Orbán: Megerőszakolnak minket

Orbán Viktor beszédével indult a 2018-as parlamenti választás előtti utolsó őszi parlamenti ülésszak. Orbán először az ország gazdasági helyzetéről beszélt, és néhány – a kormány számára persze kedvező – statisztikát ismertetett:

• június végére az államadósság 74 százalék alá csökkent;
• 4 millió 434 ezer ember dolgozik;
• a munkanélküliek számát csökkentettük, a teljes foglalkoztatottság karnyújtásnyira;
• 290 300 forint volt júniusban a bruttó átlagkereset, de szükséges a bérek további növelése;
• az építőipar teljesítménye 27 százalékkal nőtt;
• a vendéglátás teljesítménye 10-12 százalékkal nőtt;
• a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma hét év alatt 25 százalékkal nőtt.

Orbán azt mondta: „Összességében azt látom, hogy a béremelések következtében egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon.” 

Orbán ezután az oktatási és nyári táboroztatási adatokat sorolta. Kitért arra is, hogy a magyar kormány a kárpátaljai gyerekeknek, családoknak is segít. Ezért érintette érzékenyen a kormányt, hogy „Ukrajna megfosztja a magyar gyerekeket a magyar nyelvű oktatástól a felső tagozatban”, utalt a nagy felhördülést kiváltó ukrán nyelvtörvényre. „Mit vétettek ezek a gyerekek?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. 

A diplomáciai történésekből, eredményekből Orbán az egyiptomi elnök és az izraeli miniszterelnök budapesti látogatását emelte ki. Illetve a kormányfő megemlítette az vizes vb-t, amelynek köszönhetően „globális sportnagyvárosok elitklubjába” került Budapest.

Kétféle ország van Európában

Orbán ezután tért csak rá aktuális kedvenc témájára, a brüsszeli bevándorláspolitika ostorozására. „Ami eddig láttunk, az csak a bemelegítés volt" – mondta a migrációról. Majd egy NATO-jelentésre hivatkozva azt mondta, hogy 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikából döntően Európa felé. „Az elhibázott brüsszeli bevándorláspolitika következménye a közbiztonság drámai esése, a terrorcselekmények mindenhetessé válása" – figyelmeztetett Orbán.

Orbán ezután két részre osztotta Európát: bevándorló-, illetve nem bevándorlóországokra. Az utóbbi csoportba tartozik Magyarország természetesen. A kormányfő szerint Európa jövője a kétféle csoport együttműködésén múlik. A nyugati országok szerinte

megerőszakolnak minket,

ha nem működünk együtt, erről szól a kvótadöntés, és mindezt a miniszterelnök persze a Soros-tervnek tudja be. Ugyanis azok a bürokraták próbálják ezt a bevándorláspolitikát a magyarokon keresztülverni, akik „Soros tenyeréből esznek". Ezért is látja szükségesnek a miniszterelnök a nemsokára elinduló nemzeti konzultációt a Soros-tervről. 

Az ellenzék despotának, Don Qujioténak látja Orbánt

Orbán felszólalására az ellenzéki pártok frakcióvezetői is reagáltak röviden:

Vona Gábor (Jobbik): Orbán szerinte leszálló ágra állította az országot, miközben „lánglelkű demokratából despota lett". Szerinte Kádár és Rákosi szellemét idézi a parlamentbe Orbán, és azt javasolta a kormányfőnek, nézzen körül, kik vették körbe őt 1989-ben és kik most, „mára nem maradt más, csak a foci, a szotyi és a kisvasút". Vona szerint a Jobbik fogja nyerni a 2018-as választásokat, és az elszámoltatást nem mással kezdik, mint Orbánnal. Vona szerint ő a "pókháló közepén a pók". Vonát nem zavarja a kormányzati média ellene folytatott karaktergyilkossága sem, mert „valakinek ki kell húznia a pöcegödörből az országot." 

Tóth Bertalan (MSZP): Don Quijote szélmalomharcára emlékeztette Orbán nagy bejelentése, A kormányfő világát úgy írta le, mint ahol a miniszterelnök Don Quijoteként vagy Sancho Panzaként küzd a démonaival, Brüsszellel, Sorossal, a kommunistákkal, a nihilistákkal. A másik világ pedig a valóság, ahol ott van Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, Rogán Antal szomszédjai, Garancsi István, a közpénzszivattyú, az orvos nélküli kórházak, a széteső iskolarendszer és hatszázezer kivándorolt magyar. Tóth nemcsak a korrupció szerinte nagy mértékét emlegette, hanem felhozta az azeri baltás gyilkos kiengedésének ügyét. Tóth a kvótanépszavzásra is kitért, és azt mondta, hogy Orbán azt 5:3-ra elbukta (ennyi millió szavazott ellene/nem szavazott, illetve mellette). Tóth is elszámoltatást ígért az MSZP nevében.

Szél Bernadett (LMP): Nem a kerítésről és a kvótáról fog szólni a 2018-as választás, „a kerítést senki nem fogja lebontani, a kvótát senki nem fogja bevezetni". Szerinte a Fidesz a szocialistákkal együtt az elmúlt 30 évben létrehozott egy „építményt", amit viszont le kell bontani. „Önök ezt az országot szétlopták, szétcsalták, széthazudták", szerinte felpörgették a korrupciót „ipari méretekbe", Orbán pedig hűbérúri rendszert épített fel.

Ezután következtek a kormánypárti frakcióvezetők. Harrach Péter (KDNP) a migrációról azt mondta: a Soros-terv „önpusztító", nyílt társadalomról szóló ideológiájának megakadályozása indokolja a nemzeti konzultációt.

Kósa Lajos (Fidesz) szintén a Soros-tervről beszélt, és azt mondta, nem meglepetés, hogy az ellenzék migráció- és bevándorláspárti, „ezekben az ügyekben végig hazudtak". Szerinte az ellenzék minden megszólalója tagadta a kötelező betelepítési kvóta létét, korábban pedig azt is tagadták, hogy a migráció létezne. Most a Soros-tervet tagadják – tette hozzá. Kósa annyira belelendült, hogy a felszólalása közben véletlenül lebertalanozta Szél Bernadettet.

Orbán figyelmeztette a durva ellenzéket

Orbán a viszontválaszában azzal kezdte, hogy „úgy látom, a nyár során elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek". Szerinte az emberek nem veszik őket komolyan, alig láthatóak, ezért váltak durvákká. „Személyes hatalmai vágyakból, ambíciókból nem lehet országot építeni, kérem, szívleljék ezt meg" – mondta az ellenzéknek.

• Vonának azt mondta: a kormányzáshoz komolyabb dolgokra van szükség, mint egy szemöldökcsipeszre. (Hogy ezt miért mondta? Itt olvashatja erről cikkünket.)
• Tóthnak azt mondta: nem lehet ellenzékben mást mondani, és kormányon mást cselekedni. „Önök elvettek egy havi bért a nyugdíjasoktól".
• Szélnek pedig azt mondta: az LMP EP-képviselője a nyilatkozata szerint nem tudja elképzelni a válság megoldását, csak kvótákkal, „ennyit arról, hogy nincs kvóta".

Orbán a felszólalása végén az MSZP-seket kritizálta, amiért összevissza beszéltek a bevándorlásról, külön is kiemelte Kunhalmi Ágnes, Horváth Csaba, illetve Botka László nevét. Szerinte ilyen emberekre és pártokra nem lehet az országot bízni. Magyarországnak márpedig összefogásra van szüksége, nem olyan pártokra, amelyek „bármire képesek a pénzért és hatalomért".

Borítókép: Máthé Zoltán.