Ezekben a körzetekben izgulhat nagyon a Fidesz

A kutatások alapján a Fidesz a választás nagy esélyese. A számok szerint az abszolút többség megszerzésével sem lehet gondja, a kétharmados többség azonban még kérdés, hogy összejön-e harmadszor is Orbán Viktornak.

199 képviselőt választunk április 8-án, 106-ot egyéni körzetekben, 93-an pedig országos listáról juthatnak be a parlamentbe. Az abszolút többséghez, azaz a kormányalakításhoz 100 képviselővel, a kétharmados többséghez pedig 133 képviselővel kell rendelkezni. Ez utóbbi azért fontos, mert a sarkalatos törvények megszavazásához, az alkotmánymódosításhoz, illetve bizonyos állami vezetők megválasztásához (Kúria, Országos Bírósági Hivatal elnöke, legfőbb ügyész) szükség van kétharmadra.

A Fidesz ebben a ciklusban többször is belefutott abba, hogy nem sikerült keresztülvinnie az akaratát, miután elvesztette a kétharmados többségét. Emlékezhetünk Orbán Viktor alkotmánymódosítására, de akár a plakáttörvényre is, amelyet végül egy feles törvénybe beletuszkolva fogadtak el a képviselők. A Stop Soros javaslatot is csak kétharmaddal lehet elfogadni, ahogy az új alkotmánybírókat is. 

Orbánnak tehát fontos a kétharmad, az ellenzékben pedig egyre több politikus beszél arról, hogy alapvető cél ennek elérését megakadályozni. Úgy számolnak – és mi is utánaszámolhatunk –, hogy az ellenzéknek összesen (tehát a baloldalnak és a Jobbiknak) 40 körzetben kell nyerni, hogy ne legyen a Fidesznek abszolút többsége. És 15-20 választókerületben kell nyerniük, hogy biztosan ne legyen a Fidesznek kétharmada.

Itt persze még van egy bizonytalan tényező. Ha az MSZP–Párbeszéd netán nem éri el a 10 százalékot, és kiesik a parlamentből, az a Fidesznek is hozhat pár pluszmandátumot. És lehet, hogy éppen ez kell majd a Fidesznek a kétharmadhoz. Orbán Viktor tehát nem véletlenül említette meg országértékelőjében az MSZP kiesését.

15-20 választókerület megnyerése, ha a jelenlegi megosztottság mellett nem is könnyű, messze nem lehetetlen feladat az ellenzéknek. 2014-ben tíz választókerületben nyert a baloldali összefogás, a tapolcai időközin pedig a Jobbik is bebizonyította, hogy tud egyéni körzetet nyerni. (Összesen most 12 vk-ban van ellenzéki egyéni képviselő.) Ha a Fidesz egy körzetben nincs 50 százalék felett, az ellenzéki választók pedig tömegesen egy irányba szavaznak, sorra születhetnek a meglepetésgyőzelmek.

Nézzünk erre két érzékletes példát, miről van szó:

1. Budapest 15-ös körzetében, a XVIII. kerületben az MSZP-s Kunhalmi Ágnes 2014-ben 56 szavazattal, 0,11 százalékkal maradt le a fideszes Kucsák László mögött (37,6-37,49-re nyert Kucsák). Az LMP 6,2, a Jobbik 15,4 százalékával, de még a tökéletesen ismeretlen SMS , SEM vagy az Együtt 2014 nevű kamupárt pár száz szavazatával is nyerni tudott volna a baloldal, ha néhányan Kunhalmira szavaznak inkább.
2. Miskolcon két választókerület van, az egyiket 2014-ben elvitte az MSZP-s Varga László, a másikat, Borsod 1-est viszont a fideszes Csöbör Katalin nyerte. Csöbör 33,7 százalékos eredménnyel nyert, ami mutatja, hogy az ellenzékiek elsöprő többségben voltak ebben a választókerületben. Csak éppen szétszavaztak: a Jobbik jelöltje 30,5, a baloldali összefogásé 28,6 százalékot kapott. Így Csöbör ünnepelhetett a végén.

Látható tehát, hogy ha néhány körzetben az ellenzéki szavazók egy része – akár a megszokott pártpreferenciáját felülírva – egy irányba szavaz, a Fidesz jelöltje nem örülhet a végén.

Figyelemre méltó adat, érdemes megjegyezni, hogy

A maradék 86 kerületben az ellenzék összességében többségben volt. A megosztottság miatt azonban csak 10 körzetben sikerült győznie. És így lett Orbánnak kétharmada.

De melyik 15-20 körzet?

Ezúttal tehát 15-20 körül kellene nyernie az ellenzéknek, hogy megakadályozza a kétharmadot.

Fenti térképünkön azokat a körzeteket jelöltük, ahol a korábbi eredmények alapján esélye lehet az MSZP (piros), a Jobbik (fekete) vagy a DK (kék) jelöltjének. Azokat a körzeteket csíkossal jelöltük, ahol nem lehet vagy nehezen lehetne eldönteni, hogy a baloldali vagy a jobbikos jelölt felé vándorolhatnak a szavazók. A térkép nem eredményt tükröz, hanem ellenzéki esélyeket! Az eredmények simán alakulhatnak úgy, hogy a Fidesznek végül sikerül nyerni ezekben a körzetekben az ellenzéki megosztottság miatt.

Nézzük először, melyik ez a 10 körzet, ahol 2014-ben sikerült az ellenzéknek a győzelem, plusz van két vk, ahol időközin sikerült nyerni. Ezekben a körzetekben jellemzően újrázik a győztes. Az ellenzéknek tehát jó oka van ismét reménykedni ezekben a kerületekben, kivéve, ha erősebbnek nevezhető ellenzéki jelöltek indulnak egymással szemben.

Minden körzetnél feltüntetjük a győztes legutóbbi eredményét, és hogy a Fidesz jelöltje mennyit szerzett.

• Budapest 7. – XIII. kerület: Hiszékeny Dezső (MSZP): 51,3% – Fidesz: 30,7%
• Borsod 2. – Miskolc: Varga László (MSZP): 31,4% – Fidesz: 30,9%
• Csongrád 1. – Szeged: Szabó Sándor (MSZP): 39,4% – Fidesz: 34%
• Budapest 11. – Újpest (időközi, 2014): Horváth Imre: 50,5% – Fidesz: 30,7% – Kiss Péter halála miatt rendeztek időközit, ezúttal a DK-s Varjú László a baloldal jelöltje
• Budapest 17. – Csepel, Soroksár: Szabó Szabolcs (Együtt): 36,4% – Fidesz: 35,5% – Ezúttal is indul Szabó, ám az MSZP színeiben Bangóné Borbély Ildikó is elindul. Vagyis itt könnyen a fideszes Németh Szilárd jöhet ki győztesen a dologból.
• Budapest 10. – Óbuda, Békásmegyer: Kiss László (MSZP): 38,2% – Fidesz: 35,8% - Ezúttal Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a baloldal jelöltje.
• Budapest 16. – Pesterzsébet: Hiller István (MSZP): 38,4% – Fidesz: 36,3%
• Budapest 8. – Zugló: Tóth Csaba (MSZP): 39,9% – Fidesz: 36,3%
• Budapest 9. – Kőbánya: Burány Sándor (MSZP): 38,8% – Fidesz: 37,5% – Burány esélyeit most rontja, hogy egykori párttársa, Demeter Márta LMP-s színekben itt indul.
• Budapest 5. – Terézváros, Erzsébetváros: Oláh Lajos (DK) 38,7% – Fidesz: 38,1% – A Fidesz lecserélte jelöltjét Bajkai Istvánra. Oláh Lajos esélyeit ezúttal ronthatja, hogy elindul itt Bokros Lajos a Moma színeiben.
• Veszprém 1. – Veszprém (időközi, 2015): Kész Zoltán (független, a baloldal támogatásával) 42,6% – Fidesz: 33,8% – Kész Zoltánt ezúttal is támogatja az MSZP–Párbeszéd, a DK és az Együtt.
• Veszprém 3. – Tapolca, Ajka (időközi, 2015): Rig Lajos (Jobbik): 35,5% – Fidesz: 34,3% – Rig ezúttal is elindul, az MSZP új jelölttel próbálkozik.

Ez tehát az a 12 körzet volt, ahol jelenleg ellenzéki a képviselő. Ezeket megtartva szeretne az ellenzék még pár győzelmet gyűjteni. De hol lehet még esélye? Mivel friss, kerületekre lebontott kutatás egyelőre nem áll rendelkezésünkre, megnéztük a Fidesz 2014-es leggyengébb körzeteit a fentieken túl. Ahol már akkor győzhet egy ellenzéki, ha sikerül meggyőznie az ellenzéki szavazókat, hogy esélyes jelölt, érdemes rászavazni – így más pártok híveitől is szerezhet voksokat.

A Fidesz jelöltjei 2014-ben 25 körzetben szerepeltek 40 százalék alatt. Mindez azt jelenti logikusan, hogy 60 százalék felett voltak az ellenzéki voksok. Nézzük most ezeket a körzeteket, ahol bár nyert, de magához képest nem szerepelt jól a Fidesz, és most is izgulhat az eredményen.

• Borsod 1. – Miskolc: Fidesz 33,7% – Ez az említett körzet, ahol most is Csöbör Katalin indul kormánypárti színekben. A Jobbik színeiben Jakab Péter szóvivő, a DK-ból pedig Debreczeni József indul.
• Szabolcs 1. – Nyíregyháza: Fidesz 35,8% – A Fidesz itt váltott, és Szabó Tünde sportállamtitkárt indítja. Az MSZP pedig reaktiválta régi sikeres, 1996 és 2010 között megválasztott polgármesterét, Csabai Lászlónét.
• Fejér 4. – Dunaújváros: Fidesz 35,9% – A Fidesz ismét Galambos Dénest indítja, a baloldal DK-s jelölttel próbálkozik, Mezei Zsolt helyi képviselő a jelölt. A Jobbik Pintér Tamást indítja. A baloldal és a Jobbik 2014-ben összesen 54,6 százalékot szerzett.
• Baranya 2. – Pécs: Fidesz 36,3% – Hoppál Péter kulturális államtitkárt indítja ismét a Fidesz. A baloldalon a DK kapta a körzetet, Nagy Ferenc indul, ám ronthatja az esélyeit, hogy Berkecz Balázs Együtt-alelnök is megméreti magát.
• Heves 2. – Gyöngyös: Fidesz 37% – A fideszes Horváth Lászlónak négy éve csak kicsivel sikerült legyőznie Vona Gábor Jobbik-elnököt. Vona most is elindul, az esélyeit javítja, hogy Gyöngyös MSZP-s polgármestere, Hiesz György sírva lépett vissza pár hete.
• Borsod 4. – Kazincbarcika: Fidesz 37,1% – 2014-ben az MSZP és a Jobbik is 28-28 százalékot szerzett. Kérdés, most elbillen-e a mérleg ellenzéki oldalon.
• Baranya 1. – Pécs: Fidesz: 37,2% – Csizi Péter indul ismét a Fidesz színeiben. Az ellenzék nagy része viszont beállt a független Mellár Tamás mögé. Négy éve az összefogás csak 4 százalékponttal volt itt lemaradva.
• Jász 1. – Szolnok: 37,3% – A Fidesz négy éve magabiztosan, 9 százalékponttal nyert, ám a baloldal és a Jobbik együtt 53 százalékot kapott. A Fidesz új jelöltet indít, Kállai Mária megyei kormánymegbízottat.
• Budapest 15. – Pestszentlőrinc: Fidesz 37,6% – Ez a már említett körzet, ahol Kunhalmi Ágnes csak 56 szavazattal maradt le Kucsák Lászlótól. Most ismét összecsapnak.
• Nógrád 1. – Salgótarján: Fidesz: 37,6% – Az MSZP nagy győzelmet aratott itt az időközi polgármester-választáson. Most DK-s jelölt próbálkozik. A dolgát nehezíti, hogy az LMP ismert jelöltet indít, Dömsödi Gábor egykori tévést, Pásztó polgármesterét.
• Budapest 12. - Rákospalota: Fidesz 37,8% – Kicsivel sikerült győznie a fideszes László Tamásnak. Ezúttal a kerület polgármester, a DK-s Hajdu László lesz az ellenfele.
• Borsod 3. – Ózd: Fidesz: 37,8% – A parlamenti választáson még 29, illetve 24 százalékon állt a Jobbik és a baloldal, de a 2014-es polgármester-választáson nagyon nyert a Jobbik. Kérdés, hogy most hogy alakul az ellenzéki átszavazás.
• Budapest 6. – Józsefváros: Fidesz 38,3% – A Fidesznek legutóbb csak 1,3 százalékponttal sikerült győznie a baloldal előtt. Most viszont erősebb jelöltet indít: a helyben népszerű Kocsis Máté polgármestert.
• Heves 1. - Eger: Fidesz 38,9% – Nyitrai Zsolt kampányát még Orbán Viktor is megtolta az ajánlásgyűjtés elején. A Jobbik 28, a baloldal 25 százalékon állt legutóbb. A Jobbik az egyik legismertebb arcát, Mirkóczki Ádám szóvivőt indítja itt, a baloldal egy DK-s jelölttel indul, Kertészné Kormos Noémi a jelölt.
• Zala 3. – Nagykanizsa: Fidesz: 39,6% – Itt a fideszes Cseresnyés Péter kényelemesen nyert a 27, illetve 26 százalékon álló jobbikos és baloldali jelölt előtt. Ha az ellenzékiek egyfelé szavaznak, akkor viszont aggódhat.

Az előbbiekben tehát azokat a körzeteket vettük sorra, ahol – a korábbi eredmények alapján – matematikailag és több esetben politikailag is elképzelhető az ellenzéki győzelem. Nyilván ehhez az kell, hogy egyetlen ellenzéki jelölt esélyesként pozicionálja magát és más pártok szavazóit is magához csábítsa. És ehhez persze még hozzájöhetnek olyan körzetek, ahol időközben gyengült a fideszes jelölt és erősödött egy-egy ellenzéki.

Simán lehet ugyanakkor, hogy a Fidesz – az ellenzék megosztottsága miatt – ugyanúgy behúzza magának ezeket a körzeteket 40 százalék alatti eredménnyel.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.