Jogellenesen rúgták ki Szert Boglárkát, Antall Péteréknek 5,6 milliót kell fizetniük

Az Antall József egykori miniszterelnök fia, Antall Péter által vezetett intézet elleni pert a Tudásközpont 2017 januárjában kirúgott irodavezetője, Szert Boglárka azért indította, mert szerinte megtorlásként bocsátották el, miután megvédte egyik kollégáját.

A kollégát Szert szerint politikai véleménye miatt vontak felelősségre és aláztak meg munkahelyén, illetve kifogásolta Antall Péter egyik Facebook-posztját, amiben Antall gyakorlatilag megfenyegette a tudásközpont munkavállalóit: ha akár csak lájkolgatnak olimpiaellenes tartalmakat, mehetnek máshová dolgozni. Szert jogi képviseletét a Helsinki Bizottság vállalta, a vezető ügyvéd Tóth Balázs volt.

2018 márciusában hozott a munkaügyi bíróság első fokon ítéletet: a bíróság szinte valamennyi pontban Szertéknek adott igazat. A bíró szerint Szerték először azt bizonyították, hogy ő kiállt a diszkrimináció ellen, majd ezután Antalléknak kellett volna bizonyítaniuk, hogy Szert kirúgása nem emiatt történt, tehát nem volt megtorlás. Ezt viszont az első fokon ítélkező bíró úgy ítélte meg, hogy Antallék nemhogy nem tudták bizonyítani, de konkrétan éppen azt bizonyították Antall megszólalásai is, hogy igenis azért lett kirúgva Szert, mert kiállt a diszkrimináció ellen.

Antall különböző interjúkban és a bíróságon tett nyilatkozatai ellentmondásosak voltak, gyakorlatilag összevissza beszélt arról, mikor döntött Szert menesztéséről, sőt, bírósági nyilatkozataival elismerte: ezt a munkahelyi konfliktust a menesztéssel gondolta lezárni. Az első tárgyalási napon, amikor a bíró többedjére is visszatért Antallnál arra, hogy mikor is döntött a menesztésről, és miért, mert vannak itt ellentmondások, a türelmét elvesztő Antall ezzel a tökéletes mondattal zárta a kérdést:

Miért ne mondhatnék most mást, mint amit akkor mondtam?!

Az elsőfokú ítéletben a bíró hangsúlyozta: Antall a Facebook-posztjával nemcsak általában véleményeket, hanem konkrét, meghatározott véleményt tiltott meg, ami súlyosbított esete a véleménynyilvánítás korlátozásának és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának. Antall itt olvasható posztjában gyakorlatilag kirúgással fenyegetett meg mindenkit a tudásközpontban, aki akár csak lájkolna egy olimpiaellenes posztot, rendezvényt, bármit.

A bíró szerint nem volt egyértelmű diszkrimináció elleni kifogásemelés

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban másodfokon megállapította ugyan a joggal való visszaélést Antall Péter részéről, tehát kimondta, hogy az átszervezéses védekezés csak ürügy volt, Szert jogviszonyának megszüntetése valójában a politikai véleménynyilvánításból fakadó munkahelyi konfliktus lezárását szolgálta, ám a bíró szerint

A bíró az indokolásban elmondta, hogy a diszkrimináció elleni kifogásemelésnek konkrétnak és beazonosíthatónak kell lennie, abból egyértelműen ki kell derülnie, hogy mely konkrét diszkriminációs esettel kapcsolatban áll ki a jogaiban sérelmet szenvedett mellett a felperes, vagy olyannak kell lennie, ami egyértelműen körülírja, hogy mi az a diszkriminációs magatartás, amivel szemben kifogást emel a felperes. Ám a konkrét esetben ezt a kifogásemelést nem minősítette a bíróság olyan határozott és egyértelmű nyilatkozatnak. 

Azt, hogy az "Editke" nevű kolléga megdorgálása miatt Szert kifogást emelt, azt az ott dolgozó tanúk nem támasztották alá. A saját magával szembeni diszkrimináció ellen viszont Szerték szerint háromszor is kifogást emelt, miután írásbeli figyelmeztetést kapott a késésére való hivatkozással:

• egyrészt magára a figyelmeztetést tartalmazó papírra rávezette tollal, hogy azon a napon többen is késtek, őket nem figyelmeztette Antall, és biztos benne, hogy ő azért kapta ezt, mert lájkolta a Nolimpia mozgalmat.
• Volt egy Facebook-posztja egy munkahelyi belső csoportban, ahol kifejezte tiltakozását a figyelmeztetéssel szemben
• Illetve írt egy emailt is Antall Péternek, amiben azt írta, ha nem vonja vissza ezt a figyelmeztetést, akkor azt munkaügyi bíróságon fogja megtámadni.

A másodfokon ítélkező bíró szerint azonban ezek külön-külön és együttesen sem jelölik meg, hogy ő pontosan mely konkrét diszkrimináció ellen tiltakozott. "Az, hogy egy vétkes kötelezettségszegés miatt alkalmazott írásbeli figyelmeztetés kapcsán a munkavállalónak az a jogi álláspontja, hogy diszkriminatív, és ezt észrevételként az iratra rávezeti, önmagában nem értelmezhető a megtorlás miatti kiállásként" - áll a hivatalos indokolásban. Ráadásul a bíróság szerint Szert nem is hivatkozott ebben diszkriminációra.

A bíró szerint csak általános tiltakozást valósított meg ezekkel Szert, aki Antall Facebook-posztjával való egyet nem értést fejeztek ki, majd ez a konfliktus mérgesedett el és lett személyes jellegű.

A joggal való visszaélés kapcsán a bíróság megjegyezte, "Antall Péter sajtónak tett nyilatkozatai is azt igazolják, hogy az átszervezés nem a felmondás tényleges indoka volt, hanem egy olyan indok, amit azért határozott el a munkáltató, mert a felperes véleménynyilvánításának módját és mértékét kifogásolta".

"A bírói gyakorlat szerint a személyes ellentét miatt, véleménynyilvánítás elfojtására irányulóan, retorzióként alkalmazott felmondás nem az egyenlő bánásmód követelményét, hanem a joggal való visszaélés tilalmát sérti" - írják.

Ezt az elsőfokú bíróság egyébként másfél millió forintban állapította meg tavaly.

Három igazgatói határozat, ugyanaz a szám, különböző keltezés

A másodfokú eljárás előző tárgyalásának érdekessége volt, hogy Antallék különböző bizonyítékokat és iratokat csatoltak be, amikkel kapcsolatban Szerték elmondták, hogy annyira nem stimmel valami, hogy az egyik konkrétan valótlan lehet. 

Szert jogi képviselője elmondta, hogy Antallék három különböző tartalmú, de azonos számú igazgatói határozatot csatoltak.

1. Az elsőt a 2017. június 23-án kelt beadványukhoz mellékelték, ami szerint a Szertet érintő átszervezésről szóló igazgatói határozat 2017. január 30-án kelt.
2. Ezután a másodfokú eljárás második tárgyalása előtti napon elküldött beadványhoz csatoltak egy ugyanilyen számú (1/2017) határozatot, ami 2017. január 2-án kelt, és aszerint abban döntötte el Antall ugyanazt, amit a június 23-án csatolt határozta szerint csak 28 nappal később döntött el.
3. Majd csatoltak egy harmadik 1/2017-es számú igazgatói határozatot is, ennek kelte 2017. január 17-e, ám ennek tárgya már olvashatatlan Szerték szerint.

A szerdai ítéletben a bíró elmondta, hogy a bíróság nem értékelte ezeket a becsatolt újabb bizonyítékokat, hiszen a per ezen szakaszában már csak szigorú feltételek mellett van lehetőség ilyenek becsatolására, amelyek jelen esetben nem álltak fenn.

Az első tárgyalásról, az ügyről és a tanúvallomásokról  ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A bíróságon ekkor Szert Boglárkának, Antall Péternek, Antall feleségének és még két tanúnak, többek között az egész botrány kirobbanásának akaratlanul is egyik főszereplőjévé vált, megdorgált „Editkének" a meghallgatása, szembesítése ment le.

(Borítókép:  Szert Boglárka egy korábbi tárgyaláson - fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)