Hol maradt talpon egyetlen ellenzéki esélyes?

A visszalépések témája hetek óta meghatározza az ellenzék kampányát. Az egyes ellenzéki pártok sok tényezőt, érdeket figyelembe véve döntöttek az egyes visszalépésekről, így a koordináció egy hetekig húzódó szappanopera lett, amely szombat délelőtt 11 órakor ért véget.

Azért ekkor, mert jogilag ekkor zárult le a visszalépések lehetősége, elkezdődött néhány külföldi szavazókörben a választás, technikailag újabb visszalépést már senki nem tud kivitelezni. Egy nappal a választás napja előtt így érdemes áttekinteni, hogy mire jutottak a pártok.

A kiindulópont az volt, hogy az MSZP és a DK előre megállapodott: sehol nem indít egymás ellen jelölteket (60-46 arányban), és ebben a koordinációba igyekeztek bevonni az LMP-t, az Együttet és a Momentumot. A kampány több pontján, a hódmezővásárhelyi időközi ellenzéki győzelem után, majd március 15-e után a Jobbikot is megpróbálták bevonni a koordinációba, ám Vona Gáborék ezt elutasították, sehol nem léptek vissza.

A pártok közötti tárgyalások, egyoldalú gesztusok eredménye a következő lett:

• Az MSZP-Párbeszéd és a DK betartotta a decemberi megállapodást. Majd ezután egyoldalúan visszaléptek függetlenek javára (Kész Zoltán, Mellár Tamás), az LMP javára (Szél Bernadett és Hadházy Ákos), illetve az Együtt javára is. A Jobbik javára sehol nem léptek vissza.
• A Jobbik mind a 106 helyen indít jelöltet. Azokban a választókerületekben is, ahol egyértelműen a baloldal az esélyes (Budapesten például). Igaz, Vona Gábor célzott arra a kampányban, hogy érdemes mindenhol a legesélyesebb ellenzékit támogatni, és úgy tudjuk, több olyan körzetben, ahol van egyértelmű ellenzéki esélyes, takarékra vették a kampányt.
• Az LMP nem kötött végül országos megállapodást semelyik párttal. De több jelöltjét is visszaléptette az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik, a DK és az Együtt javára.
• A Momentum nem kötött senkivel megállapodást, de egyoldalú visszalépési gesztust minden párt irányába gyakorolt. Visszaléptek az MSZP-Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP, sőt, az Együtt javára is.
• Az Együtt végül megállapodást kötött az MSZP-Párbeszéddel és a DK-val, tucatnyi helyen visszaléptették a jelöltjeiket, akik cserébe az Együtt javára léptek vissza Csepelen (Szabó Szabolcs) és a XVI. kerüeltben (Vajda Zoltán).

Mindezek eredményeként több választókerületben egyszerűbbé vált a választó dolga, mert csak egyetlen baloldali ellenzéki jelölt maradt talpon a Fidesz ellen. A Jobbik mindenhol jelen van, de a baloldali koordináció egyértelműen esélyessé teszi ezeket a jelölteket az ellenzéki oldalon. A következő választókerületekben teljes a baloldali összefogás:

• Kunhalmi Ágnes, Pestszentlőrinc (Budapest 15.) - MSZP-Párbeszéd
• Csárdi Antal, Belváros (Budapest 1.) - LMP
• Szabó Szabolcs, Csepel-Soroksár (Budapest 17.) - Együtt
• Szél Bernadett, Budakeszi-Budaörs (Pest 2.) - LMP
• Hadházy Ákos, Szekszárd (Tolna 1.) - LMP
• Varga László, Miskolc (Borsod 2.) - MSZP-Párbeszéd

Van pár választókerület, ahol ugyan nincs teljes koordináció, de így is egyértelmű, ki az esélyes balos jelölt:

• Oláh Lajos, Erzsébetváros-Terézváros (Budapest 5.) - DK (itt az LMP állva maradt)
• Szabó Tímea, Óbuda-Békásmegyer (Budapest 10.) - MSZP-Párbeszéd (itt a Momentum állva maradt)
• Vajda Zoltán, Mátyásföld-Cinkota (Budapest 13.) - Együtt (itt az LMP állva maradt)
• Rónai Sándor, Dunakeszi (Pest 5.) - DK (itt a Momentum állva maradt)
• Matkovich Ilona, Vác (Pest 4.) - LMP (itt a Momentum állva maradt)

Több olyan választókerület is akad, ahol ugyan nem jött össze nagy ellenzéki koordináció, ám egy-egy visszalépés értékes százalékot jelenthet az esélyes jelöltnek. Például Molnár Gyula (Újbuda-Budafok), Hiller István (Pesterzsébet) vagy Csabai Lászlóné (Nyíregyháza) lehet, hogy pont azzal a pár százalékkal tudja megnyerni körzetét, amelyet az Együtt visszalépése hozott.

De az is lehet, hogy a koordinációban részt nem vevő is profitál a visszalépésekből például Balatonfüreden, ahol az LMP-s a jobbikos Kepli Lajos javára lépett vissza, vagy Marcaliban, Hódmezővásárhelyen és Egerben, ahol a Momentum tette ugyanezt a jobbikos Steinmetz Ádám, Kiss Attila és Mirkóczki Ádám javára. Hiszen egy-egy visszalépés nemcsak plusz szavazatokat jelent, hanem kommunikációs szinten is segíti a jelölteket (ők válnak így esélyessé).

A last minute visszalépések hátránya

Az utolsó pillanatos visszalépések tehát több helyen javították az egyes állva maradt jelöltek esélyeit, ám sok hátrányát is megtapasztalhatták, megtapasztalhatják az érintett pártok. Volt olyan választókerület a hozzánk eljutó információnk szerint, ahol a jelölt az utolsó pillanatban visszalépett volna, ám nem ért be időben a választási irodába. Így mégis ott szerepel majd a szavazólapon. 

Az utolsó pillanatra hagyott visszalépések miatt így is persze könnyen előfordulhat, hogy a szavazók nem tudnak a saját jelöltjük visszalépésről, és erről majd a szavazókörben értesülnek. A szabályok szerint a visszalépett jelölt nevét „lehúzzák” a szavazólapról, és a jelölt kieséséről a szavazatszámláló bizottság a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen is tájékoztatja a választópolgárokat. Kérdés azonban, hogy az ilyen szavazók megtalálják-e hirtelen a szavazólapon, kire „kellene” szavazniuk. Hiszen nehéz betartaniuk a visszalépő jelöltjük iránymutatását, ha nem is értesültek a visszalépéséről.