Lejárt az AB határideje, de még mindig nincs új jogszabály a rokkantnyugdíjakról

A második Orbán-kormány idején a 2011. évi, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló CXCI. törvénnyel gyakorlatilag megszűnt a rokkantsági nyugdíj mint olyan, helyette pedig bevezették a rokkantsági ellátást. Ahhoz, hogy ezt megkapja az ember, egy felülvizsgálaton kellett átesnie. Hogy hogyan néz ki ez a felülvizsgálat, azt rendeletben szabályozta a kormány 2012-ben. 

A felülvizsgálaton megnézték, hogy tényleg jár-e a pénz az adott embernek, ha pedig úgy állapították meg, hogy „állapotjavulás” történt, akkor csak kevesebb pénzt kapott az illető.Az Alkotmánybíróság azonban kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét.

Az AB 2019. március 31-ig adott időt a kormánynak, hogy lépjen az ügyben, és hozzon olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek tényleges élethelyzetét befolyásoló, és nem a jogi állapota alapján történjen a támogatás megállapítása.

Dr. Tóth Bertalan (MSZP) március végén írásbeli kérdést intézett az Igazságügyi Minisztériumhoz, azt szerette volna megtudni, hogy mikor vizsgálják felül az AB döntése alapján a rokkantnyugdíjasok helyzetét. A kérdésre Rétvári Bence felelt kedden, válaszában azt mondta, az AB sem vitatja azt, hogy a megállapított juttatásokat ne lehetne felülvizsgálni, tehát szerinte az átalakítás nem Alaptörvény ellenes. 

Majd elismételte az AB döntését, miszerint olyan feltételeket kell szabni, amik a tényleges fizikai állapotot vizsgálják. Ezen a ponton vett meredek kanyart Rétvári válasza, hirtelen áttért arra, hogy

Aztán arról beszélt, hogy valójában már a rokkantsági nyugdíjak megállapításakor benne volt a jogszabályban a változás lehetősége. Így szerinte a 2012-es törvény nem előzmények nélküli, sőt szerinte a gyakorlatban nem is hozott ilyen téren változást. 

Szerinte az gátolja az ügyek felülvizsgálatát, hogy nehéz kialakítani olyan szisztémát, ami lehetővé teszi az érintettek egészségi állapotának visszamenőleges vizsgálatát. Elmondása szerint a szekértői munka jelenleg is zajlik. Majd áttért arra, hogy a járulékokkal és adókedvezményekkel próbálják a megváltozott munkaképességű embereket visszavezetni a munka világába.