ellátó Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordultak. Márciusban lényegében szó szerint ugyanazt a választ kapták (egyikük átmásolta, a másikuk továbbította a NAV levelét).

Ebből kiderült, hogy az év elején már a NAV-nak is feltűnt a három, az ötöslottó-számsorsoláson rendszeresen felbukkanó ember. Februárban tájékoztatást kértek a Szerencsejáték Zrt-től. A cég az Indexnek nem válaszolt, amikor augusztus közepén a vizsgálat eredményéről kérdeztük, de az adóhatóságot az alábbiakról tájékoztatták:

• 2015. november 1. és 2016. november 30. között a család három tagja összesen 29 alkalommal került kisorsolásra számhúzó-jelöltként. (Tehát egy egyévesnél hosszabb időszak alatt közel 51 százalékos valószínűséggel sorsolták ki őket: ez szinte pontosan annyi, mint amennyit a rákövetkező fél év során az olvasónk által rögzített adatokból mi számítottunk ki.)
• Ez idő alatt kétszer a családnak egyszerre két tagját is kisorsolták számhúzó-jelöltnek,
• egyszer pedig egyikük az egymilliós nyereményt is elvitte,
• más játékosok esetében is előfordult, hogy többször kisorsolták őket, de korántsem ilyen gyakorisággal.

Bárcsak lenne felvétel a NAV-ellenőrök fejéről

Hogy biztosra menjenek, 2017. február 6-án az adóhatóság ellenőrei maguk is kiszálltak a Szerencsejáték Zrt. telephelyére, hogy a helyszínen nézzék végig a számhúzók sorsolását.

Az égvilágon semmi rendellenességet nem találtak. Már ha azt nem számítjuk, hogy 

A NAV emberei ezután elmentek a február 11-i, a tévében élőben közvetített sorsolásra is. És hogy a már így is teljesen abszurd történet még tökéletesebb legyen, élőben nézhették végig, amint a család egyik tagját számhúzónak is kisorsolták, amiért egymillió forintot kapott.

És akkor a megfejtés

Aki úgy érzi, hogy ilyen csak a mesében van, nincs egyedül. Csakhogy a NAV válaszában a rejtély kulcsa is benne volt.

Ugyanis a Szerencsejáték Zrt., ahogy azt a múlt héten írtuk, meg tudja állapítani, hogy egy konkrét személy hány szelvénnyel pályázott számhúzó-jelöltnek. És a NAV a Szerencsejáték Zrt. tájékoztatására hivatkozva azt válaszolta az olvasónak, hogy 2017 februárjában "a bejelentésében érintett játékosok

Vagyis pontosan az történik, amit múltkori cikkünkben valószínűsítettünk. Nincs itt semmiféle hókuszpókusz, a család tagjai rendszeresen annyira sok szelvénnyel pályáznak számhúzónak, hogy az lenne a csoda, ha ritkábban sorsolnák ki őket.

Az érintettek pedig vélhetően másokat is bevontak a játékukba (a munkájuk miatt sok emberrel állnak kapcsolatban), de mindig ők maguk jelentkeznek számhúzónak, (nyilván a többiek tudtával).

Mindezek tudatában újra megkerestem a családfőt,  hogy mit szól a NAV válaszához, hisz utoljára még azt mondta, hogy csak kevés szelvénnyel játszik, mert húsz év alatt sikerült kifigyelnie a rendszer gyenge pontját. Ezúttal már nem kívánt nyilatkozni.