Kövér László: Brüsszel ugyanolyan érzéketlen, mint az Osztrák-Magyar Monarchia

Kossuth Lajos példája irányt tud mutatni a 21. század magyarjainak is - mondta Kövér László Országgyűlés elnöke csütörtökön Pápán.

Kövér László a Kossuth Lajos születésének 215., pápai díszpolgárrá választásának 130. és az ottani Kossuth utca elnevezésének 125. évfordulójára emlékező ünnepi rendezvényen mondott beszédet. A rendezvényen a házelnökből az MTI tudósítása alapján előbújt a történelemtanár, és több párhuzamos is vont a múlt és a jelenkor eseményei, szereplői között.

Néhány megjegyzés Kövértől:

• A részekre szakadt ország államszervezeti, területi, társadalmi és lelki egységének helyreállítása vezérelte a nemzete iránt felelős magyar politika legjobbjait Mohács után, ez adott erőt és célt Rákóczi szabadságharcának, ezt valósították meg rövid történelmi időre "vérrel és könnyel megszentelve" Kossuthék, ezért küzdöttek az 1956-os barikádokon szabadságharcosaink és 1990-ben ez adott erőt, hogy egy kedvező világpolitikai helyzetben demokratikus és békés úton újjáteremtsük a szabad és független magyar államot.
• Jövőre lesz 170 éve annak, hogy Kossuth pénzügyminiszterként az önálló magyar pénzkibocsátással függetlenséget teremtett Magyarországnak és egyben a magyar szabadságharc pénzügyi fedezetét is megteremtette. Emellett idén van a 150 évfordulója a kiegyezésnek is - emlékeztetett, hozzátéve: "ha Deák húsvéti cikke a tézis és Kossuth Cassandra levele az antitézis, akkor nekünk, az utókor magyarjainak a feladatunk, hogy megteremtsük magunk számára a szükséges és helyes történelmi szintézist".
• Annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének legfőbb oka a császári udvar, a birodalmi bürokrácia és a pénzügyi vezető réteg érzéketlensége és értetlensége volt, amellyel a feltörekvő nemzeti közösségek önrendelkezési vágyához és törekvéseihez viszonyult. Ehhez "hasonló érzéketlenséget és értetlenséget tapasztalunk az egyre inkább birodalmi központként viselkedő Brüsszelből" - jelentette ki.
• A házelnök beszélt Kossuth 1862-ben kidolgozott tervéről a Dunai Konföderációról is, mely a Duna-tájon élő államok egyenrangú szövetségét javasolta, és sok vonatkozásban a nemzetállamok egyenrangú együttműködésén alapuló Európai Unió történelmi előképének is tekinthető. Hozzátette: "meggyőződésünk, hogy a független és egyenrangú nemzeti államok szükségszerű és szoros európai együttműködésének kossuthi gondolata a 21. században is az egyetlen járható út nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa és az Európai Unió számára is".

A házelnök köszöntője után Kossuth és kora címmel kiállítás nyílt a városházán, majd koszorút helyeztek el a Kossuth-szobornál és leleplezték az emléktáblát, amelyet a hármas évforduló alkalmából állítottak.