Vendel
5 °C
20 °C

Orbán: Az egész világon ostrom alatt állnak a keresztények

2017.10.12. 10:36
Miután Orbán Viktor a keresztényüldözésekről tartott beszédében leszögezte, hogy nem Európáról, hanem a közel-keleti keresztényekről akar beszélni, húsz percen keresztül ostorozta a „keresztény gyökereit megtagadó” Európát és annak politikusait.

A miniszterelnök Budapesten, a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra elnevezésű, a keresztényüldözésről szóló konferencián beszélt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által szervezett konferencián a magyar kormányon és több európai intézményen kívül egy sor keresztény egyház is képviseltette magát – köztük olyan, a Közel-Keleten üldözést elszenvedő felekezetek képviselői, mint például babiloni káld katolikus egyház vagy az antióchiai szír ortodox egyház.

Orbán azt mondta, hogy Európában is keresztényüldözés folyik, de „szellemi, rafinált módszerekkel”.

Ez kétségkívül fájdalmas, de nem mérhető össze a keresztény testvéreink által elszenvedett üldöztetéssel Afrikában és a Közel-Keleten.

A miniszterelnök leszögezte: a keresztény politikusokat összeköti – Ezékiel próféta szavával – az „őrálló felelőssége”. Ráadásul a magyaroknak számos alkalommal kellett harcolniuk azért, hogy megmaradhassanak kereszténynek és magyarnak, védték a keresztény Európát, a második világháború után pedig sokan megtapasztalhatták, milyen is hitvalló keresztényként élni a kommunista elnyomás alatt.

Orbán a felelősség egyik formájaként nevezte meg azt, hogy „a körülöttünk zajló eseményeket nevén kell nevezni”,

ki kell szabadítani az emberi jogi szómágia béklyóiból.

Ez a nevén nevezendő esemény pedig nem más, mint hogy

a keresztények a világ minden táján ostromlott közösségben élnek.

Világszerte több mint 200 millió keresztényt fenyeget üldöztetés, és ma öt, üldözést elszenvedő emberből négy keresztény. Ennek ellenére Orbán szerint „nagyítóval kell keresni a keresztények üldözését elítélő nyilatkozatokat” - ez egyébként nem igaz, a brit parlament felsőháza például egész vitanapot szentelt a kérdésnek - , ugyanis Európa megtagadta keresztény gyökereit.

Európa vezetőinek egy része a migránsok befogadásával olyan kevert társadalmat akarnak létrehozni, ami teljesen megváltoztatná „etnikai-kulturális arculatát” és vele együtt keresztény jellegét.

Orbán a magyar kormány érdemeit abban domborította ki, hogy nem veszi igénybe a bejáratott nemzetközi csatornákat, hanem közvetlenül a keresztény egyházakhoz juttatja el a segítséget.

Pontosan a fordítottját tesszük, mint Európa. Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni. Cselekedjük az erényeket, és nem beszélünk róla. Így elkerüljük, hogy számításból cselekedjük a jót.

A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a magyar gyakorlat több ország számára is példává válik a szíriai vagy iraki iskolaépítési projektekben, és az üldözött felekezetek tagjainak biztosított ösztöndíjprogramban. Leszögezte: Magyarország azt szeretné, hogy a keresztények minél előbb vissza tudjanak térni arra a földre, ahol őseik évszázadokon keresztül éltek.

A magyar kormány: szimpatikus kormány

A konferencia Veres András katolikus püspök által tartott bevezetőjét nem elsősorban a közel-keleti keresztények szenvedése miatti együttérzés, hanem az önsajnálat lengte be. A Püspöki Konferencia elnöke szerint ugyanis a „történelmi tapasztalatok alapján” a demokrácia és vallásszabadság égisze alatt gyakorolt vallási kritika és gyúnyolódás”, a média összehangolt támadása” végső soron Európában is egy új keresztényüldözéshez fog vezetni. Bogárdi Szabó István, a Református Lelkészi Zsinat elnöke kevésbé próbált aktualizálni, az ő fő üzenete inkább az volt, keresztet elrejteni kívánókat” is imádságra kell hívni. De azért konklúzióként leszögezte:

Magyarország kormánya szimpatikus kormány, mert együtt tud szenvedni a szenvedőkkel.

Balog Zoltán miniszter pedig arra gondolt, amikor egyszer a szír ortodox pátriárka Van-e jövője a keresztényeknek a Közel-Keleten? című előadását hallgatta, hogy

van-e jövője a kereszténységnek Európában?

A konferenciát szervező Emmi vezetője hosszasan ostorozta a lelki-szellemi kiüresedést, és vállaltan keresztény embertől meglepő módon azt is elmondta, hogy a közel-keleti keresztények szenvedésén keresztül lehet megújítani a keresztény Európa alapjait”.

Az egyházi-kormányzati bevezetőket magyarországi ösztöndíjjal tanuló külföldiek – egy nigériai, egy iraki  és egy egyiptomi kopt fiatal – beszámolói tarkították, akik egytől egyig személyesen megtapasztalták az elmúlt években fellángoló vallási intoleranciát.

Történelmi fenyegetés a Közel-Keleten

A kormány nemzetközi kutatások alapján már évek óta hangoztatja, hogy a világban vallási üldözést elszenvedők túlnyomó többsége keresztény. Tény, hogy a Közel-Kelet kis túlzással az apostolok óta működő felekezetei a XXI. században komoly üldöztetéseknek vannak kitéve. A 2003-as iraki háború után felizzó síita-szunnita vallásháború, a 2011-es arab tavasz után sok országban megerősödő Muszlim Testvériség, a szíriai polgárháború iszlamista vonala, végül pedig az Iszlám Állam fanatizmusa mind újabb megpróbáltatást jelentett a helyi keresztény közösségeknek Egyiptomtól Szírián át Jemenig és Irakig. De az iszlám országokban általánosságban sem igazán tolerálják a kereszténységet, a legkirívóbb példaként szokás említeni, hogy a keresztény vallásra áttérőket a sária szerint halálbüntetés fenyegeti.

Az észak-iraki üldözéseket, az IS ámokfutásának nyomait az Index tavaly videóriportban is bemutatta:

De talán a vallási üldözés keresztényekre való kihegyezése elfedi azt a másik tényt, hogy

a termékeny félholdon mindenki valamilyen vallási kisebbség tagja, és minden felekezetnek megvannak a maga szörnyű traumái és sérelmei

– a második legnagyobb iszlám irányzat, a síiták identitása nagyrészt egy ilyen traumán, a 680-as karbalai vereségen alapul –, melyek egymásra épülve pörgették túl a gyűlöletet. A vallási alapú tisztogatások és tömeggyilkosságok ma már tudatos stratégiaként jelennek meg. A szíriai és iraki szunniták a síita milíciák és a Hezbollah kegyetlenkedéseit nyögik, Bagdad síita negyedeit hetente rázza meg egy szunnita fanatikus TNT-val megrakott autójának detonációja. És akkor mit szóljanak az olyan egzotikus zárványfelekezetek, mint a jazidik vagy a drúzok? 

Iskolát építünk Irakban

A keresztények 2010-es években tapasztalt, történelmi léptékű szenvedéseinek hatására mindenesetre több országban is megkongatták a vészharangot, a magyar keresztény egyházak is elkezdtek kiemelt figyelmet fordítani a térségre, a magyar kormány pedig tavaly létrehozott egy külön helyettes államtitkárságot „a világban élő, támadásokat elszenvedő keresztény közösségeket segítésére” 3 millió eurós, körülbelül 930 millió forintos költségvetéssel. A Török Tamás diplomata által vezetett helyettes államtitkárság feladatául szabták, hogy kapcsolatot tartson az üldözött keresztény közösségek képviselőivel, menedzselje a támogatási programokat, és felhívja a nemzetközi szervezetek figyelmét a hitük miatt üldöztetést szenvedők ügyére.

Az elmúlt egy év során pedig a Hungary Helps program részeként egymilliárd forintos ráfordítással támogatták egy kurdisztáni iskola felépítését, egy kórház gyógyszerszükségletének fedezését, templomok és egy teljes település, az iraki Tell-Aszkuf városának újjáépítését. Szeptemberben indult egy olyan ösztöndíjprogram is, amellyel a válságövezetekből származó keresztény fiatalok tanulhatnak magyar egyetemeken. Két szír ortodox egyházi vezetőnek pedig a magyar kormány egyenesen magyar állampolgárságot adományozott.

A meghirdetett programok azonban nem úgy vagy nem olyan gyorsan valósultak meg, mint ahogy azt a kormány eltervezte. Ennek jele, hogy az államtitkárság élén Török Tamást idén szeptemberben Azbej Tristan váltotta.