Hedvig
7 °C
23 °C

Ebből is lehet pálinkát főzni, de nem nagyon van íze

02
2017.09.15. 18:46
Az év gazdasági eseményének tűnt az a sajtótájékoztató, amit a Jászberénynél található Neszűr 7-8-as dűlőjén található második járás második harmadára hirdettek meg. A leírás szerint a 2014-ben a közmunka program keretében ültetett homoktövis ültetvény termőre fordulása volt az apropó, és lelki szemeink előtt viccesebbnél viccesebb jelenetek játszódtak le, ahogy helyi képviselők próbálnak meg szüretelni közepesen drága öltönyben és nyakkendőben. A helyszínen aztán kiderült, hogy ilyenről szó sincs, a helyzet egyáltalán nem olyan mulatságos, mint azt mi elképzeltük.

2014-ben kezdődött el egy közfoglalkoztatotti (a köznyelvben: közmunkás, mi is így nevezzük majd) program Jászberényben, azon belül is a Neszűrnél, a városon kívüli tanyavilágnál. Ennek részeként homoktövisbokrokat ültettek egy 15 hektáros területen a Neszűrben élő közmunkásokkal, és a munkának most ért be a gyümölcse, elkezdődhetett a szüret. A helyszínre érve alapvetően mosolygós, homoktövisnyisszantó csoportokat találunk, mire kis késéssel megérkezik egy autó.

Az autóból kiszálló Gáspár Csaba a városüzemeltetési és közfoglalkoztatási referens, aki felügyeli és kordinálja ezt a munkát. Kezdésként elmondta, hogy a Neszűr bizonyos része közismerten nem éppen a legjobb környék, sokszor szerepel rendőrségi híradásokban. Főleg szegényebbek élnek itt, van egy 100 főnél nagyobb roma közösség is, akik még a nagy budapesti kiköltöztetések és a lakásmaffia miatt telepedtek le Jászberény tanyavilágában. A három éve indult közmunkaprogrammal leginkább nekik akartak segíteni, hogy ne csak munkát kapjanak, de lehetőleg később saját maguk is el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. "Jellemzően 3-4-5 gyerek is van errefelé egy háztartásban, és sok családanya egyszerűen nem tudja kivitelezni, hogy beviszi iskolába a gyerekeket és reggel hatra még munkába is jár. Ráadásul sokan egyedül nevelik a gyerekeket, mert az édesapjuk börtönben van" – mondja a Gáspár Csaba.

Összesen tizenöten művelnek egy 15 hektáros földet, ami a munka mennyiségéhez képest megdöbbentően kis létszám, azonban az elismerik, hogy ugyanolyan jól és hatékonyan dolgoznak, mint a rendesen fizetett vendégmunkások. "Van itt olyan, akiről korábban azt hittük, hogy soha nem fog tudni beilleszkedni a munkába, aztán ma már csoportvezető" – mondja Gáspár, aki azt is hozzátette, hogy meglehetősen sokan váltottak közmunka után rendes állásra, de az annyira nem nehéz, mert itt is jellemző a munkaerőhiány.

Akik most itt dolgoznak, azok már nem igazán tudnának máshol elhelyezkedni. Minden egyéb munkavégzésre minimálisan alkalmas ember valamilyen gyárban dolgozik.

Mivel a környéken rengeteg kihasználatlan föld van, sok helyi lakos magától ajánlotta fel az önkormányzatnak, hogy átadja ezeket megművelésre. A Neszűrben lakók esetében leginkább azt tartják fontosnak, hogy a helyiek megtanulják a mezőgazdasági munkát, és hasznosíthassák ezt a területet. Ezért is nevelnek palántákat a jászberényi tanodában az itteni gyerekekkel vagy dolgoznak egy fóliasátorban – a közfoglalkoztatotti programon kívül –, ahol zöldségeket és gyümölcsöket termesztenek, de utóbbi sokszor kudarcba fulladt, amikor a termésnek lába kelt.

"Az egésznek a lényege, hogy a helyiek meg tudják oldani a saját élelmezésüket" – mondja Gáspár, és külön kitér arra is, hogy mi a különbség közmunka és közmunka között. "Nekik az nem érték, ha szerdán összesöprik az utcát, aztán ugyanúgy összesöprik holnap, majd a holnapután és így tovább. Itt többen is mondták, hogy jó látni, hogy van látványos eredménye a munkának, már lehet szedni azt a termést, amit korábban ők maguk ültettek el."

Mire jó a homoktövis?

A helyszínen dolgozókat is kérdeztük erről, de a legtöbben viccesen csak annyit mondtak, hogy ebből is lehet pálinkát főzni, de nincs nagyon íze. A valóság azonban az, hogy az olajfák családjába tartozó homoktövisnek minden részét fel lehet használni. a bogyó velőjét szörpkészítéshez használják, a magot sajtolják és olajat vagy lisztet csinálnak belőle, de a kozmetikaiparban is meglehetősen gyakran használják különböző célokra, illetve a leveléből szoktak teát is főzni.

Előreláthatólag 2019-re érik össze annyira a vágásforgó, hogy folyamatos munkát adhasson a helyieknek, azonban ez hiába hangozhat jól papíron, a valóságban éppen ez okozhat majd problémát. Évente körülbelül hat hektárt kellene megművelni, de akkora a munkaerőhiány, hogy nem fogják tudni rendesen gondozni. Három hektárt sikerült levágni három hónap alatt, ennyi emberrel pedig nem is lehet többet. A hatékonyságért cserébe bérmunkásokat kéne fogadni, mert a jelenlegi közmunkásállomány ekkora területet nem tud rendesen betakarítani. Ráadásul vannak olyan munkák (szerelő, traktorvezető, autósofőr), amit csak a megfelelő képesítéssel rendelkezők tudnak elvégezni, és nélkülük ezt a munkát nem is lehetne folytatni.

Nagyjából 15 év kell ahhoz, hogy ez a terület visszahozza azt a pénzt, amit belerakott az állam és az önkormányzat.

A kezdetekben klikkesedő romák és nem romák külön-külön dolgoztak, de ebből már ottlétünkkor sem volt semmi észlelhető, és Gáspár elmondása szerint az itteni közösséget összefogja ez a munka, sokan együtt járnak haza, recepteket cserélgetnek és segítenek egymásnak. Az már más kérdés, hogy a városi integrációban nem igazán tudnak részt venni, mert nemhogy egy 12 milliós jászberényi lakást, de még egy biciklit sem igazán tudnak sokszor megengedni maguknak. Akadnak szociális lakások is, de az itteniek hosszú távon nem tudják fenntartani magukat, mert amíg télen megoldják a fűtést tüzeléssel, addig a lakásban már az első gázszámlát sem tudják kifizetni.

Miközben magát a közmunkaprogramot – általában joggal – rengeteg kritika éri mind társadalmi, mind gazdasági oldalról, a Neszűrben lakó, alacsony vagy leginkább semmilyen képzettséggel nem rendelkezők számára ez az egyetlen lehetőség. Az már egészen más kérdés, hogy az országos méretűvé duzzadt munkaerőhiány már a közmunkaprogramon is meglátszik, így is a jövőben kérdésessé is válhat akár, hogy érdemes-e pénzt ölni mondjuk egy ehhez hasonló mezőgazdasági programba, vagy marad közmunkának az árokásás vagy a szemétszedés.