Orbán: A végén még derűsen fognak élni a magyarok

2017.11.09. 10:54
„Ez az a kép, amit fölrajzoltam önöknek a mai napon.” (Orbán Viktor, 2017. 11. 09.)

A Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülését tartotta a Várkert Bazárban csütörtökön, amin Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntője után Orbán Viktor miniszterelnök beszélt.

Semjén gyorsan belőtte a hangulatot: soha ilyen nemzethűségről nem tettek tanúbizonyságot a diaszpórában élő magyarok, pedig nekik sem volt könnyű, hiszen bárhol is éljenek, ők is a mainstream média nyomása alatt éltek, a politikailag korrekt agymosás áldozatai voltak, mégis egységesen álltak ki Magyarország mellett. Volt, aki a New York Timesba tudott az országot védő cikket írni, míg volt, aki a clevelandi bélyeggyűjtők lapjában tette helyre a dolgokat Magyarországgal kapcsolatban.

Magyarország támadása a tisztelet jele

Semjén után Orbán Viktor tartotta meg valami több mint háromnegyed órás beszédét, amelyben elég nagy átfedések voltak a tavalyi felszólalásával, bár a most elmondottak hangulata kevésbé volt forradalmi. A miniszterelnök azzal kezdte, hogy az elmúlt hat és fél évben 905 ezren nyújtották be állampolgársági kérelmüket, és 870 ezren állampolgári esküt is tettek. Ezért reményeik szerint még idén – talán éppen december 5-re – meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár. Orbán szerint így már egyértelműen európai középállamként határozhatjuk meg magunkat.

Orbán elmondta: szolganemzetek viselkedéséből soha, de szabad nemzetek viselkedéséből előfordul, hogy nemzetközi konfliktusok kerekednek. Majd később arról beszélt, hogy minden diplomáciai tevékenység sikerességének feltétele az, hogy legyen tisztelet. Magyarországnak tiszteletet kell kivívnia, és feltehetjük a kérdést, hogy amikor „ilyen erővel támadnak minket, az minek a jele”.

Az én felfogásomban ez a tisztelet jele

– mondta Orbán, aki szerint csak azokat támadják, akik valami értelmezhető dolgot képviselnek. Még ha vitatják is a migránsokat elutasító politikánkat vagy a szuverenitásunkhoz ragaszkodást, azt legalább vita tárgyává teszik, mondta. Orbán szerint sajátos földrajzi helyzetünkből adódóan ráadásul amikor a saját szabadságunkat védjük, akkor egész Európa szabadságát, sőt a nyugati kultúrát is óvjuk.

Diplomáciai csúcsév

Orbán Viktor sorolta, milyen diplomáciai látogatások voltak az elmúlt egy évben: itt járt a brit, majd idén az orosz elnök, májusban Kínában találkozott az elnökkel, ebben a hónapban a kínai miniszterelnök utazik ide. Magyarország idén átvette a V4-es elnökséget is, illetve a rendszerváltás óta először járt hivatalos látogatáson Magyarországon izraeli miniszterelnök. Orbán utóbbit fontosságát külön kiemelte.

Magyarország a térséget stabilizáló országok közé tartozik

– folytatta a kormányfő, aki szerint megcsináltuk azt a mutatványt, hogy mind az USA, mind Oroszország, Németország, Izrael és Kína Magyarország sikerességében érdekelt.

Külön említette, hogy az osztrák választás is szerencsésen alakult, és a nemsokára megalakuló osztrák kormánnyal könnyedén pendülhet egy húron a magyar kormány. Az ukrán viszonnyal kapcsolatban az elhidegülés szót használta: Orbán szerint Magyarország hiába tett meg mindent a jó kapcsolatokért, és támogatta Ukrajna függetlenségét, valamint az Európai Unióhoz való közeledését, az új ukrán oktatási törvény mégis visszalépést jelent a magyar kisebbség jogait illetően.

Orbántól egyéb ügyekben nem megszokott módon európai sztenderdekre, európai normákra, illetve azok be nem tartására hivatkozva bírálta az ukrán kormányt. Orbán szerint lehet, hogy az ukránok arra hivatkoznak, az új törvény is megfelel valamilyen sztenderdeknek, de ennél fontosabb kérdés, hogy már elért, megszerzett kisebbségi jogokból visszafelé nem lehet lépni, márpedig az a törvény egyértelműen visszalépés.

Senki sem mondhatja, hogy nem lehet megvédeni Európa határait

Orbán szerint az ország eddigi eredményeit meg kell védeni, mert különböző irányból különböző veszélyek fenyegetik, amiből a globalisták vs. nemzetek vitája az egyik. Szerinte Európa úgy döntött, hogy a posztkeresztényi korszakába kíván lépni, ahol a hagyományos, keresztényi alapokon nyugvó nemzetek politikáját felváltja az Európai Egyesült Államok politikája, annak minden szellemi és kulturális következményével. 

Orbán szerint csak innen érthetjük meg, hogy miért szállítanak be európai kultúrán kívüli embereket milliószámra a kontinensre.

Nem lehet baleset, és senki sem mondhatja hogy képtelen lenne Európa megvédeni a határait, ha akarja. Az akarat hiányzik, és nem véletlenül, hanem határozott szándék van mögötte

– mondta. Tehát szándékosan szállítják be az Európától idegen kultúrából érkezőket. Hozzátette: rajtunk, európaiakon kívül ezt senki sem csinálja. Sem Amerika, sem a gazdag arab országok, 

pedig fajtestvéreikről van szó

– mondta a miniszterelnök. Sem Ausztrália, Kína vagy Oroszország. Nem összeesküvés tehát arra gondolni, hogy annak a valaminek, ami csak itt létezik, van magyarázata – és ezt a magyarázatot ő az Európai Egyesült Államokban mint célban látja.

Orbán szerint egyszerű a képlet, két részből áll Európa: a bevándorlóországokból, és azokból, amik nem azok, és nem is akarnak azzá válni. A nem bevándorlóországok nem várják el, hogy megváltozzanak a már bevándorlóországok; cserébe azonban elvárják, hogy fordítva se ragaszkodjanak a változáshoz. A kérdés, hogy sikerül-e együttműködni. Szerinte ebben a vitában egyelőre nem vagyunk sikeresek, és inkább a vita, támadás a meghatározó.

A nemzetek karaktereinek tiszteletben tartásán és elfogadásán áll vagy bukik Európa jövője

– mondta Orbán.

Magyarországon újra él a remény

Orbán a jövő évi választásokról is ejtett két mondatot. Szerinte itt most már nem is pártkérdés lesz 2018, hanem annak a választása, hogy bevándorlóország akarunk-e lenni, vagy meg akarjuk-e őrizni nemzeti hagyományainkat, keresztény gyökereinket. Szabad nemzet akarunk maradni, máskülönben alávetett nemzetté válunk.

A miniszterelnök szerint a felmérésekből az derül ki, hogy Magyarországon, de egész Közép-Európában az emberek azt gondolják, hogy az utánuk jövő nemzedék jobb országban fog élni. Márpedig szerinte a politikában ez a lelki jelenség a legfontosabb. Mert lehet, hogy gazdaságilag jobban áll egy ország, de közben az emberekben a jobb élet reménye már nincs meg, miközben egy szegényebb országban él a remény.

A végén még derűsen is fognak élni a magyarok

– mondta.