Alkotmánysértő a hazai természetvédelem lefejezése?

A természet- és környezetvédelmet érintő leépítések alkotmányos alapjogokat sértenek. Még a Fidesz saját Alaptörvényéből is világosan levezethető, hogy az államnak van intézményfenntartási kötelezettsége az egészséges környezethez fűződő jog biztosítása érdekében.

- írja közösségi oldalán Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője (Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakció), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke. A politikus pénteki cikkünkre reagált, amiben megírtuk, hogy az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét kirúgták, gyakorlatilag lefejezve ezzel az államit természetvédelmet.

Mint Jávor közölte, mindezek fényében jogorvoslati megoldást keres az alkotmányos alapjogok sérelmének kivizsgálására, és az Európai Bizottsághoz fordul, hogy vizsgálják meg, hogy a magyar környezetvédelmi intézményrendszer kivéreztetése után marad-e lehetőség az uniós szabályok hatékony végrehajtására.

Pénteki cikkünk után több levelet, telefont kaptunk az ügyben. Mint azt az egyik érintett lapunknak elmondta, a helyzet még ennél is súlyosabb, a természetvédelemért felelő helyettes államtitkár alá tartozó természetmegőrzési főosztály és nemzeti parki és tájvédemi főosztály állományának mintegy 80 százalékát érintik a leépítések. Több mint 40 százalékot azonnal kirúgtak, de még egyszer ennyi szakember határozatlan idejű munkaszerződését is megszüntették, és olyan státuszokba helyezték át őket, amelyek betöltői éppen gyesen vannak. Azaz, amikor visszajönnek gyesről, valakinek megint menni kell.

Mint megtudtuk, ilyen óriási leépítési hullám uniós országban soha, sehol nem történt, mindenütt inkább erősítik a természet- és környezetvédelmet. A leépítés az uniós feladatok ellátását is veszélyezteti, ilyen például a Natura2000 éves országjelentés a veszélyeztetett magyar élőhelyekről. Ezt nem tudni, kicsoda, milyen tartalommal tölti majd meg, az uniós vállalások végrehajtásának elmaradása pedig a területre fordítható források megvonásával járhat. Mint informátorunk fogalmazott, az állami természetvédelem gyakorlati megszüntetésével széthullik a kormányszintű képviselet, nem lesz senki, aki fejlesztések, jogszabályok előkészítésénél a területet képviselni tudja majd, és gátat vethet esetleges káros folyamatoknak.

Frissítés: Háborognak a zöld és természetvédő szervezetek

85 zöld és természetvédő szervezet írta alá a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyílt levelét, amelyben kifogásolják, hogy az állami bürokráciacsökkentés az agrárminisztérium teljes állományához képest aránytalanul nagymértékben sújtotta a környezetvédelem területét. A minisztérium részére kirótt 252 fős létszám az egész minisztériumra vetítve 32%-os leépítést írt elő, míg a Környezetügyért Felelős Államtitkárságra közel 50%-os leépítés lett kiróva.

Mint írják, különösen fájdalmas intézkedésnek értékelik ezt, figyelembe véve azt az ágazatot érintő hosszútávú intézkedési sort, melynek következtében a 2010-ben megszüntetett akkor 400 fővel működő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kapacitásai a mai napra az AM Környezetügyért Felelős Államtitkárságán töredékére, hozzávetőlegesen 70 főre csökkennek. 

A természetvédelmi érdekek érvényesítésének kormányzati hiányosságait jól jelzi az is, hogy az elmúlt időszakban több ügyben is (állami tulajdonú Natura 2000 földterületek értékesítése, nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő földterületek Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez történő telepítése) olyan alkotmánybírósági döntések születtek, melyek a természetvédelmi oltalom szintje csökkentésének elkerülésére hívták fel a kormányzat figyelmét.

A környezetvédelmi szakterület aránytalan sújtása a leépítések során azért is különösen váratlan, mert a tiszta profilú környezetügyi államtitkárság megalakulása, a két helyettes államtitkárság és hat főosztály létrehozása azt a szándékot mutatta, hogy a Minisztérium reagál az egyre égetőbb környezetvédelmi kihívásokra, és elkezdte emelni az ágazat súlyát. A napokban végrehajtott súlyos, és más államtitkárságokhoz képest aránytalan leépítés ennek ellenkezőjéről tesz tanúbizonyságot, és a környezet- és természetvédelem központi közigazgatási szervének működésképtelenségét vetíti előre.

Mindez történik akkor, amikor nyilvánvaló, hogy az ágazat feladatai folyamatosan növekednek. Minden, a környezetügy témáját érintő hazai és nemzetközi jelentés azt mutatja, hogy az erőfeszítéseket növelni kell, amelyhez szükséges sokféle eszköz egyike a megfelelő kapacitások biztosítása mind központi, mind helyi szinten. 

Ha egy pillanatig is komolyan gondoljuk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet, amelyeket mind ellenszavazat nélkül fogadott el a Parlament; ha meg akarjuk valósítani az Alaptörvényben rögzített környezeti célokat, mint például a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság vagy a természeti erőforrások védelme; ha meg akarunk felelni a nemzetközi vállalásainknak, legyenek azok az EU stratégiai célkitűzései a területen vagy a nemzetközi egyezmények által előírt célok és feladatok, akkor a környezetügy további megnyirbálása elfogadhatatlan.

– írják.

Frissítés: Reagált a minisztérium

A minisztérium környezetügyi államtitkársága, valamint a szakmai felügyelete alá tartozó háttérintézmények és területi szervek 2208 fős létszámából összesen 60 kolléga álláshelye szűnt meg, áll a tárca közleményében. Ez a sajtóban megjelent számokkal ellentétben mindösszesen 2,7 %-os létszámcsökkenést jelent az államtitkárság vonatkozásában. 

A minisztérium arányítása erősen sántít. Mint fentebb írtuk, a tárca két főosztályának 80%-át bocsájtották el, a természetvédelemért felelő helyettes államtitkár alá tartozó természetmegőrzési főosztály és nemzeti parki és tájvédemi főosztály állományából, mint az állami természetvédelem felső szintjéről. A két osztályon nemhogy 2208-an nem dolgoznak (ez az összes háttérintézmény és összes területi szerv összes dolgozója), hanem százan se. 

(Borítókép: E gy sérült sárgalábú sirályt (Larus michahellis) részesítenek elsősegélyben a mályi madármentő állomáson 2017. július 31-én. Fotó: Komka Péter / MTI)