A kormány dönti el, ki bíráskodhat a kényes ügyekben

DSC 7741
2018.12.12. 12:06
Megszavazta a parlament szerdán a közigazgatási bíróságok felállítását, ami alapvetően új időszámítást jelent a bírósági rendszerben. Ezentúl nem a rendes, hanem a most létrehozott közigazgatási bíróságoknál lehet pert indítani, ha valaki vitatja az adóhivatal, a rendőrség vagy éppen a választási bizottság döntését. Leginkább azért kritizálta az ellenzék a kormányt, mert a miniszter dönthet majd, ki lehet bíró az új rendszerben.

Bár az ellenzék megpróbálta megakadályozni az ülés megkezdését az elnöki pulpitus eltorlaszolásával, végül megkezdődtek a szavazások szerdán az Országgyűlésben. 

A parlamenti képviselők hangos szirénaszó közben döntöttek a közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. A kétharmados többséget igénylő részeket 131 igen, 2 nem, tartózkodás nélkül, az egyszerű többséget igénylő részeket 130 igen, 3 nem szavazattal fogadták el.

Mindez így nézett ki a mai különleges körülmények között:

Zárószavazás a közigazgatási bíróságokról

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy míg eddig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, ezentúl erre egy külön bírósági rendszer lesz.

Az új közigazgatási bíróságokon döntenek majd például adóügyekben, építési ügyekben, és itt mondják ki a végső szót a tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatok kiadásáról.

Vagyis a politikailag kényesnek számító ügyek mind ehhez a szervezethez kerülnek. Hiszen az államigazgatáshoz kapcsolódó kérdések is itt dőlnek majd el.

A rendszer nem új a magyar jogtörténetben, 1949-ig létezett a külön közigazgatási bíráskodás, amíg a kommunista rezsim meg nem szüntette. Abban a rendszerben ugyanis nyilván teljesen értelmetlenné vált a jogorvoslati kérelem a kormányzó hatalom döntéseivel szemben.

A miniszter dönti el, ki lesz a bíró

Mivel a politikailag kényes ügyek itt dőlnek el, nagyon nem mindegy, hogy az ítélkező bírók mennyire függetlenek a kormányzó hatalomtól. Éppen emiatt érte sok kritika a Trócsányi László által benyújtott javaslatot.

Az ellenzék azt kritizálta, hogy a jogvédelem szintje alacsonyabb lesz, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat – a közigazgatási bíráskodást – most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak. A most megszavazott törvény szerint ugyanis a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.

Trócsányi erre korábban azt mondta, hogy a jogszabály

tele van garanciákkal, amelyek éppen a miniszer jogosítványait korlátozzák.

Ilyen például az ügyelosztási rend (vagyis hogy melyik bíróhoz melyik ügy eldöntése kerül), amelybe nem szólhat bele a mindenkori miniszter, ezt szigorúan a bírósági vezetők határozzák meg. Ott pedig minimális lesz szerinte a miniszter mozgástere, hogy ki lehet közigazgatási bíró.

Már csak megszűrt lista kerül a miniszter elé, ahol a jelöltek között minimális a differencia.

Emellett nyilvános lesz a meghallgatás, a miniszternek pedig indokolási kötelezettsége van.

A miniszter a javaslat általános vitájában novemberben azt mondta: törvényjavaslat megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Szerinte a miniszter személyi kérdésekben rendkívül korlátozottan dönthet, minden döntése nyilvánosság előtt zajlik.

A törvény szerint a miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra és ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

Sötét korszak, Fidesz-bíróság

Az ellenzék a következő aggályokat fogalmazta meg a javaslattal kapcsolatban.

  • Staudt Gábor (Jobbik): Szerinte az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatja, hogy a bírósági rendszerben meglévő kiskapukat a kormány és az OBH elnöke kihasználta, ezért ebben a törvényjavaslatban is azt keresik, hogy, melyek azok a rendelkezések, amelyekkel a kabinet visszaélhet, illetve hogy lesz-e olyan erő, hatalom, amely ezt ellenőrizheti. Nem ért egyet a javaslat indoklásában szereplő kitétellel, miszerint a miniszter politikai felelősséget vállal a bíróságok jó működése felett, mert szerinte ez beavatkozást is jelent a bíráskodásba.
  • Varga László (MSZP): Az lesz bíró az új rendszerben, akit az igazságügyi miniszter akar, mégpedig addig, ameddig akarja. Szerinte ebből az következhet, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben a döntéseket, ráadásul a tárcavezető szinte szabadon határozhat a közigazgatási bírósági költségvetésről is. A bírósági szervezetrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat – jelentette ki.
  • Arató Gergely (DK): A törvényjavaslat fő célja, hogy az állam számára fontos, kínos ügyeket kivonja a független bíráskodás hatálya alól, és egy „pártbíróság" hatáskörébe utalja őket. Úgy fogalmazott: ez a javaslat védtelenné teszi a polgárt az állammal szemben, kiszolgáltatottá teszi a jogot a politikával szemben.
  • Keresztes László Lóránt (LMP): A kormány a túlhatalmának" további erősítését akarja elérni a törvényjavaslattal. A magyar jogtörténet sötét időszakát jelenti a változtatás, ha a jelenlegi formájában megvalósul".
  • Szabó Tímea (Párbeszéd): A törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint egy Fidesz-bíróság felállításáról. A kormány nem tudta megindokolni, miért van szükség önálló közigazgatási bíróságokra – mondta. Az ellenzéki politikus politikai bosszút lát a bíróságok felállítása mögött részben a Kúria áprilisi választási döntései, részben az elszámoltatás nyomás született felmentő ítéletek miatt.

Trócsányi László az ellenzéki kifogásokra azt mondta korábban: a javaslatról kikérte a Velencei Bizottság véleményét is, és nyugodt szívvel" áll a kritika elé, mert széles körű nemzetközi jogi összehasonlítást végeztek a törvényjavaslat megalkotása előtt, és a legjobb gyakorlatok átvételére törekedtek.

Patyi András lesz a közigazgatási főbíró?

A törvény 2020-tól lép hatályba. Trócsányi László éppen ezért nevezte 2019-et az átmenet évének nevezte.

  • Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét. A szivárgó hírek szerint erre a posztra Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati egyetem, illetve a Nemzeti Választási Bizottság korábbi vezetője a legesélyesebb. Ő most a Kúrián ítélkezik. A Kúria mostani elnöke, Darák Péter szintén közigazgatási bíró, de ő múlt héten kitért a válasz elől, hogy a mandátuma lejárta után a közigazgatási felsőbíróságon folytatja-e.
  • A nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. 
  • 2018. április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A miniszter szerint a tervezett bírósági szervezeti és közigazgatási eljárási változások miatt kétséges, hogy a szervezet kizárólag az átvett bírókkal működképes lesz. Ennek érdekében még a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása előtt 2019. június 15-ig a betöltetlen álláshelyek felére pályázatot írnak ki.

A most megszavazott törvény alapján feláll a Közigazgatási Felsőbíróság is, amelynek székhelye Esztergomban lesz. (Ez veszi majd át egyebek mellett azokat a hatásköröket, amelyek most a Kúriát illetik.) Trócsányi az esztergomi székhely kiválasztását a város történelmi hagyományaival indokolta, és reményét fejezte ki, hogy a döntéssel segítik a város fejlődését.

(Borítókép: Ellenzéki képviselők fütyülik ki Orbán Viktor miniszterelnököt az Parlamentben 2018. december 12-én. Fotó: Bődey János / Index)