Mit ér egy felvétel egy életveszélyes terepjárós ellen?

Mint arról beszámoltunk: egy száguldó terepjáró vezetője a XVII. kerületi Gyurkovics Tibor Általános Iskola előtti zebránál

1. a szembejövő sávba áttérve,
2. a záróvonalat átlépve,
3. a zebrán átkelő gyalogost éppen átengedő kocsit kerül ki,
   
4. és így majdnem elcsapja a gyalogost (akit ledudál maga elől).

Az esetet rögzítette egy éppen a gyerekét iskolába szállító szülő gépkocsijának menetrögzítő kamerája. 

A felháborodott szülő lapunknak így számolt be az esetről:

Megkerestük a rendőrséget, és rákérdeztünk: hogyan van az, hogy egy súlyos szabálytalanságot rögzítő kamerafelvételt, amelyen jól látszik a rendszám, nem tartanak elég bizonyítéknak ahhoz, hogy nyomozást indítsanak?

A rendőrség sajtóosztálya először több részletet kért az ügyről.

Olvasónk újabb levele alapján megtudhatták, hogy a kamerafelvételt a XVII. kerületi kapitányságra vitték be. Olvasónknak a rendőrségen azt mondták: a videófelvétel kevés ahhoz, hogy eljárást tudjanak indítani. Ezt követően a felvételt az ügyeletes tisztnél hagyták, „aki egyébként nagyon normális volt”. 

A tiszt több emberrel konzultált, és így jutottak arra, hogy nem lehet felhasználni az anyagot a BMW-s ellen

– írta olvasónk, aki hozzátette, hogy a suli, ahol az átkelő van, egy speciális iskola, Down-kórosok, autisták is járnak ide, ezért az eset még felháborítóbb.

A rendőrség sajtóosztálya a részletek birtokában utánanézett az ügynek, és kiderült, hogy „azzal összefüggésben a bejelentőt a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányságáról nem küldték el, hanem a felvételt tőle egy rendőr átvette, és adatait is rögzítették”. 

A felvétel alapján a rendőrkapitányság hivatalból indított szabálysértési eljárást ismeretlen személy ellen. Az eljárás jelenleg folyamatban van, közölték.

Nem eszik olyan forrón a kását

Megkérdeztünk egy autós ügyekkel is foglalkozó jogászt, mit jelent a konkrét ügyben a szabálysértési eljárás. A jogi szakértő alátámasztotta gyanúnkat, hogy a szabálysértési eljárásban valóban nehéz bizonyítékként használni a kamerafelvételt.

Az objektív felelősség elvének bevezetése óta kétféle eljárás indítható a közlekedési szabálytalankodók ellen:

• Közigazgatási eljárás: az objektív felelősség alapján mindegy, ki vezeti a kocsit, megbüntetik a tulajdonost. Nincs vizsgálat vagy meghallgatás.
• Szabálysértési eljárás: itt beidézik a gépjármű tulajdonosát, megkérdezik tőle, hogy ő vezetett-e. Ha azt mondja, hogy nem ő, hanem közeli hozzátartozója volt a sofőr, akit nem kíván megnevezni, akkor lezárják az ügyet.

Közigazgatási eljárásban az erről szóló kormányrendelet szerint az alábbi szabálytalanságokat vizsgálják: gyorshajtás, vasúti átjárón áthaladás, piros lámpán áthajtás, leálló sávon haladás; behajtási tilalom, kötelező haladási irány, korlátozott forgalmú övezetek, elektronikus útdíjjal kapcsolatos szabályok megsértése, védett természeti területen közlekedés engedély nélkül. 

Mivel a záróvonal átlépése, zebrán előzés nincs a felsoroltakban, egyértelműnek látszik, hogy a szabálysértési eljárás kritériumai vonatkoznak rá, tehát a gépkocsi tulajdonosát meghallgatják. A meghallgatás során a tulajdonost semmi nem gátolja abban, hogy letagadja, hogy ő vezetett, vagy megnevezzen bárki mást, ezért a szabálytalankodó megúszhatja az ügyet.

Csakhogy a megkérdezett jogász szerint az is számít, hogy a terepjárós majdnem elütött egy embert a zebrán, ezért ha komolyabban nyomoznak, akkor közúti veszélyeztetés is lehet az ügyből. Eszerint aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rendőrségtől folyamatos tájékoztatást kértünk a nyomozással kapcsolatban.

Mondja el véleményét a Facebook-oldalunkon!