Vendel
6 °C
21 °C

Túlterheltek a védőnők az új rendszer miatt

2017.10.02. 10:12
Szeptembertől kétszer gyakrabban kell a védőnőhöz státuszvizsgálatra vinni a két év alatti gyereket. A most elindult koragyermekkori program célja ugyan nagyon nemes: minél előbb kiszűrni a fejlődési rendellenességeket, csak éppen utána nincs hova fejlesztésre vinni a gyereket, és a védőnők nyakába is elképesztő papírmunka szakadt. Új kötelező feladat van, a beígért informatikai rendszer viszont nem működik, a folyamatos adminisztráció pedig a családlátogatástól veszi el az időt. Az Abcúg cikke.

Több év csúszás után először idén januárra ígérték, de végül szeptembertől kell a védőnőknek kötelezően rácsatlakozniuk arra az uniós pénzből megvalósuló kora gyermekkori programra, aminek lényege, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók, illetve maguk a szülők is, minél korábban észrevegyék, ha bármi gond van a gyerek fejlődésével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy dupla annyiszor kell a szülőknek a gyerekükkel megjelenni a védőnőnél vizsgálaton, mint korábban. A program rengeteg plusz terhet ró a védőnőkre, ráadásul fájóan hiányzik a beígért új informatikai rendszer (EVIR), ami nagyban megkönnyítené az információáramlást a védőnő, a háziorvos és a szülő között. A szoftver azonban a megkérdezett védőnők szerint egyelőre mindent csinál, csak nem működik, így marad a papírra írogatás, a fénymásolás és az állandó nyomtatás.

A közel negyven éve a pályán levő, Zalalövőn dolgozó Takácsné Nagy Ágnes azt mondja, egyre inkább érzi, hogy réges-rég nem azt csinálja, amiért ezt a hivatást annak idején választotta. Ebben a szakmában dolgozva empatikusnak kell lenni, a védőnő nem lehet morcos a szülőkkel vagy a gyerekkel, de ezt elég nehéz a mindennapokban betartani, úgy, hogy teljesen túlterheltnek érzik magukat. Erre minden okuk meg is van, hiszen a Magyar Védőnők Egyesületének adatai szerint jelenleg mintegy 400 védőnő hiányzik az országból, így nem ritka, hogy egy védőnő több körzetet és iskolákat is visz, helyettesít. Többen részt vesznek a méhnyakszűrésben is, – igaz, az egyelőre önkéntes alapon vállalható – erről itt írt az Abcúg -, nem úgy a koragyerekkori programra csatlakozás, ami szeptembertől viszont kötelező.

Ágnes egész egyszerűen őrületnek írja le, amit mostantól teljesíteniük kell. “A szűrési rendszer megváltozott, eddig a gyereket 1, 3, 6, 12 és 24 hónapos korában néztük meg, kétéves kora után pedig évente, egészen addig, míg iskolába nem ment. Ehhez képest mostantól meg kell vizsgálnunk 1, 2, 3, 4, 6, 9, 12, 15, 18, 24 és 30 hónapos korában, utána szintén évente, amíg el nem kezdi az iskolát. Ha ez hétéves korában következik be, akkor addig” – sorolja.

Ennyi vizsgálathoz értelemszerűen hatalmas mennyiségű adminisztráció is társul, amit egyelőre biztosan papíron kell megtenniük. Ezeken az úgynevezett státuszvizsgálatokon a szülőknek át kell adni egy kérdőívet, és megkérni, hogy töltsék ki. Ha valamit nem ért a szülő, akkor a védőnőnek segítenie kell a kitöltésben, viszont a segítségnyújtás tényét magát is jelezni kell a központi rendszerbe. Amikor a szülő kitölti, a védőnőnek össze kell vetnie a leírtakat a saját tapasztalataival. Ha mást látott a gyereken, mint amit a szülő magától beírt, akkor azt is jeleznie kell. A kéthónapos státuszvizsgálaton például ilyen kérdésekre kell válaszolni, mint, hogy milyen a gyerek fizikális fejlettsége, figyel-e, el tud-e fordulni. A kitöltött lapokból marad egy a szülőnél, egy a védőnőnél, amit a rendszerben is rögzíteni kell.

Ágnesnek jelenleg 140 gondozottja van, iskolai védőnőként is dolgozik, ott 141 gyereket lát el, neki a szeptember eleje egy káosz volt. Kötelező védőoltások, kartonok rendezése, tisztasági vizsgálat, névsorok egyeztetése. “Tegnap elmentem egy családhoz, ahol három gyermek van, és mind a hárman pont beleestek valamelyik státuszvizsgálatba, és oltási kötelezettségük is volt. Reggel háromnegyed nyolctól este fél kilencig az ő papírjaikat gyártottam” – meséli.

A rengeteg papírmunka és a státuszvizsgálatok megemelt száma ráadásul egy nagyon fontos védőnői feladattól, a családlátogatástól veszi el az időt. Nagyon fontos lenne, hogy a gyerek saját közegében legyen, hiszen ott tudják igazán megállapítani a védőnők, hogyan is érzi magát a gyerek, nem pedig a rendelőben.

Csordás Ágnes, a MAVE elnöke az Abcúgnak azt mondta, az informatikai rendszer nagyban megkönnyítené mind a szülők, mind a védőnők dolgát. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a szülők a kérdőíveket az ügyfélkapun keresztül tudják kitölteni, ez pedig automatikusan megjelenne a védőnői rendszerben is.

Tóth Tímea Verpeléten dolgozik védőnőként, az elmúlt lassan két hétben már ő is elkezdte az új státuszvizsgálatokat. Ő nem csak a rengeteg papírmunkában látja a problémát, de szerinte a szülőkkel is meg kell majd értetni, el kell fogadtatni velük, hogy miért kell a korábbiaknál jóval sűrűbben a rendelőbe vinni a gyereküket. A kérdőívek kitöltése miatt másfélszer tovább tartanak a tanácsadási órák, mint korábban. Náluk ráadásul a rendelőben nincs is fénymásoló, így Tímea igyekszik előre készülni, és annyi kérdőívet kinyomtatni egyszerre, hogy ne legyen ezzel gond. “A múlt hétvégém azzal telt, hogy otthon próbáltam tömöríteni ezeket a nyomtatványokat, hogy minél kevesebbet kelljen nyomtatni, kevesebb papír fogyjon” – mesélte. Az új program miatt ő sem férne bele a nyolcórás munkaidőbe, csak úgy tudja elkerülni a midennapos túlórát, ha – Ágneshez hasonlóan – a családlátogatástól veszi el az időt.

Maga a koragyermekkori program célja nagyon nemes, azért hívták életre, hogy ha egy kisbabánál fejlődésbeli visszamaradás van, azt minél előbb észrevegyék. De a probléma az, hogy hiába ismerik fel időben, nincs hova irányítani utána fejlesztésre a gyereket. “Ha elküldöm a korai fejlesztőbe, fél év, egy év, mire egyáltalán időpontot kap, terápiára pedig nem is biztos, hogy tudnak járni, mert mondjuk messze van a család lakhelyétől, vagy a szülők munka mellett nem tudják megoldani. Ha úgy működne a rendszer, hogy én kiszűröm, és utána azonnal fogadják a megfelelő helyen, és azonnal megkezdődhetne a fejlesztés, az szuper lenne. De a gyakorlat sajnos nem ezt mutatja” – mondja Ágnes.

Kerestük az Emmit is, azt kérdeztük tőlük, hogy miért késik az informatikai program működése, mikor várható, hogy használni tudják majd a védőnők. Az írták, az eVir feladata a védőnők munkájának segítése, ezért annak fejlesztése, javítása, felhasználóbaráttá tétele folyamatos a beérkezett észrevételek alapján. A szűrésnek azonban nem feltétele az informatikai felület használata.