Nem is szégyellik, hogy ez nem média, hanem kormánypropaganda-gépezet

Szűcs Zoltán Gábor politológussal a Magyar Narancs készített interjút. Az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa a politika és az erkölcs összefüggéseivel foglalkozik, meg is kapta a kérdést rögtön az elején, hogy nagyon úgy tűnik, kutatási témája bekopogott a munkahelyére.

Szűcs azt mondta, nem az MTA-ügy hatására kezdett ezzel foglalkozni; "amikor a CEU-ügy egyre szomorúbb fordulatokat vett, már lehetett érezni, hogy ránk rúgták az ajtót, bár abban csak kollégáim, barátaim voltak érintettek. Most már valóban dörömbölnek a mi előszobánkban is" - mondta.

Szűcs szerint az elmúlt kilenc évben végig következetes volt az Orbán-kormány abban, hogy kiterjessze a politikai kontrollt, hogy felszámolja vagy korlátozza az autonóm intézmények önállóságát, az MTA-ügye tökéletesen beleillik ebbe a sorozatba. Szerinte bár kiderült, igazuk volt azoknak, akik már 2010 környékén jelezték, hogy milyen is a rendszer működési logikája, de valójában csak később halmozódtak fel ezek a problémák. Ő a kvótanépszavazást tekinti valódi határátlépésnek:

egy liberális demokráciában elképzelhetetlen lett volna a kampány egyoldalúsága és hangvétele, hogy az embereket szó szerint egy politikai gépezet vitte el szavazni.

A lap felvetette, hogy az MTA munkatársa november végén azt írta, hogy a CEU melletti tüntetés az utolsó tüntetés az autoriter rezsim kiépülésének történetében, amire azt mondta, fenntartja, hogy ami azóta történik a tüntetések terén, az sok szempontból más: "gyakorlatilag leomlottak a válaszfalak az ellenzéki pártok között, érvényét vesztette az a politikai logika, ami addig a rendszert és ellenzékét meghatározta".

Majd a kérdésre, hogy a kormány hozzáállásában hozhat-e további autorizálódást, hogy keményebb ellenállással találkoztak, Szűcs úgy válaszolt:

tavaly április óta szabadesésben vagyunk, azóta nagyon sok mindent csinált a kormány, amit nem tett volna meg a választások előtt. Ilyen például az egységes médiaholding létrehozása. Ez nemcsak liberális demokráciában elképzelhetetlen, de a kompetitív autoriter rezsimekben is párját ritkítja. Semmibe veszik a versenyjogot, a tulajdonjogot, nem is szégyellik, hogy ez nem média, hanem kormánypropaganda-gépezet.

Szűcs szerint a Fideszben több évtizedes politikai tudás és szervezeti tapasztalat halmozódott fel, amihez szinte korlátlan állami erőforrás társul. Plusz a többi politikai szereplő kevésbé hatékony, nem tudnak ellenállni a hatalom kiterjesztésének, így "logikus, hogy az ellenzéki pártok összeomlása után az autonóm intézményeket jelölték ki következő célpontként".