Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Miért nem támadunk rá most Kínára?

2017.09.20. 09:33 Módosítva: 2017-09-20 13:05:31
A CEU-ügy után sem állt meg a Magyarországon működő külföldi egyetemek vizsgálata. A 27 vizsgált program között van a Semmelweis Egyetemen több mint öt éve tevékenykedő kínai gyógyászati szak is, ami egy kínai egyetem kihelyezett képzése nálunk. A hagyományos kínai gyógyászat szakról az Oktatási Hivatal most azt állapította meg, hogy nincs magyarországi akkreditációja. Nagyrészt hasonló volt a helyzet a CEU esetében is, de vajon miért nem lesz ebből most politikai ügy és diplomáciai háború a két ország között?

A felívelő kínai–magyar kapcsolatok jegyében 2011-ben kezdődött meg a képzés a Semmelweis Egyetem hagyományos kínai gyógyászat szakán a  harbini Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem kihelyezett képzéseként. A diákok a harbini egyetem képzési programja szerint tanulnak részben a Semmelweis Egyetem oktatóitól, részben pedig hagyományos kínai gyógyászattal foglalkozó szakemberektől, akik közül többen már Harbinban végeztek.

A szakon a hallgatók akupunktúrát, akupresszúrát és manuálterápiát (keleti mozgás- és masszázsterápia) tanulnak, emellett a nyugati orvoslás alapjaival is megismerkednek. Ezek azok a kínai gyógymódok, amelyeket a magyar egészségügyi törvény is elismer mint kórházakban alkalmazható kiegészítő medicinát.

A képzés ötéves. A hallgatók négy évig Magyarországon tanulnak, az utolsó tanévben a klinikai gyakorlatot Kínában tölthetik el. Végül a kínai egyetemtől kapnak diplomát, de ezzel Magyarországon is végezhetnek gyógyászati tevékenységet. Mindez évi 4000 euróba kerül. Nem véletlen, hogy ez nem egy nagy létszámú szak: a 2016/2017-es tanévben összesen 11 hallgató volt, idén júniusban hárman kaptak diplomát.

Akkreditáltatni kell

Az Oktatási Hivatal (OH) felülvizsgálata most azt állapította meg, hogy ennek a képzésnek nincs hazai akkreditációja. Felszólították ezért a Semmelweis Egyetemet ennek pótlására – derült ki abból a közérdekű adatigénylésből, amelyet egy magánszemély nyújtott be az Átlátszó.hu-n keresztül. Az adatigénylésre Farkas Gábor, a Semmelweis Egyetem jogi igazgatója válaszolt. Eszerint az Oktatási Hivatal a soron lévő működési engedélyeket felülvizsgáló eljárásában két hónappal ezelőtt szólította fel az Egészségtudományi Kart, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságtól vagy más európai akkreditációs szervezettől szerezzen be szakvéleményt a képzésről.

Ennek előkészítése és a szakindítási kérelem elkészítése már folyamatban van, válaszolta kérdésünkre az egyetem. A Semmelweis Egyetem sajtóirodája azt írta: a hagyományos kínai gyógyászat képzést a felsőoktatási törvény alapján az Oktatási Hivatal 2010. június 30-án vette nyilvántartásba,

de az akkori hivatalos eljárás szerint ehhez nem volt szükség hazai akkreditációra.

Az OH vizsgálata során átfogó dokumentációt kellett benyújtania az egyetemnek annak igazolására, hogy a képzést indító külföldi egyetem hazájában államilag elismert felsőoktatási intézmény, és a külföldi egyetem szenátusa engedélyezte a magyarországi, székhelyen kívüli képzést.

Idén tavasszal az OH munkatársai helyszíni szemlét is tartottak az egyetemen, megvizsgálták a képzés infrastrukturális, személyi és adminisztrációs körülményeit, de itt semmilyen kifogás nem merült fel. A mostani eljárásban előírtaknak megfelelően megindult és jelenleg is tart a hagyományos kínai gyógyászati képzés akkreditációja a Magyar Akkreditációs Bizottságnál, közölte a Semmelweis Egyetem.

Párhuzamok a CEU-val 

Itt tehát egy teljesen hétköznapi eljárásról van szó. Az Oktatási Hivatal a felsőoktatási törvény alapján felülvizsgál, és a hiányosságok pótlására szólítja fel az egyetemet, amely ezt meg is teszi. Talán még emlékeznek rá, hogy az év elején 28, Magyarországon oktatást folytató külföldi egyetem felülvizsgálata zárult le, amikor 27-nél talált valamilyen adminisztratív hiányosságot az Oktatási Hivatal, 6 intézmény működési engedélyét pedig vissza is vonta.

Az akkor vizsgált képzések között volt a Közép-európai Egyetem (CEU) is. Róluk is azt állapították meg, hogy képzési programjaikat Magyarországon nem akkreditáltatták, illetve nem szolgáltattak adatokat a Felsőoktatási Információs Rendszernek. A felülvizsgálat épp arra irányult, hogy ezeket az adminisztratív hiányosságokat pótolják. 

Velük azonban nem voltak ilyen elnézőek a hivatalok. Beindult a gőzhenger. Ahogy a Semmelweis kínai képzését nem kellett itthon akkreditáltatni, erre addig a CEU programjainál sem volt szükség. Tehát a CEU is megfelelt az addig hatályos jogszabályoknak, ez alapján adott ki az Egyesült Államokban elismert diplomát, mégis hamar rásütötték a bélyeget, hogy „törvénytelenül működik”, a törvények felett áll”, vagy ahogy a kormányfő mondta: „a csalás az csalás”.

A kormánypártok ennek ürügyén sürgősséggel módosították a felsőoktatási törvényt, ami elsősorban a CEU-nak szabott szinte teljesíthetetlen új feltételeket. Ebből az Egyesült Államok külögyminisztériumáig elérő diplomáciai háború lett, magyar és nemzetközi hírű Nobel-díjas tudósok tiltakoztak a nemzetközi hírű és a magyar egyetemek számára is fontos CEU ellehetetlenítése ellen, és több tízezres tömegtüntetést is tartottak.

A párhuzam a CEU programjai és a Semmelweis Egyetem kínai gyógyászati szakja között talán csak annyiban nem áll meg, hogy míg a CEU-nak valóban nincs oktatási épülete az USA-ban (ahogy a módosított felsőoktatási törvény most már előírja számára), addig a kínai egyetemnek van. A CEU képzési programjait csak az USA-ban akkreditáltatta, a Semmelweis Egyetem pedig egy csak Kínában akkreditált képzést folytat. Mi is a különbség? A párhuzamokat egészen odáig fokozhatnánk, hogy ha a CEU-n folyó gender studies tudományos alapjait sokan politikai okokból megkérdőjelezték, akkor vajon mi a helyzet az igencsak vitatott tudományos értékű kínai gyógyászattal. 

Kínai, magyar két jó barát 

A kérdés most már csak az: miért nem indul sajtó-, majd pedig politikai kampány amiatt, hogy egy kínai egyetem képzése mindenféle hazai akkreditáció nélkül folyik nálunk? A kérdés persze költői. A keleti nyitás jegyében Kína fontos partnerünk. A nyár elején Kína és 16 kelet-európai ország részvételével Budapesten nagyszabású konferenciát rendeztek a hagyományos kínai gyógyászat lehetőségeiről. A 3. Egészségügyi Miniszteri Találkozó után jelentették be, hogy a magyar kormány 1,4 milliárd forintot ad a Semmelweis Egyetem 800 milliója mellé, hogy ott „hagyományos kínai gyógyászati részleg” jöjjön létre.

Kiderült aztán, hogy ezt a több mint 2 milliárd forintot nem mind a kínai gyógyászatra költik. Ebből a pénzből épül fel a Szentkirályi utca 12.-ben a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épülete. A 4000 négyzetméteres, hatemeletes épületszárny öt emeletén a kar hagyományos ápoló, szülésznő, mentőtiszt, optometrista, gyógytornász képzései folynak majd, és csak a hatodik emeletre költözik be a Heilongjiang egyetem kihelyezett képzése, ahol túlzás lenne azt állítani, hogy tömegek tanulnak. 

A magyar kormány azonban nem áll meg itt: ha a Kínával ápolt jó viszony a tét, nincs határa a nem éppen tudományos alapokon álló kínai medicina további térhódításának. Mint megírtuk, az egykori pestlőrinci szovjetkórházban szeretnének berendezni egy több ezer négyzetméteres kínai oktató és gyógyközpontot. A Közép- és Kelet-európai Hagyományos Kínai Orvoslás Oktató, Gyógyító és Kutató Központjáról 2014-ben született államközi megállapodás a kínai és a magyar kormány között, amely szerint a központnak 2018 végéig meg kellene épülnie.