Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Egy debrecennyi pénz folyik a feketéző orvosokhoz

2017.10.12. 09:31
Az állami egészségügy egyre több problémával küzd, a magán viszont közben szépen lassan kivirágzik, egy felmérés szerint tavaly majd háromszáz milliárd forintot költöttek a magyarok különböző magánrendelőkben. A fiatalok egyre többet járnak magánorvoshoz, egy évben átlagosan 84 ezer forint marad csak a fogászoknál. Hiába erősödik azonban a piac, már most nagy problémát okoz, hogy közel százmilliárd forint feketéző orvosok zsebébe megy. Az Abcúg cikke.

Hiába tol százmilliárdokat a kormány 2015 óta az egészségügybe, az ágazat súlyos problémákkal küzd: a béremelés megkésett, a szakemberek jelentős része külföldön próbál szerencsét, lassan kihalnak a háziorvosok, és egyre több az olyan elhalálozás, ahol a beteget megfelelő egészségügyi háttérrel meg lehetett volna menteni (minderről ebben a cikkükben olvashat).

Az állami egészségügyi rendszerek azonban mindezeken túl is nagy nyomás alatt állnak:

  • Egyre inkább öregedik a társadalom, azaz az egészségügynek egyre több, a növekvő élettartam miatt egyre hosszabb életű, viszont egyre betegebb embert kell ellátnia.
  • Közben csökken a járulékfizetők száma, így az államnak egyre több pénzt kell fordítani az egészre, ha tartani akarja a színvonalat.
  • Ráadásul sok esetben az állami ellátás átláthatatlanul keveredik a magánellátással: a betegek egy jelentős része hálapénzt fizet a TB-s ellátásokban is, egyes orvosok pedig a magánpraxisukban is az állami erőforrásokat használják.

Miközben az állami egészségügy egyre több problémával szembesül, mellette szép lassan kivirágzik a magánegészségügyi rendszer. Az emberek egyre több pénzt költenek a magánorvosokra, és már olyan rendeléseket is egyre nagyobb arányban vesznek igénybe, amelyekért korábban az SZTK-ba jártak. Mennyi pénz vándorol a magánszolgáltatókhoz, és mindezek ellenére miért van az, hogy egyelőre mégsem örülnek?

A fővárosiak fele jár magánrendelőbe

Idén áprilisban Primus néven új egyesület jött létre, amelyet tizenkét magánegészségügyi szolgáltató alapított. Köztük van például a Budai Egészségközpont vagy a Róbert Károly Magánkórház. Ők együttesen 440 ezer orvos-beteg találkozót bonyolítanak le évente, 3300 egészségügyi szakembert foglalkoztatnak, és közel 25 milliárd forintra tehető az éves árbevételük. Ezzel a magánegészségügyi piac legnagyobb szolgáltatóinak számítanak.

Az egyesületet azért hozták létre, mert szerintük a magyar magánegészségügy se nem elég átlátható, se nem elég fehér, és szeretnék, ha az ágazat a jövőben etikusabban működne. Első lépésként a Szinapszis Kft segítségével összeszedték, mit lehet tudni most a Magyarországon működő magánegészségügyi szolgáltatókról.

Egyrészt azt, hogy egyre több pénz ömlik a zsebükbe. Ha mindent egybeveszünk (magánbiztosítók, magánrendelők, gyógyszerköltések és a hálapénz), akkor tavaly 900 milliárd forint áramlott a magánegészségügyi szférába.

A tendencia így néz ki grafikonon:

Magánegészségügyi kiadások alakulása
Infogram

Ennek az irdatlan pénznek csak egy része áramlik a magánrendelőkhöz, de az sem kevés. A Szinapszis Kft. utánaszámolt, és egy 2016-os felmérésük szerint országosan közel háromszáz milliárd forintot költhettek el magánrendelőkben (fontos tudni, hogy a cég alapvetően csak Budapestet és környékét mérte, majd az ott kapott eredmények alapján becsülte meg az országos értéket).

A budapesti adatokból azonban jól látszik, hogy egyre többen keresnek fel a kórházak helyett magánrendelőket. 2014-ben a fővárosiaknak még csupán a 49 százaléka vette igénybe magánszolgáltatást, tavaly azonban már a 60 százaléka. Ez a szám pedig már csak azért is növekedni fog, mert az adatokból az is látszik, hogy az idősek kevésbé, a fiatalok viszont sokkal inkább járnak magánrendelőkbe. Sőt, a családosok is gyakrabban veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat, mint a gyermektelenek.

A felmérést készítő Szinapszis Kft. kutatási igazgatója meg is indokolta, miért egyre népszerűbbek a magánszolgáltatások:

  • A betegek időt takarítanak meg velük, ugyanis gyorsabban sorra kerülnek.
  • Az orvos sokkal segítőkészebb, például elmagyarázza a betegeknek, hogy mi is történik velük, sőt, a betegek még kérdéseket is feltehetnek.
  • Magasabb színvonalú szolgáltatást kapnak.

A szülészet-nőgyógyászat vagy a fogászat még mindig népszerű, de például kardiológiai vagy fül-orr-gégészeti vizsgálatokra is egyre többet járnak a magyarok magánrendelőbe. Az is jól látszik az adatokból, hogy melyik az egészségügynek az a területe, amelyet egyre inkább lefed a magánszektor: a szakorvosi ellátosok a magánúton történő igénybevételek közel felét teszik ki. Ezzel szemben a fekvőbetegellátás alig a két százalékát (a két szám közti hatalmas különbséget valószínűleg az adja, hogy a fekvőbetegellátások költségei nagyságrendekkel magasabbak, így a komolyabb problémáikkal a betegek még mindig a állami egészségügyi rendszert keresik fel). A szakorvosi ellátások mellett pedig népszerűek még a különböző magándiagnosztikai ellátások, illetve a sebészeti ellátások.

Alkalmanként a legnagyobb összeget (átlagosan mintegy 17 ezer forintot) a fogorvosnál hagyják a betegek, ez éves szinten fejenként 84 ezer forint kiadást jelent. Ezt követi a nőgyógyász, amely alkalmankénti átlagosan 11 ezer forint, éves szinten 37 ezer forint kiadást jelent.

Százmilliárd megy a feketegazdaságba

A felmérés azt is megmutatta, hogy egy rengeteg szereplős piacról van szó: országszerte többezer praxisközösség és lakásrendelő működhet. Az olyan nagy költségvetéssel működő szereplők, mint például a magánkórházak pedig mindössze a piaci árbevétel 10-15 százalékát adják. Mármint a legális piac 15 százalékát.

A Primus Egyesület szerint ugyanis az ágazatban lévő kisebb szereplők nagyon egyenletlen szolgáltatásokat nyújtanak, a piac egy meghatározó szegmense pedig egyenesen feketén dolgozik, számlaadás és mindenféle betegjogi garancia nélkül. Meg is kérték a Szinapszis Kft.-t, hogy becsüljék meg, mennyi pénz áramlik a feketén működő lakásrendelőkhöz. A cég ezt végül úgy csinálta, hogy összehasonlította, hogy mekkora a különbség a Budapest-környéki lakosság körében végzett felmérésük, és a TEÁOR-számok alapján leszűrt leadózott árbevételi adatok között.

Végül arra jutottak, hogy Budapesten és Pest megyében 54 milliárd forintos luk van a felmért kiadások és az adózott árbevétel között éves szinten, ez pedig az egész országra felbecsülve azt jelenti, hogy évi közel százmilliárd forintot költhet el a lakosság a szürkezónában működő lakásrendelőkben.

Ez az összeg nagyságrendileg Debrecen és Szeged 2017-es költségvetésének felel meg – áll az egyesület közleményében.

Leitner György, a Primus ügyvezetője szerint ezek a rendelők nem adnak számlát, így adót sem fizetnek, emiatt pedig nem is számonkérhetőek, azaz betegbiztonsági kockázatot jelentenek. Azt azért hangsúlyozta, hogy a kisebb praxisok nem nyújtanak törvényszerűen rosszabb szolgáltatást, a feketén működő rendelők miatt azonban az állam jelentős pénzt bukik, a betegek számára pedig garanciális kockázatot jelentenek.

Az egyesület éppen ezek miatt azt javasolja a kormánynak, hogy vezessék be az online, közvetlenül a NAV-hoz bekötött pénztárgépeket az egészségügyi ágazatban is, az ÁNTSZ pedig hajtson végre ellenőrzéseket ezeknél a rendelőknél. Az egyesület pedig létre kíván hozni egy védjegyet, amelyet csak a transzparensen és tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg.