185 millió forintos költségvetési csalással végződött az uniós pályázat Szegeden

A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt három férfival szemben, akik a Szegedi Vadaspark területén kialakítandó játszótérre kiírt pályázattal összefüggésben 185 millió forintot csaltak el, írja közleményben az ügyészség.

A Szegedi Vadasparkban 2013-ban adták át a Flamingo nevű új interaktív tájékoztató rendszert és egy játszóteret. A projekt összesen 265 millió forintba került, nagy részét, 185 millió forintot az Európai Unió állta. A csalást lebonyolító cég adta ki Szegeden a Szóda című helyi lapot, ami a választások előtt a szocialisták kellemetlen ügyeivel foglalkozott. A cégvezetőnek van egy olyan bt-je is, ami két trafik koncessziót nyert el. A csalás miatt egy MSZP-s képviselő tett feljelentést.

Hamis számlák, offshore

A vádirat szerint a feljelentett szegedi cég vezetője 2012. októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből sikerült 185 millió forintos támogatást szerezni.

Ezután a pénzt megkapó szegedi cég vezetője vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generál kivitelezésére. A szlovák honosságú cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki off-shore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi székhelyű cég rendelkezésére állt, illetőleg azt az eljárás során ismeretlenül maradt személyek készítették.

A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke az összeg a 15 százaléka volt csak.

Ezután, hogy a bűncselekményből származó pénz eredetét leplezzék valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre. A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, off-shore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel. 

A főügyészség a vádlottak közül a szegedi és a szlovákiai székhelyű cég vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint pénzmosással, míg a liechtensteini székhelyű cég képviseletében magát feltüntető személyt különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolja.