Hedvig
7 °C
23 °C

Későn kezdett ömleni a pénz a magyar egészségügybe

DBZOL20150806009
2017.09.27. 10:59
Százmilliárdokat tol a kormány 2015 óta az egészségügybe, mégis elképzelhető, hogy három év múlva már egymillió embernek nem lesz háziorvos a közelében. Hiába ugyanis a beinduló béremelés: az utóbbi tíz évben a főváros költségvetésének hatszorosával egyenértékű pénz tűnt el az ágazatból, ez pedig már a halálozási adatokon is meglátszik. Az Abcúg cikke.

Egészségügy és szociális biztonság – az utóbbi másfél év felmérései szerint a magyarok ezen a két területen látják a legtöbb problémát az országban. Ezzel az ország egy szűk csoportba került, az Európai Unió lakói ugyanis jellemzően a munkanélküliséget tartják az országuk legnagyobb problémájának. Magyarországon ugyanakkor már másfél éve az egészségügy helyzete vezeti a listát.

A számok mögé nézve ez nem is csoda: az elmúlt években még a szomszédokhoz képest is elképesztően keveset költ az ország egészségügyre, és hiába kezdte el tavaly a kormány önteni a pénzt az ágazatba, a szakmabeliek szerint ezzel jócskán elkéstek.

1836 milliárd forint tűnt el az egészségügyből

Augusztus végén Egészségügy 5 dimenzióban címmel tartottak konferenciát egészségügyi kutatók, orvosok, kórházigazgatók részvételével Budapesten. Egy sor egészségügyi szakmai kérdésről volt szó, a hazai egészségügyi rendszer finanszírozására viszont több előadó is kitért.

Orosz Éva, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára kerek perec azt mondta, tragikus mértékben csökkentek az egészségügyi kiadások az elmúlt tíz évben Magyarországon, ez pedig már a halálozási adatokon is látszik.

Orosz alapgondolata az volt, hogy hiába történt az elmúlt tíz évben a gazdasági növekedést megrogyasztó válság, és hiába kezdett el a kormány végül pénzt pumpálni az egészségügyi rendszerbe, a forráshiány egyértelműen a politikai-gazdasági döntéshozók felelőssége. Ez pedig remekül látszik, ha Magyarország egészségügyi mutatóit összehasonlítjuk a hasonló társadalmi-gazdasági helyzetből induló szomszédos országok helyzetével.

Az alábbi grafikonon a magyar GDP egy főre jutó alakulása látható. (Világoslilával a cseh, barnával a szlovák, világoskékkel a lengyel, pirossal a magyar, sötétlilával a román, sötétkékkel a bolgár állam GDP-je látható.

37183346166 98afa424a2 b
Fotó: Orosz Éva előadása

Ezen látszik, hogy a magyar mutatót a szlovák, de még a sokkal lentebbről induló lengyel állam is megelőzi. “Magyarország stagnál, a többieket pedig a dinamikus felzárkózás jellemzi” – mondta Orosz. Ez azonban még nem mond semmit az egészségügy helyzetéről, az a következő grafikonon látszik.

37201205282 25ec31642f b
Fotó: Orosz Éva előadása

A kék vonal itt a magyar GDP-t jelöli, a piros pedig az egészségügyi alap kiadásait. “A kék és piros vonal közötti grafikus eltérés érzékelteti a forráskivonást az egészségügyből” – magyarázta Orosz. E szerint, tavaly az egészségügyi kiadások közel 24 százalékkal voltak azalatt a szint alatt, ahol egyébként a gazdaság állapotát figyelembe véve lenniük kellett volna. Ez a 24 százalékos mínusz is csak úgy tudott összejönni, hogy a kormány 2012 óta mérsékelten, 2015 óta pedig durván elkezdte önteni a pénzt a magyar egészségügybe.

Ennek ellenére 2007 és 2016 között 1836 milliárd forint tűnt el az egészségügyből (összehasonlításképpen, Budapest éves költségvetése közel 300 milliárd forint). “Ilyet nem találunk egyetlen európai országban se. Ez tragikus, botrányos, mindenki vérmérsékletének megfelelően beszélhet erről” – mondta Orosz Éva.

A következő grafikonon az látszik, hogyan alakultak az egészségügyi kiadások a V4 országokban a rendszerváltás óta, egy főre számolva.

36560499563 6bafcbbdbe b
Fotó: Orosz Éva előadása

Ebből látszik, hogy hiába indult Magyarország a szomszédos országokkal hasonló helyzetből, Szlovákiában és Csehországban jóval többet költ az állam az egyes emberek egészségére, Lengyelország pedig nagy hátrányból hozta be Magyarországot.

Magyarország sereghajtó a kezelhető betegségek kezelésében

Orosz Éva szerint az egészségügyi felzárkózás elmaradása emberéletekben is mérhető. A negyven éves korban várható élettartam például hiába nőtt a rendszerváltás óta, közel sem nőtt olyan mértékben, mint a szomszédos országok esetében.

Sőt, Magyarország Romániával és Bulgáriával került egy csoportba, miközben Csehország és Lengyelország elhúzott. Ez a következő grafikonon látszik.

Várható élettartam
Infogram

A várható élettartamnál sokkal közvetlenebb módon is megmutatkozik a felzárkózás elmaradása. Orosz Éva szerint a 15 legfejlettebb uniós ország átlagának két és félszerese a magyar halálozási ráta azokban az esetekben, amikor egyébként egy orvosilag kezelhető betegségben hal meg a beteg (egy 2013-as adat szerint). Ezzel pedig Magyaroszág sereghajtó a V4-ek országai körében is.

A rendszerváltáskor kezdődő felzárkózási kísérlet kudarca látszik ezekből az adatokból. Pedig ez nem volt törvényszerű, nem a közepes fejlettségből adódik, hanem a politikának tudható be

– mondta Orosz Éva.

Egyelőre hiába öntik a pénzt az egészségügybe

A konferencia több felszólalója azt mondta, látható, hogy a kormány az utóbbi időben komolyabban veszi az egészségügy problémáit, és elkezdett pénzt pumpálni az ágazatba. Például megemelték az egészségügyi szakdolgozók fizetését, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár pedig kétszázmilliárd forintos további emelést ígért 2018-ra.

“Ez nyilvánvalóan nem mondható jelentéktelennek” – mondta a tavalyi bérmegállapodásról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy súlyos késésben van ezzel a kormány. Egyrészt, szerinte azok a szakemberek, akik az alacsony fizetésük miatt el akarták hagyni az országot, már nagyrészt elmentek, másrészt pedig az egészségügyi személyzet “belső migrációja” épphogy fokozódik, azaz egyre többen hagyják ott a kórházi állásukat egy magánegészségügyi praxisért. Eközben pedig:

  • Sem a háziorvosi, sem a fogászati praxisok nem jönnek ki abból a pénzből, amelyet a praxisuk üzemeltetésével keresnek.
  • A kórházakban dolgozó műszaki és gazdasági személyzetet éppen most csábítja el a versenyszféra, az ottani munkaerőhiány ugyanis felhajtja a béreket.

Hasonló problémákról beszélt Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese is. Szerinte hiába növekedett harminc százalékkal az utóbbi hét évben a háziorvosi praxisok finanszírozása, így is körülbelül 350 betöltetlen praxis van az országban, a legtöbbjük ráadásul tartósan üres. Ez a szám pedig csak nőni fog, a magyar háziorvosok több mint harmada ugyanis nyugdíj előtt áll. Így akár az is előfordulhat, hogy 2020-ra egymillió embernek nem lesz háziorvosa.

Alig van hatása a béremelésnek pedig az ágazat dolgozói az utóbbi két év alatt csaknem harminc százalékos bruttó jövedelemnövekedést könyvelhettek el. Lehet látni, hogy nagyobb arányban maradnak itt, mint mennek el. Attól tartok, hogy kevésbé, visszajönni meg még annyira sem fognak

– mondta Sinkó.

Borítókép: Balogh Zoltán / MTI.

Ebben a cikkben összeszedtünk néhány más fontos területet is, és megnéztük, mennyi pénzt költött az ország az elmúlt húsz évben az egészségügyön kívül oktatásra és szociális ellátásra is.