Orsolya
7 °C
17 °C

Megbukott a terrorátvilágításon Orbán kedvenc arab üzletembere

DKOKO20120614010
2017.10.13. 08:15
Kockázatokat tárt fel a Terrorelhárítási Központ, amikor ellenőrizte Jordánia tiszteletbeli konzuljának hátterét. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló Zaid Naffa segítette a körözés alatt álló szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon magyarországi beutazását. Most kiderült: nemcsak Pharaon, de Naffa is magyar állampolgárságot akart. Ekkor ellenőrizte őket több szerv, Naffa pedig megbukott az átvilágításon.

Még mindig tartogat meglepetéseket a Pharaon-ügy. Mint arról már beszámoltunk, Pharaon vízumkérvényének beadása előtt Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja jelezte a külügynek, hogy egy fontos befektető szeretne az országba jönni, majd az ő díszvacsoráján találkozott Orbán Viktor az FBI és az Interpol által körözött szaúdi milliárdossal. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – egyébként hiányosnak tűnő – Pharaon-aktájában nincs információ arról, hogy a csalás, zsarolás és felbujtás miatt körözött, idén januárban elhunyt Pharaon magyar állampolgárságot akart szerezni, viszont egy képviselői kérdésre adott válaszból mégiscsak kiolvasható volt, hogy honosítási, azaz állampolgársági kérelmet nyújtott be. Később kiderült, hogy Pharaon kérelmével kapcsolatos iratok a budapesti kormányhivatalban vannak.

Nemrég Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő betekintett ezekbe az iratokba. Demeter az Indexnek azt mondta: Pharaon honosítási kérelme meglehetősen hiányos. Nem derül ki belőle például az, hogy a magyarul egyébként sem beszélő Pharaon miért akart magyar állampolgár lenni. Az sincs kitöltve a kérelmében, hogy volt-e már büntetve, sőt, a kérelemhez még fényképet sem csatolt a milliárdos, akiről korábban az is kiderült, hogy ujjlenyomata sincs. 

De ez az előzmények ismeretében ez már nem volt meglepő. Az viszont igen, hogy a papírok áttanulmányozásakor kiderült: nem Pharaon volt az egyetlen, aki magyar állampolgárságot akart. Vele együtt összesen kilenc külföldi adott be kérelmet, köztük vendéglátója, Zaid Naffa is, ráadásul mindegyikük ugyanazt a budapesti címet adta meg a kérelmében: a jordániai tiszteletbeli konzulátusként is működő Béla király út 2. B/C-t.  Ez tehát azt jelenti, hogy Naffán keresztül csoportosan igényeltek külföldiek magyar állampolgárságot. 

Naffa egyébként több volt egyszerű vendéglátóként. Ahogy azt már korábban megírtuk, amikor Pharaon a tartózkodási engedélyének meghosszabbítását kérte, akkor nem csatolt be jövedelemigazolást, ellenben azt állította, hogy őt Naffa tartja el. Erről papírja is volt, amit a bevándorlási hivatal simán elfogadott. Pedig életszerűtlen, hogy egy külföldi befektetőt, aki nagy értékű ingatlanokat vett Magyarországon, egy másik magánszemély tart el. De arra jó volt ez a trükk, hogy a pénzmosással gyanúsított üzletember vagyoni helyzete rejtve maradjon a hatóságok előtt. Amikor legutóbb Demeter betekintett az iratokba, újabb furcsaság derült ki. A honosítási kérelem benyújtása után a kormányhivatal megkeresést küldött a rendőrségnek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a Terrorelhárítási Központnak. Ez rutineljárásnak számít. Arról van szó, hogy ilyenkor a megkeresett szervek ellenőrzik a kérelmezők hátterét, és amennyiben kockázatokat tárnak fel velük kapcsolatban, akkor azt jelzik azok felé, akik a honosítási kérelmet elbírálják.

Demeter szerint újjá kellene építeni az ország biztonsági rendszerét

„Ez az ügy ismét bizonyította, hogy az Orbán-kormány lebontotta az ország biztonsági rendszerét” – nyilatkozta az Indexnek Demeter Márta. Az LMP-s képviselő szerint az egyik legfontosabb feladat Magyarország védelmi és biztonsági rendszerének újjáépítése kell legyen 2018 után. „Ki kell vizsgálni minden ügyet, amely az ország biztonságát veszélyeztette. A kizárólag a szűk fideszes személyi és üzleti kör anyagi hasznát szolgáló összefonódásokat fel kell számolni, és minden rendelkezsére álló, törvényes eszközzel fel kell lépni azokkal szemben, akik veszélyt jelentenek hazánk biztonságára" – mondta.

Demeter szerint a fontos állami tisztséget betöltők esetében is le kell folytatni a nemzetbiztonsági ellenőrzést, és végre meg kell teremteni a biztonsági területen a politika és a szakma szétválasztását. „Erős külső kontrollal kell helyreállítani a társadalom bizalmát, független szakmai ellenőrző testület felállításával és a parlamenti kontroll megerősítésével kell garantálni a nemzetbiztonsági szolgálatok politikai befolyásolástól mentes, törvényes és hatékony működését" – mondta a képviselő.

Jóllehet a TEK, a rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal is ellenőrizte Pharaon hátterét, utóbbi, azaz a polgári titkosszolgálat nem adott választ arra, hogy találtak-e bármi kockázatot a milliárdos hátterének feltérképezésekor. Ehelyett a titkosszolgálat a saját eljárásának, azaz Pharaon átvilágításának a felfüggesztését kérte, először 2016 szeptemberéig, majd decemberéig. Az nem derült ki az iratokból, hogy miért akarta az AH felfüggeszteni az eljárást. A rendőrség és a TEK ugyanakkor érdemben válaszolt, közölték, hogy nem találtak kockázatot Pharaonnal kapcsolatban. Ez azért is érdekes, mert Pharaont az Interpol és az FBI is körözte.

Ennél viszont meglepőbb, hogy a Terrorelhárítási Központ mind a kilenc honosítási kérelmet kérő személyt átvilágította, egyiküknél pedig kockázatokat tárt fel: az Orbán Viktorral is jó kapcsolatokat ápoló Zaid Naffánál.

Magyarul a TEK átvilágításán Zaid Naffa megbukott. 

Demeter most azt is megtudta, hogy Pharaon – bár igényelte – végül nem kapta meg a magyar állampolgárságot, 2016. december 16-án Áder János államfő elutasította azt. Nem közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági okokból, hanem azért, mert Pharaonnak nincs meg a nyolcévnyi tartózkodása Magyarországon. Ettől egyébként Áder eltekinthetett volna. 

Bár Zaid Naffa több mint harminc éve aktív üzleti-politikai tevékenységet folytat Magyarországon, csak néhány cikk foglalkozott vele a magyar sajtóban. Keveset tudunk az életéről, ritkán jelenik meg nyilvános eseményeken, nincsenek róla hivatalos életrajzi adatok az interneten. 

A nyolcvanas évek eleje óta Magyarországon élő Naffa család – három fivér és egy nővér – egyébként is jól feküdt az Orbán-kormánynál: Zaid Naffa Jordánia tiszteletbeli konzuljaként működik Magyarországon. Közel került a kormányfőhöz, noha zűrös ügyei, egy aranycsempészési történet miatt korábban az is felmerült, hogy kiutasítják az országból – írtuk róla korábbi portrénkban. A kilencvenes években a Jordan Tours utazási iroda volt érdekeltségében – egy időben tulajdonosa volt Zaid mellett fivére, Oszama is –, később az Aqaba Tourst hozták létre, amely ma már szintén nem létezik, ahogyan például autókereskedéssel foglalkozó vállalkozásuk sem.

Oszama eközben a keleti nyitás zászlóshajójának tekintett Kereskedőház Zrt. arab országokért felelős kereskedelmi igazgatói posztját töltötte be 2013-től 2015-ig. Bár a kereskedőházak mérhető sikert nem hoztak, sőt, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium inkább panaszkodott a párhuzamos, egyeztetések nélküli működésre, a Naffa család iránti bizalom töretlen maradt – ez nem változott, bár a Pharaon-ügy kirobbanása okozhatott némi zavart.

Zaid Naffa 2003-ban lett Jordánia tiszteletbeli konzulja (tb. konzul) Budapesten, azóta töretlenül tartja ezt a pozíciót. A titulus ugyan jól cseng, de hivatalosan nem jelent túl sokat: nem jár hozzá diplomáciai státusz, diplomáciai mentesség, sem misszió, ahogy jogkör és javadalmazás sem. Naffa a szocialista politikai elittel is jó kapcsolatokat ápolt, de 2010 után, a keleti nyitásnak köszönhetően Orbán szinte a keblére emelte. 2014. november végén Szijjártó Péter hazarendelte az Arab Emírségekből a magyar nagykövetet, Jancsi Zoltánt, aki épp csak az előző évben foglalta el pozícióját, és rövid missziója is eredményes volt. Helyére Oszama Naffa, a Magyar Nemzeti Kereskedő Ház arabügyi igazgatója került, akinek semmilyen diplomáciai tapasztalata nem volt. Oszama Naffa kinevezéséből látszott, hogy mekkora, a legfelsőbb szintekről érkező hátszele lehet a Naffa családnak. 

2016-ban Zaid Naffát kétszer is lefotózták, amint Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal és a körözött Ghaith Pharaon jordán ügyvédjével kávézik a Greshem-palota teraszán. Pharaon jordán ügyvédje tulajdonos és ügyvezető volt az összes Pharaon-cégben, amelyek székhelye tavaly októberig Naffa Béla király úti rezidenciáján volt. Az egyik ilyen cég (Pharaon-Kappa) vette meg Tiborcz István érdekeltségétől a Postabank egykori székházát a József Nádor téren, egy másik cégével (Pharaon-Delta) pedig a miniszterelnök szomszédjában vásárolt házat és telket. A jordán ügyvédnek a cégadatbázis szerint Magyarországon csak Pharaon-cégekhez van köze, de külföldön is aktív, például ügyvezető egy panamai offshore-cégben.

Megkerestük a TEK-et, hogy megtudjuk, 2016-ban hány honosítási kérelmezőt világítottak át, és ebből mennyinél tártak fel kockázatot, de a terrorelhárítók nem válaszoltak a megkeresésünkre. 

Ugyanakkor éppen a TEK-en tettek közzé egy tanulmányt, amely a bevándorlók nemzetbiztonsági szűréséről szól. Bár ebben a tanulmányban sincsenek adatok, az eljárást viszonylag részletesen ismerteti a szerző. Eszerint a rendészeti szervek migrációs eljárásokban szakhatóságként olyan ún. szakhatósági állásfoglalást (végzést) küldenek az alapeljáró hatóságnak (a bevándorlási hivatalnak), amelynek során utóbbinak nincs mérlegelési lehetősége. Amennyiben például a TEK terrorelhárítási szempontú kockázatokat derít fel egy kérelmező kapcsán, vagy az AH kémelhárítási jellegű kockázatokat érzékelt, és ezt szakhatósági állásfoglalásában rögzítette, akkor a kérelmet a BMH-nak el kell utasítania. Igaz, ezeket a tanulmány a menedékjogi kérelmekre utalva írja, de értelemszerűen ugyanez a helyzet akkor, ha valakit a honosítási kérelem miatt ellenőriznek ezek a szervek. 

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Zaid Naffa Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja kezet fog a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén 2012. június 14-én. Fotó: MTI/Kollányi Péter)