Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Törvénysértő volt Ahmed H ítéletének hatályon kívül helyezése

2017.11.14. 09:09

Törvénysértő volt, hogy jogerős ítélet helyett új eljárásra kötelezte a másod fokú bíróság az első fokú bíróságot a terrorizmus vádjával a szegedi bíróság elé állított Ahmed H ügyében - döntött a Kúria kedden.

A Kúriához a Legfőbb Ügyészség fordult a jogorvoslat a törvényesség érdekében eszközével. Ezzel a Legfőbb Ügyészség kezdeményezése ugyan igazolást nyert, de

a Kúria döntése nincs hatással Ahmed H októberben újra indult első fokú tárgyalására.

A budapesti tárgyaláson ugyanakkor Ahmed H is megjelent, de a terrorizmussal vádolt férfinak nem kellett megszólalnia az eljárásban, amelynek ítélethirdetésekor már nem is volt jelen.

A Legfőbb Ügyészség a Kúria szerint tehát joggal vitatta azt, hogy a 2015 szeptemberi, röszkei határnál történt, rendőrök és menedékkérők összecsapásában részt vevő férfi ügyében a másodfokú bíróság nem hozott ítéletet.

A másodfokú bíróság ugyanis 2017 nyarán úgy döntött, hogy az első fokon terrorizmusért elítélt szíriai állampolgárságú 42 éves férfi ügyében az elsőfokú bíróság nem járt el kellő alapossággal, ezért

az ítéletet hatályon kívül helyezte.

A körülményeket feltárta ugyan, a bizonyítékokat összegyűjtötte, de azokat nem mérlegelte megfelelően, ezért a pert újra kell tárgyalni. Ez októberben el is kezdődött Szegeden, ítélet januárban várható.

Jogi következménye nincs annak, ha a Kúria helyt ad az ügyészség által benyújtott, jogorvoslat a törvényesség eszközével hivatkozású kezdeményezésnek, ugyanakkor fontos része lehet a kormányzati retorikai paneleknek, ha azt mutathatja fel az ügyészség, hogy a másodfokú bíróság döntése nem volt szabályos, mert minden bizonyíték a rendelkezésére állt, ezért jogerős ítéletet kellett volna hoznia.(Garázdaságért vagy terrorizmusért - utóbbit szeretné a Legfőbb ügyészség -, enyhébbet vagy súlyosabbat, de jogerős döntést.) 

Újra kell mérlegelni

A tényállás szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.

A másodfokú bíróság szerint az első fokon eljáró, Ahmed H-t tíz év fegyházra elítélő, és Magyarországról kitiltó Szegedi Törvényszék az indoklásból kihagyta, milyen alapon válogatott az ellentmondásos bizonyítékok között, miért fogadta el azokat, amelyek a vádlott bűnösségét támasztották alá, és miért vetett el más, mellette szóló bizonyítékokat. Az ítélőtábla ezért megalapozatlannak találta az ítéletet.

Az most már bizonyos, hogy a választásokig nem születik jogerős ítélet, de felvetődhet, hogy a Kúria döntése, ha jogilag nem is, közvetve mégis hatással lehet Ahmed H jelenleg ismét első fokon zajló perére.

Bírói törvénysértést lát a Kúria

A Legfőbb Ügyészség vitatta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét jogosan minősítette a másodfokú bíróság megalapozatlannak. Legfeljebb részleges megalapozatlanság merülhetett volna fel, ezt a másodfokú bíróság kiküszöbölhette volna saját hatáskörén belül, és így kötelessége lett volna jogerős ítéletet hozni. Ennek elmaradása az ügyészség szerint törvénysértő volt.

Ezt lényegében jóvá hagyta a Kúria is, megjegyezve, hogy a másodfokú bíróság nem is a megalapozatlanságra, hanem az első fokú bíróság ítéletében az indoklás elmaradására hivatkozott, amikor az ítéletet hatályon kívül helyezte. A Kúria szerint ez nem volt elegendő indok arra, hogy jogerős ítélet helyett első fokra utalja vissza a bíróság Ahmed H ügyét.

Az olyan indokolási mulasztás nem terhelte az első bíróságot, amelynek alapján a döntése felülbírálhatatlan lett volna. Hogy a döntés jó vagy rossz az más kérdés, de felülbírálható lett volna” - állt a Kúria döntésének szóbeli indoklásában.

A Kúria ezzel elutasította az Ahmed H-t védő Bárándy Péter érvelését, amely - a másodfokú bíróság döntésével összhangban állva - hangsúlyozta, hogy az első fokú ítéletben olyan jelentős volt az iratellenesség, amely olyan mértékű felülmérlegelést igényelt volna a másodfokú bíróságtól, amelyre az nem jogosult, még akkor sem, ha az iratokban benne vannak a helyes megállapításhoz szükséges adatok.

A volt igazságügyi miniszter az ítélethirdetés előtt az Indexnek elmondta: bárhogy is dönt a Kúria, az semmilyen módon nem lehet hatással az új eljárásra.

A Legfőbb Ügyészség sem vitatta, hogy a Kúria döntése nem befolyásolhatja Ahmed H ügyében az ítélethozatalt, de iránymutató lehet arra nézvést, hogy a másodfokú bíróságok visszafogottabban éljenek az ítéletek hatályon kívül helyezésével a jogerős ítéletek meghozatala helyett. 

2015. szeptembere óta Ahmed H ügyét nem számítva kilenc ügyben fordult a Kúriához a Legfőbb Ügyészség a jogorvoslat a törvényesség eszközével elnevezésű indítvánnyal, nyolc alkalommal ez igazolást is nyert - mondta Fazekas Géza.

A Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint a keddi döntés elvi jelentőségű és iránymutatásul szolgálhat a bíróságoknak arra, hogy a folyamatban lévő ügyekben mielőbb jogerős ítélet szülessen az új eljárások helyett. "A hatályon kívül helyezés az ügy halála" - mondta Fazekas, megjegyezve, hogy az új Btk. alapján bő fél év múlva már szűkebb lesz a másodfokú bíróságok mozgástere a visszautalást illetően - viszont szélesebb a bizonyítási eljárásban -, így mindenképp csökkenni fog az ítéletek hatályon kívül helyezésének száma. A Legfőbb Ügyészség szerint ez gyorsítani fogja a jogerős ítéletek megszületését, az ezt vitatók szerint viszont egyszerűen az első fokú bíróságok helyett a másodfokú bíróságokat fogja leterhelni, gyorsabb ítéletek ettől nem lesznek.

(Borítókép: Bődey János / Index)