Jól látni, mi mozgatja a Fidesz népszerűségét

A Fidesz népszerűsége nagyjából azon a szinten áll 2017 végén, pár hónappal a következő választások előtt, mint 2014-ben, a legutóbbi győzelme idején. Ám nem egy egyenes vonal köti össze a két népszerűségi eredményt, a Fidesz–KDNP-nek is – mint minden kormányzó erőnek – voltak jobb és rosszabb periódusai.

A közvélemény-kutatók méréseinek átlaga alapján 2014 májusában 36,4 százalékon, idén októberben pedig 33,1 százalékon állt a Fidesz. De 2015 tavaszán vagy 2016 elején jóval kevesebb szavazót mértek a kormánypártnak, volt, hogy 25-26 százalékos szintre süllyedtek.

A kormánypártot a többi ellenzéki párt ebben a ciklusban megközelíteni se tudta, ám ez nem azt jelenti, hogy az ellenzéki mozgások (és nem elsősorban az ellenzéki pártok akcióira kell gondolni) hatástalanok lettek volna. A pártok ebben a ciklusban mért támogatottságát bemutató grafikonunkon jól látszik a Fidesz népszerűségének hullámzása, és ennyi idő elteltével az is jól bemutatható, milyen témák rontják, illetve emelik a Fidesz népszerűségét.

2014-ben három választást is tartottak Magyarországon: az áprilisi parlamenti, a májusi európai parlamenti után október elején az utolsót, az önkormányzati választást. Mindhárom voksoláson tarolt a Fidesz, a népszerűsége szárnyalt, majd utána a hullámvasút tetejéről elég nagy lejtmenetbe indult.

1. Kitiltási ügy és netadó

Az ábrán is szépen látszik az első zuhanás, az októberi 35 után a cégek novemberben már csak 28 százalékot mértek a Fidesznek átlagosan. Ez két párhuzamos eseményre vezethető vissza. Emlékezhetünk, rögtön az önkormányzati választás után robbant ki a kitiltási ügy: kiderült, hogy az Egyesült Államok kormányzati tisztviselőket tiltott ki az országból –  korrupció gyanúja miatt. Az egyik kitiltott nem más volt, mint a NAV, az adóhatóság akkori vezetője Vida Ildikó, aki „tolmácsot kérek” videójával koronázta meg az egész súlyos diplomáciai botrányt.

Egy másik történés szintén erodálta a Fidesz népszerűségét. Miután elterjedt, hogy a kormány az internetadó bevezetésére készül, az addig apolitikus fiatalok is utcára vonultak, és október végén hatalmas, több tízezres tüntetést tartottak Budapesten. 

2. Migránsellenes kampány és kerítés

A Fidesz bő fél évre be is szorult a 25-27 százalékos sávba, és ebből csak 2015 nyarán tudott kijönni. 2015 júliusában még átlagosan 25, augusztusra 29, szeptemberre pedig 31 százalékra kúszott fel a Fidesz. Mi történt? Ha visszakeressük, éppen 2015 júniusában indult az első migránsellenes kormányzati plakátkampány, Orbán Viktor a kerítésépítés mellett döntött a déli határon.

2015 második fele pedig egyértelműen a menekültáradatról szólt, szeptemberben Budapesten is megjelentek már a migránsok, emlékezhetünk a Keleti pályaudvaron látott táborozásra, illetve arra, amikor az autópályán indultak el az osztrák határ felé. Orbán szigorított, szeptember közepétől szigorúbb büntetést kapott minden illegális határátlépő. A dolog hatalmas – nemzetközi szintű – visszhangot váltott ki, de láthatóan erősítette a Fidesz népszerűségét. 

A kormány összekötötte a migrációt a terrorveszéllyel, és a 2015. novemberi párizsi terrortámadás (ekkor lőtték halomra az embereket a Bataclannál) csak alátámasztotta ezt az érvelést. A Fidesz népszerűsége 2015 decemberére ismét 34 százalék lett. 

3. Kockás ing és tüntetés

Majd újabb zuhanás kezdődött 2016 elején. Márciusra megint elvándoltak a visszaszerzett szavazók, majdnem 10 százalékpontot süllyedt a kormánypárt. Nem nehéz megfejteni miért: eltűntek a migránsok, visszatértek a tüntetések.

Két ellenzéki téma ugyanis vitathatatlanul kiszorította a bevándorlást a hírekből: a tanártüntetések és a vasárnapi boltbezárás elleni tiltakozás. Az oktatási helyzetről régóta beszéltek az ellenzéki pártok, 2016 elején viszont már maguk a pedagógusok és iskolák kezdtek el zúgoldóni. A Tanítanék mozgalom folyamatosan szervezte a tüntetéseket, az iskolákban sztrájkok követték egymást – jelentősnek mondható szülői és diáktámogatással –, és kockás inggel jelezhette bárki a szolidaritását. 

Eközben az MSZP is véghez vitte a legnagyobb sikerét a ciklusban: úgy döntött, népszavazással kényszeríti rá a kormányt a kutatások szerint népszerűtlen vasárnapi boltbezárás visszavonására. A téma hónapokig napirenden volt: a népszavazási bohózatok után Nyakó Istvánt a kopaszok akadályozták meg a kérdés leadásában. Bár az MSZP népszerűsége ettől nem tudott kilőni, a dolog láthatóan rontotta a Fidesz népszerűségét. A kormány végül gyorsan visszavonta a boltbezárást, és igyekezett visszatenni a napirendre a számára népszerűséget hozó migránstémát.

4. Kvóta, kvóta, kvóta

A Fidesz meg is fordította a számára kedvezőtlen trendet. A megoldáshoz a kulcsot a kvótaellenes harc és népszavazás adta. 2016 októberére írta ki a köztársasági elnök a kvótaellenes népszavazást, amelyet ugyan az ellenzék döntő többsége bojkottált, és nem is lett érvényes, a Fidesz mégis napirenden tudta tartani a témáját.

Ezután pedig hetekig a népszavazásból következő alkotmánymódosítás lett a téma, amelyet nem sikerült keresztülvinnie a parlamenten a Fidesz–KDNP-nek, de a téma nekik kedvezett. 2016 őszére vissza is kapaszkodott a kormánypárt átlagosan 32 százalékra. 

5. CEU, civilek, majd Soros

Innentől nem láthatunk nagy hullámzást, egyetlen kisebb esés azonban megfigyelhető idén tavasszal. Nem véletlenül, hiszen ez volt az egyetlen időszak, amikor a migrációs témát kitúrta két másik téma a politikai agenda tetejéről: a CEU-tüntetések és a civiltüntetések. Emlékezetes, tavasszal előfordult, hogy minden este fiatalok egy csoportja táborozott az Oktogonon, miután „bajszosszarozva” végigvonult a fél városon.

A CEU és a civilek helyzete – már akkor is volt erről több mérés – főként a városi szavazókat mozgatja meg, ők értették jobban a tiltakozások okát, így nem meglepő, hogy a Fidesz–KDNP népszerűsége országosan azért nem zuhant be ettől a tüntetéshullámtól. És mivel a CEU is megmaradt, a civil szervezetek is működnek, a téma lekerült a napirendről, hogy aztán kezdetét vegye a dübörgő Soros-ellenes kormányzati kampány. Ne is csodálkozzunk tehát, hogy megint 33 százalék körül áll a Fidesz.

A ciklus rövid áttekintése alapján tehát jól látható:

Nem is kérdés tehát, hogy a kormánypárt miért erőlteti ezt a témát, és érthető, hogy saját érdekükben miért nem kapcsolhatnak kisebb sebességi fokozatra 2018 tavaszáig.

(Borítókép: Orbán Viktor a Fidesz nagygyűlésén 2014-ben - fotó Huszti István / Index)