Légiforgalmi változásokat követel az ombudsman
További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
- Vizsgálják felül a légiforgalmi jogi szabályozásokat,
- csökkentsék a repülőgépek okozta zajterhelést,
- repüljön kevesebb gép éjszaka,
ezeket sürgeti Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója az illetékes miniszternél. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy közleményt adott ki, amiben azt írják, az embereknek joguk van az egészséges környezethez,
egészségügyi kutatások szerint viszont a repülőgépek miatti nagy zaj egészségkárosodáshoz vezethet.
Valamint szerintük az átlagszámításos módszer sem tükrözi rendesen a rövid ideig tartó, de jelentős zajhatást.
A jelenlegi rendelet szerint a zajterhelés teljes megítélési időre vonatkozott értéke a következők:
- A nappali határérték: 65 dB (06.00-22.00 óra);
- Az éjszakai határérték: 55 dB (22.00-06.00 óra).
Nem beszélve az éjszakai, mélyalvás időszakáról (éjfél és hajnali öt óra között), amikor több járat repül annál, mint amennyi átrepülés lehetséges.
A zajgátló védőövezet rendelkezései szerint ebben a mélyalvási időszakban legfeljebb hat átrepülés lehetséges. Amikor viszont megnéztük, hogy például június 7-én éjszaka hány járat repült, ez a szám 16 volt.
"Ha a sorozatos késések következmények nélkül maradnak, a légitársaságok nem is érdekeltek abban, hogy betartsák az előírásokat", írják.
Ezeknek a következményeknek pedig súlyos anyagi hátrányt jelentő szankcióknak kéne lenniük, amikből a befolyó összeget a kormánynak lakosság zajterhelésének csökkentésére kéne fordítania.
Az ombudsmani közlemény szerint nem csak a zajterhelésről van szó, hanem a magántulajdonhoz való alapjogról is, mert így korlátozódik a házak használata.
Egy légifolyosó alatt élő zuglói lakos szerint fölöttük szinte futószalagon érkeznek a gépek, gyakran alig pár száz méterrel a fejük felett. Éjszaka nem tudnak aludni a gépektől, nappal nem hallják egymás szavát az udvaron.
Lakótelepeink, kertvárosi utcáink, kórházaink, iskoláink, óvodáink, parkjaink, pihenő területeink repülőgépek le- és felszállásától hangosak és szennyezettek. Lakásainkban nem tudunk pihenni. Életminőségünk, egészségünk romlik, ingatlanaink értéke jelentősen csökken.
Az ombudsman szerint viszont "a légi közlekedés nem közszolgáltatás, célja gazdasági haszon elérése, ez tehát önmagában nem igazolhatja az egészséges környezethez és a tulajdonhoz való alapjog korlátozását. Nyereségorientált gazdálkodó szervezetektől ilyen körülmények között elvárható, hogy a működésükkel együtt járó zavarás káros következményeit az érintettek számára méltányos módon enyhítsék".
2018-ban összesen 14,86 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Repülőtéren, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A parlamentben többször is volt már szó arról, hogy a repülőgépforgalom megnövekedése miatt szinte élhetetlenné vált néhány kerület. Zuglóról Tóth Csaba, MSZP-s országgyűlési képviselő nyújtott be ősszel interpellációt a Parlamentben.
Az államtitkár, Farkas Sándor egy általános választ adott, amikor arról beszélt, hogy a repülőtér működése gazdasági és társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a fővárosnak. "Ma már nincs olyan összefüggő, lakatlan terület sáv, ami lehetővé tenné", hogy ne lakott terület felett induljanak vagy érkezzenek a gépek, és a zajmérő gépek sem mutattak ki negatív eltérést, ami miatt át kéne rajzolni a zajvédelmi övezetet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
