Nem népszerű a határon túliak szavazati joga

Jól érzett rá Gyurcsány Ferenc a közhangulatra, amikor felvetette, hogy az egyszerűsített honosítási eljárásban állampolgárságot kapók magyarországi lakcím híján ne szavazhassanak. A Republikon Intézet felmérése szerint a DK elnökével a lakosság 70 százaléka egyetért, legalábbis, ami a szabályozással kapcsolatos ellenérzéseket illeti. A jog elvételét azonban már kevesebben támogatják – írta a 24.hu.

A Fidesz 2010-es kormányra kerülése után elfogadott törvény alapján egymillió ember kapott állampolgárságot a határon túl élők közül. Ez 1-2 mandátum sorsát döntheti el a 199 fős parlamentben, ami sorsdöntő lehet.

A jogot azonban csak a lakosság 40 százaléka venné el, 31 százalék ellenérzései dacára is meghagyná a jogot, ha már egyszer a kormánytöbbség ezt biztosította.

A lakosság ötöde ért  egyet azzal, hogy a hantáron túli területeken élő, magyar állampolgárságot szerzettek magyarországi állandó lakcím nélkül is szavazhassanak.

A felmérésben meglepő, hogy a Fidesz szavazóinak is csupán 37 százaléka ért egyet a választójog kiterjesztésével – korábban ennek feltétele volt az állampolgárság mellett az állandó magyarországi lakcím is. Sőt, minden negyedik Fidesz-szavazó támogatja, hogy a választójognak ismét előfeltétele legyen a magyarországi lakcím.

Figyelemre méltó, hogy a Jobbik utasítja el legjobban a határon túliak szavazati jogát: 58 százalékuk el is venné ezt a lehetőséget. 

Az egyszerűsített honosítási eljárással eredetileg nem járt volna választójog, épp az állandó lakcím megkövetelése miatt. A törvénymódosítás a Fidesznek kedvezett, mivel az egyszerűsített honosítási eljárást a kormánypárt tette lehetővé, így a legtöbb határon túli – amennyiben élt szavazati jogával – 2014-ben a Fideszre szavazott.