Nőtt a nevelőszülőknél élő és örökbeadott gyerekek száma

2017.09.21. 13:03
Eredményesebben működik a gyermekvédelmi rendszer a gyermekek családban való nevelkedését szolgáló területeken, hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az örökbefogadás és a nevelőszülőknél való elhelyezés javult, de az önkormányzati és a központi fenntartású rendszerben viszont hiányosságok vannak.

A számvevőszék a 2011-2015 közötti időszakban ellenőrizte a gyermekvédelmi rendszerek működését 70 önkormányzatnál, és vizsgálta az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (FGYSZ) is mint központi fenntartókat, írja az MTI.

Benedek Mária felügyeleti vezető elmondta, az ellenőrzött időszakban

nőtt a nevelőszülőknél elhelyezett 12 év alatti, valamint az örökbeadott 10 év alatti gyerekek száma.

Emellett végig magas, 90 százalék körüli értéket mutatott az utógondozásba vett és valamilyen képzésben, oktatásban részt vevő 18 év feletti fiatalok aránya.

Ugyanakkor 20 százaléknál kevesebb és folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a 12 év feletti, nevelőszülőknél elhelyezett, valamint három százalék alatt mozgott a 10 év felett örökbeadott gyerekek száma - tette hozzá.

Gyermekvédelmi szolgáltatásokat is vizsgáltak

Benedek Mária beszámolója alapján 2011 és 2015 között az önkormányzatok a gyermekvédelmi jelzőrendszert többségében megfelelően működtették, a gyermekjóléti szolgáltatásokat, valamint a gyerekek napközbeni ellátását eredményesen biztosították, csak a kisebb, ötezer lakos alatti települések esetében fordult elő, hogy nem voltak biztosítva a szolgáltatások.

Domokos László, az ÁSZ elnöke elmondta, az ellenőrzés a központi fenntartók esetében jelentős szabálytalanságokat tárt fel. Ezek voltak azok:

  • A 2012-ben megalakult Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak több mint két évig nem volt szervezeti és működési szabályzata, a központi fenntartású intézmények gazdálkodási rendje pedig 2015 közepéig szabályozatlan volt. Emiatt nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, valamint a működés átláthatósága és elszámoltathatósága. A fenntartói nyomonkövetés azonban javuló tendenciát mutatott.
  • A gyermekvédelmi intézményrendszer 2012-2013-as átalakítása során az ágazat felügyeletét ellátó miniszter elmulasztotta az alapító okiratok módosítását, valamint elmaradt a szükséges vagyonkezelési szerződések megkötése is.
  • A gyermekvédelmi feladatok nyomon követése az ellenőrzött időszakban nem volt biztosított, mivel sem a központi, sem az önkormányzati fenntartók nem alakítottak ki teljesítményértékelési célokat, mutatókat és határidőket, illetve az esetenként rögzített feladatok teljesítését sem követték nyomon.

Az ÁSZ jelezte a hiányosságokat az érintett megyei kormányhivatalok felé, valamint figyelemfelhívó levéllel fordult az ellenőrzött önkormányzatok polgármestereihez és az SZGYF főigazgatójához.

A jelzőrendszert fejleszti a kormány 

Éppen a rendszerkritikus ÁSZ-jelentésről szóló sajtótájékoztató napján jelentette be az EMMI, hogy több mint kétmilliárd forintból modellkísérleti programot indítanak a gyermekjóléti szolgálatok szociális segítő tevékenységének fejlesztésére.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt mondta, hogy jövő szeptembertől kötelező feladat lesz az óvodai és iskolai segítő tevékenység megszervezése az ország 197 járásában. A most induló kísérleti program keretében 48 gyermekjóléti központ 20-40 millió forintos támogatásból 12 hónapon keresztül felkészíti az említett intézményeket az új feladatra, amire a kormány jövő szeptembertől 5,6 milliárd forintot biztosít évente. Ezzel másfélszeresére nő a család- és gyermekjóléti szolgáltatások jelenleg 11 milliárd forintos központi forrása az államtitkár szerint.

Czibere azt mondja, a program arra való, hogy a szolgálatok időben feltárják és kiszűrjék a gyermekek biztonságát veszélyeztető körülményeket, a bántalmazást, elhanyagolást, és megelőzhető legyen a gyermek kiemelése a családból.