Tízosztálynyi diáknak nem maradt hely a halászteleki iskolában

2017.09.05. 12:58 Módosítva: 2017.09.05. 13:03
Iskolapad helyett a városháza tanácstermében, vagy a régi polgármesteri tárgyaló asztalain nyitották ki a füzeteiket a halásztelki általános iskola alsó tagozatos tanulói hétfőn, a tanév első rendes tanítási napján. Tíz osztály fog hónapokon át az ideiglenesen tanteremmé avanzsált helyiségekben tanulni, mert az önkormányzat nem tudta időben befejezni az iskolaépület bővítését. Az alpolgármester azt mondja, azért, mert arra vártak, hogy a kormány jóváhagyja az önkormányzat hiteligénylését. Milyen a tanulás, ha a diákokat szerteszét szórják a városban? Az Abcúg cikke.

Tíz alsó tagozatos osztály, egyenként 23-25 tanulóval idén szeptemberben nem a megszokott tantermében kezdi az iskolát a halásztelki Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, hanem a település önkormányzatának különböző épületeiben: a polgármesteri hivatal dísztermében, a város széli sportközpont előcsarnokában, vagy éppen a művelődési ház valamelyik megfelelő méretű termében.

A helyzet oka, hogy az iskola egyik épületének bővítését nem sikerült időben, még az iskolakezdés előtt befejezni – a városvezetés állítása szerint azért, merta kormány nem hagyta jóvá időben az önkormányzat hitelfelvételi kérelmét. 2012 óta márpedig kormányzati engedély nélkül nem vehetnek fel hitelt az önkormányzatok.

Még semmit nem hallottak róla

300 millió forint hitelre nyújtott be igényt 2017 április végén Halásztelek önkormányzata, hogy a tulajdonában álló iskolaépületet egy emelettel, benne 5 tanteremmel bővítse. Hiteligénylésünkre azonban azóta sem érkezett sem elutasító, sem jóváhagyó válasz a kormányzattól

– mondta az Abcúgnak Stefanik Zsolt, a város alpolgármestere, miközben az átmenetileg iskolává avanzsált helyszíneket mutogatta. A 19. századi kastélyépületben működő városháza dísztermében éppen egy negyedik osztály hallgatta a hordozható krétás tábla előtt magyarázó tanítónőt, a város széli sportcentrumban pedig, szünet lévén, az udvaron játszott egy másik negyedikes osztály.

Az önkormányzat azért áll értetlenül az engedély késlekedése előtt, mert idén januárban egy másik hitelfelvételi kérelmüket gond nélkül jóváhagyta a kormányzat. Halásztelek önkormányzata ekkor vásárolta meg 600 millió forint hitelből egy osztrák vállalkozótól a településen található, 2006-ban felújított Malonyay kastélyt és a hozzá tartozó épületeket – itt működik azóta az önkormányzat. A kastélyt 2003-ban, durván leromlott állapotban adta el a mostani vételár töredékéért az akkori önkormányzat.

Stefanik úgy fogalmazott, számítottak rá, hogy az iskolával kapcsolatos beruházás, illetve az ehhez felvenni kívánt hitel is zöld lámpát kap majd a kormányzatnál, hiszen a kastélyvásárlásra fordított hitel engedélyezése is egy hónapon belül átfutott a kormányzaton. Ehhez képest – mondják – még csak döntés sem született az ügyükben. A kormányzati hiteligénylések engedélyeztetése hivatalosan a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárságának feladatkörébe tartozik.

Annak ellenére, hogy az iskolabővítéshez igényelt hitel engedélyezése továbbra is késik, az önkormányzat júliusban, tehát két hónappal az igénylés után és kettővel az iskolakezdés előtt, mégis úgy döntött, hogy saját forrásból elkezdi az általános iskola bővítését. Az első ütem költsége 85 millió forint, ennyit tesz bele a Pest megyei város önerőből a beruházásba, amíg a kért hitel meg nem érkezik. A beruházás teljes költsége egyébként 450 millió forint.

Már így is szűkösen voltak

Hogy miért nem tudott tovább várni az önkormányzat a fejlesztéssel, azt Stefanik Zsolt így magyarázta:

Halásztelek Budapest agglomerációs körzetében fekszik, ezért a településre folyamatosan költöznek ki családok Budapestről, sok szülő szeretné helyben iskolába járatni a gyerekét. Míg a nyolcadik évfolyamon most három osztály fog elballagni, addig első évfolyamon már öt osztályt kellett indítania az iskolának

– magyarázta Stefanik, aki szerint az is jól mutatja a helyhiányt, hogy egy használaton kívüli tanári szobát már tavaly is tanteremmé kellett alakítania az iskolának, hogy a gyerekek elférjenek. Hozzátette: a beruházás tovább halasztása problémát jelentett volna a következő tanévben indítható osztályok számának meghatározásánál.

Szerettük volna megszólaltatni az iskola ügyéről a Hunyadi Mátyás Iskola frissen kinevezett igazgatóját, Szerényiné Sándorházi Anikót is, ő azonban a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ engedélyének hiányára hivatkozva nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

Az utolsó pillanatban derült ki

A bővítési munkálatok a júliusi döntés után még augusztusban elkezdődtek, de az, hogy egy második, négy harmadik és négy negyedik osztálynak költöznie kell, az önkormányzat számára is csak másfél hete, augusztus legvégén lett nyilvánvaló. Ekkor derült ki, hogy az új emelet kialakításához a jelenlegi tetőszerkezetet előbb ki kell cserélni, a munkálatok ideje alatt pedig nem lenne elég biztonságos a gyerekeknek az épületben tartózkodni, nem is beszélve arról, hogy az építkezés zajai miatt tanulni sem tudnának.

37027808295 51de84fd63 o
Fotó: Hajdú D. András / Abcúg

Az évnyitó napján, szeptember elsején tájékoztatott minket az iskola igazgatója arról, hogy többek között a lányom osztályának is egy külső helyszínen kell elkezdenie az iskolát, ők most a Márai Sándor Művelődési Házban, a bolgár nemzetiségi önkormányzat helyiségében tanulnak

– mondta az Abcúgnak egy érintett szülő, akivel az iskola előtt találkoztunk. A gyerekek ugyanis tanítás után, kora délután ide jönnek vissza ebédelni, és a délutáni napközi, valamint a délutáni foglalkozások is már itt kezdődnek – persze nem a felújítás alatt álló, hanem a vele szomszédos, másik iskolaépületben.

Ehhez azoknak a gyerekeknek sem kell 1,5 kilométert gyalogolni, akik az iskolától legtávolabb lévő Németh Ferenc Sportcentrumban kaptak helyet, az önkormányzat ugyanis saját tulajdonú kisbuszaival szállítja őket vissza. Pár osztályt reggel is kisbuszok visznek tantermeikbe az iskolaépület elől.

Az őszi szünetig

A Hunyadi alsó tagozatosai a tervek szerint az őszi szünetig, azaz október 30-ig maradnak az ideiglenes helyszíneken, a beruházás első üteme eddigre fejeződhet majd be, ekkor kaphatják vissza régi tantermeiket az érintett osztályok.

Azt, hogy a kilakoltatott osztályok tanítói hogy élik meg, hogy még legalább két hónapig ilyen körülmények között, rögtönzött tantermekben kell dolgozniuk, nem sikerült megtudnunk, az igazgatóhoz hasonlóan ugyanis ők is elzárkóztak – még a névtelenül is – a válaszadástól.

Ebédelni igyekvő gyerekek
Ebédelni igyekvő gyerekek
Fotó: Hajdú D. András / Abcúg

“Nem hiszem, hogy túl boldogok, hogy napjában többször kell egy csapat gyerekkel a városon átvonulniuk” – vélekedett viszont az egyik érintett szülő.

Bár az önkormányzat és az iskola láthatóan igyekszik megteremteni a zavartalan tanítás feltételeit – minden helyiségbe táblát, esetenként projektort is helyeztek -, a gyerekek pedig inkább izgalmasnak élik meg, hogy a megszokottól eltérő helyen tanulhatnak, azért a rögtönzött tantermek messze vannak egy modern osztályterem felszereltségétől.

Szigorúan ellenőrzött önkormányzatok

Megkérdeztük az iskola fenntartását az önkormányzattól 2013-ban átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, szerintük a jelenlegi tanítási helyszínek megfelelő tanulási körülményeket biztosítanak-e az érintett gyerekeknek. Azt is szerettük volna megtudni, mi a fenntartó Klik álláspontja az épületet tulajdonló önkormányzat döntésével kapcsolatban – szerintük nem lett volna-e célravezetőbb megvárni a beruházással a következő nyári szünetet, mintsem kiszervezni az önkormányzat más épületeibe az érintett osztályok tanóráit. Amint válasz érkezik tőlük, cikkünket frissítjük.

Arról, hogy áll most, hol akadt el a halásztelki önkormányzat 300 milliós hiteligényének engedélyeztetése, megkérdeztük a kérdésben elvileg illetékes Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárságát is, amint válaszolnak, azt is közöljük.

2012 februárja óta a település önkormányzatok csak szigorúbb ellenőrzés mellett, kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt. Az önkormányzatok adósságvállalása csak működéshez és fejlesztési célokhoz kapcsolódhat, a felvett hitel törlesztőrészlete pedig éves szinten nem haladhatja meg az önkormányzat saját bevételének ötven százalékát.